A cseh alkotmány kimondja, hogy minden gyermeknek joga van az oktatáshoz, így az állam felelőssége, hogy minden gyermek számára megteremtse a fizikai és szellemi képességeinek megfelelő oktatási formát. A speciális nevelési igényű gyermekek oktatásának alapelve, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek, és minél jobban enyhítsék a fogyatékosság által okozott hátrányokat az oktatáshoz való hozzáférésben. Az integrált oktatás fő célja, hogy megteremtse ezeknek a gyermekeknek a lehetőséget az önálló életre és a társadalmi beilleszkedésre.
Az oktatási szerkezet
Az integrált oktatás bevezetésére Csehországban csak 1989 után került sor. A rendszerváltást megelőzően a "fogyatékos" gyermekek oktatása speciális intézményekben történt. Mára megváltozott a szóhasználat és az oktatási struktúra is. Az oktatás most alapvetően három formában történik. Hagyományos iskolákban, a többi gyermekkel egy iskolában; hagyományos iskolában, speciális osztályban vagy speciális iskolában.
Az integrált oktatás első lépése, hogy pedagógusok és orvosok segítségével felmérik az egyes gyermekek képességeit, fogyatékosságuk mértékét. E folyamat eredményeképpen egy értékelés készül a gyermek sajátos igényeiről, azokról a módokról, ahogyan ezeket az igényeket ki lehet elégíteni, döntés születik az oktatás módjáról és annak megszervezéséről és az esetleges kiegészítő támogatásokról (személyes, technikai, szakmai, speciális tananyagok stb.). A gyermek és az iskola lehetőségei alapján, a gyermek oktatása társaival egy osztályban, illetve specializált osztályban történhet.
Azok a gyermekek, akik integrált oktatása nem megoldható, speciális iskolába kerülnek. Ezekben az iskolákban az osztálylétszám sokkal alacsonyabb, 4-15 fő, mint a hagyományos iskolákban, ahol 22-30 gyermek tanul együtt. Speciális intézmények minden oktatási szinten vannak, így van óvodai, általános iskolai, középiskolai sőt még szakiskolai speciális képzés is. Egyes iskolákban az oktatási szintek egy intézményen belül kapnak helyet, hogy elkerüljék a gyakori változást a fogyatékkal élő gyermek életében. A speciális iskolákban nem fogyatékos gyermekek is tanulhatnak, egy fajta "fordított integráció" gyanánt.
A speciális iskolák általában a hagyományos tantervet követik, csak a szellemi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézményekben van csökkentett tanterv. A hagyományos tananyagon kívül vannak különleges kurzusok is. Ezek lehetnek beszéd és kommunikációs terápiák, mozgásterápia, zene stb., az iskola típusának megfelelően. A hagyományos iskolákban működő speciális osztályok is hasonló tananyagszervezési elveket követnek. 1989 után a speciális iskolák megnyitották kapuikat súlyos fogyatékkal élő felnőttek számára is, akik fogyatékosságuk miatt az előző rendszerben ki voltak zárva az oktatásból. E felnőttek számára különleges kurzusokat szerveznek, amellyel bepótolhatják az elmaradt kötelező oktatásukat.
Sok szülő még mindig szívesebben adja speciális iskolába gyermekét, mint hogy az integrált oktatási formát válassza, mert ezekben az intézményekben a pedagógusok megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, így a gyermek szükségleteit kielégítő nevelésben részesül. Ez a tendencia azonban a hagyományos iskolák helyzetét is jól mutatja. A teljesítményorientált környezet sokszor nem nyújt elég támogatást egy-egy gyereknek, nem veszi eléggé figyelembe egyéni szükségleteit, képességeit.
Szakmai háttér
Az integrált oktatás a tanárképzés számára is kihívást jelent. Az egyetemi tantervbe bekerültek a speciális pedagógiákat oktató tantárgyak. De mivel a már végzett tanárok képzésében még nem szerepeltek ezek a pedagógiai módszerek, így különös jelentősége van a továbbképzéseknek és a kisegítő pedagógiai szolgálatoknak, amelyek pótolni tudják az iskolákban hiányzó szaktudást.
Ilyen kisegítő szolgálat például a pedagógiai-pszichológiai központok, melyeket a területi önkormányzatok üzemeltetnek, és körülbelül 90 működik belőlük az országban. Ezek a központok többféle feladatot látnak el. Az felmérik és értékelik az óvodáskorú gyermekek kognitív képességeit, és ezek alapján véleményt mondanak az iskolaérettségükről. Az általános iskolákban foglalkoznak a viselkedési és tanulási problémákkal küzdő gyerekekkel, háttérinformációkat nyújtanak az integráltan tanuló speciális nevelési igényű gyermekek számára legmegfelelőbb nevelési módszerének kidolgozásához. Középiskolában segítenek az egyes diákok társadalmi beilleszkedésében, karriertanácsot adnak stb. A központok munkatársai sokszor segítik a tanárokat az egyes integráltan tanuló diákokkal való foglalkozásban, mivel az ún. kisegítő tanárok, a tanárok munkáját segítő pedagógusok jelenléte az iskolákban a források szűkössége miatt egyelőre kivételesnek számít.
Az ITK módszerek alkalmazása a speciális képzésben
Az ITK alkalmazása Csehországban a 1980-as évek végén, a '90-es évek elején spontán módon indult meg. Az eszközök, a források, a képzés, a szakmai segítség szűkössége, adott esetben hiánya, nagy különbségeket eredményezett az egyes iskolák között az ITK használatában, a tanárok hozzáértésében, és az új eszközök és módszerek iránt tanúsított lelkesedésük terén. Ez a helyzet érvényes volt a hagyományos és a speciális oktatásra egyaránt. Ezen a szituáción 1999-ben és 2000-ben meghozott kormányhatározatok igyekeztek változtatni. E határozatok kidolgozásában az oktatási minisztérium együttműködött a kulturális minisztériummal, és az együttműködés eredményeképpen egy átfogó hosszú távú koncepció született. A koncepció fő célkitűzése, hogy a társadalom minden tagja rendelkezzen alapvető számítógépes ismeretekkel, és így versenyképes legyen a 21. századi társadalomban. E cél elérése érdekében a határozat két alapvető teendőt határoz meg: a számítógépes ismeretek beépítését a kötelező oktatásba, és a számítógépes módszerek alkalmazását a "hagyományos" tantárgyak oktatásába.
A speciális nevelési igényű gyermekek oktatásában is egyre fontosabbá válik az ITK eszközök alkalmazása. Nemcsak kiegészítő taneszközökről van itt szó, hanem olyan új módszerekről, amelyek segítségével az oktatás könnyebben adaptálható az egyes tanulók speciális igényeihez. E téren a speciális iskolák hasonló gondokkal küzdenek, mint a többi iskola (eszközök hiánya, megfelelő szakképzettség hiánya stb.), ezek a gondok azonban a speciális nevelési igényű gyermekeket súlyosabban érinthetik, mint másokat. Különösen igaz ez, ahol a számítógépes eszközök a kommunikáció speciális módját jelentik. Az IKT alkalmazása a speciális nevelési igényű tanulóknál a tanítás meggyorsítását, a tanulási képességek kiterjesztését hozhatja magával, mely eredményeket más módon aligha lehetne elérni. Ezért a speciális osztályok és speciális iskolák IKT eszközökkel való ellátására és a tanárok megfelelő képzésére az oktatási minisztérium különös hangsúlyt fektet.
