Arany egyike azon keveseknek - gondoljunk talán még Kölcseyre -, akiknek hiányzik életművéből a szerelmi líra. Előny az érettségin, titokzatos tény az irodalom "búvárainak".Arany egyike azon keveseknek - gondoljunk talán még Kölcseyre -, akiknek hiányzik életművéből a szerelmi líra. Előny az érettségin, titokzatos tény az irodalom "búvárainak". Tudjuk, Arany rendkívül zárkózott, szemérmes ember volt, költészetében pedig inkább epikus alkatát helyezte előtérbe. Szerelemről is főleg balladáiban hallunk. Ercsey Juliannához, későbbi feleségéhez írott szerelmes-udvarló verseinek kézirata is csak jóval halála után került elő. Arany magánéletén bizony nem sokáig csámcsoghatna egy bulvárlap...
Tudjuk, Arany rendkívül zárkózott, szemérmes ember volt, költészetében pedig inkább epikus alkatát helyezte előtérbe. Szerelemről is főleg balladáiban hallunk. Ercsey Juliannához, későbbi feleségéhez írott szerelmes-udvarló verseinek kézirata is csak jóval halála után került elő. Arany magánéletén bizony nem sokáig csámcsoghatna egy bulvárlap...
Arany János portréja Mégis. Nem oly rég új, különös tények láttak napvilágot e befelé forduló, balladáiban mégis az emberi érzelmeket mély empátiával szemlélő költő szerelmi életével kapcsolatban. Sáfrány Györgyi igen érdekes irodalomtörténeti adatokat tárt Arany János és Rozvány Erzsébet címen a nagyközönség elé. Munkája szerint teljesen megalapozottnak bizonyult a szalontai Rozvány családban évtizedekig őrzött tradíció, hogy a család igen szép és elragadó kisasszonya, valamint házitanítója között gyengéd érzelmi szálak szövődtek. Ezek a szálak Arany élete végéig elvarratlanok maradtak.
Mégis. Nem oly rég új, különös tények láttak napvilágot e befelé forduló, balladáiban mégis az emberi érzelmeket mély empátiával szemlélő költő szerelmi életével kapcsolatban. Sáfrány Györgyi igen érdekes irodalomtörténeti adatokat tárt Arany János és Rozvány Erzsébet címen a nagyközönség elé. Munkája szerint teljesen megalapozottnak bizonyult a szalontai Rozvány családban évtizedekig őrzött tradíció, hogy a család igen szép és elragadó kisasszonya, valamint házitanítója között gyengéd érzelmi szálak szövődtek. Ezek a szálak Arany élete végéig elvarratlanok maradtak.
Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a példás családapa és férj, Arany János bármiféle felelőtlen kalandba bocsátkozott volna Erzsébettel. Az érzések sokkal mélyebbek és rajongóbbak lehettek. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy Arany inkább verssorok rejtekébe helyezte a szeretett és tisztelt asszonyt, s nem verscímekbe. Sáfrány Györgyi szerint Rozvány Erzsébet alakja rejtőzik a Toldi szerelme, e kései, a trilógia középső részében a főszereplő Piroska tragikus sorsában.
Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a példás családapa és férj, Arany János bármiféle felelőtlen kalandba bocsátkozott volna Erzsébettel. Az érzések sokkal mélyebbek és rajongóbbak lehettek. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy Arany inkább verssorok rejtekébe helyezte a szeretett és tisztelt asszonyt, s nem verscímekbe. Sáfrány Györgyi szerint Rozvány Erzsébet alakja rejtőzik a Toldi szerelme, e kései, a trilógia középső részében a főszereplő Piroska tragikus sorsában.
Arany János portréja Egy nő élete - tragikus végzet. Rozvány Erzsébet alig harminchat éves, amikor özvegységre jut. Férje - aki kora alapján inkább apja lehetett volna -, katonatiszt volt. Keserves éveket töltött együtt a pár, mert igen hamar kiderült: nem egymáshoz valók. Hogy pontosan miért maradtak mégis elég sokáig együtt, az elsősorban Erzsébetnek köszönhető, aki - talán sajnálatból, kötelességtudatból, esetleg szánalomból - férjével maradt, míg a férfi végül az öngyilkosságba menekült. Erzsébet egyedüli támasza az Arany család maradt.
Egy nő élete - tragikus végzet. Rozvány Erzsébet alig harminchat éves, amikor özvegységre jut. Férje - aki kora alapján inkább apja lehetett volna -, katonatiszt volt. Keserves éveket töltött együtt a pár, mert igen hamar kiderült: nem egymáshoz valók. Hogy pontosan miért maradtak mégis elég sokáig együtt, az elsősorban Erzsébetnek köszönhető, aki - talán sajnálatból, kötelességtudatból, esetleg szánalomból - férjével maradt, míg a férfi végül az öngyilkosságba menekült. Erzsébet egyedüli támasza az Arany család maradt.
Úgy tűnik azonban, hogy Arany pygmalioni szerelmei nem értek ezzel véget. Csakhogy ezúttal nem egy tanítványa, hanem annak édesanyja tartotta kezében szívét. Geszten, a Tisza-családnál nevelősködött egy ideig költőnk. Híres és nagy múltú család volt a Tisza-família, belőle került ki Tisza Kálmán, a későbbi miniszterelnök is. Arany az ő öccsét tanítgatta. A ház művelt és széles látókörű nagyasszonya, Teleki Julianna és a költő között meleg barátság és többek szerint szerelem szövődött. Egyetlen vers az, amelyben bár homályos utalással is, de a grófnő és a tanító beteljesületlen, plátói szerelméről ír.
Úgy tűnik azonban, hogy Arany pygmalioni szerelmei nem értek ezzel véget. Csakhogy ezúttal nem egy tanítványa, hanem annak édesanyja tartotta kezében szívét. Geszten, a Tisza-családnál nevelősködött egy ideig költőnk. Híres és nagy múltú család volt a Tisza-família, belőle került ki Tisza Kálmán, a későbbi miniszterelnök is. Arany az ő öccsét tanítgatta. A ház művelt és széles látókörű nagyasszonya, Teleki Julianna és a költő között meleg barátság és többek szerint szerelem szövődött. Egyetlen vers az, amelyben bár homályos utalással is, de a grófnő és a tanító beteljesületlen, plátói szerelméről ír.
Arany János portréja A Hajnali kürt c. versben egy rendkívül egyszerű alaphelyzete tárgyal költőnk: az őt hívogatóknak kíván szólni, hogy nem vesz részt a vadászaton, ahova invitálják. Különös témának tűnhet, hacsak nem ismerjük a vers előzményét. Tematikája ugyanis a kor egyik legismertebb verselőjének, Kisfaludy Sándornak a Gyula szerelme c. művét idézi. Ebben a középkori történetben az álruhás hős lantosként kerül szerelme, egy zord várúr hitvese közelébe. A várúr kedvenc szórakozása a vadászat, ami Gyula és Rózsa szerelmi légyottjainak is ideje egyben. Vajon így történhetett ez évszázadokkal később Geszten is? Ki tudja...A Hajnali kürt c. versben egy rendkívül egyszerű alaphelyzete tárgyal költőnk: az őt hívogatóknak kíván szólni, hogy nem vesz részt a vadászaton, ahova invitálják. Különös témának tűnhet, hacsak nem ismerjük a vers előzményét. Tematikája ugyanis a kor egyik legismertebb verselőjének, Kisfaludy Sándornak a Gyula szerelme c. művét idézi. Ebben a középkori történetben az álruhás hős lantosként kerül szerelme, egy zord várúr hitvese közelébe. A várúr kedvenc szórakozása a vadászat, ami Gyula és Rózsa szerelmi légyottjainak is ideje egyben. Vajon így történhetett ez évszázadokkal később Geszten is? Ki tudja... Ami bizonyos: két színnel, még ha csak igen halovány és elmosódó színekkel is, de bővült az Arany-paletta... Ami bizonyos: két színnel, még ha csak igen halovány és elmosódó színekkel is, de bővült az Arany-paletta...