Sikersztori

Steven Spielberg a világ leghíresebb filmrendezője. Ha például, megkérdeznék a köz véleményét, és tennék ezt a fejlettebb világ bármely országában, akkor tíz megkérdezettből kilenc őt adná meg a filmrendezői Top 10 első neveként. A tizedik emberke pedig azt mondaná: "Elnézést, nem járok moziba."

Steven Spielberg 1947. december 18-án született az ohioi Cincinnatiban. Filmes tehetsége hamar kibontakozott: már 16 éves korában sikerült egy kétórás sci-fi filmet készítenie, Firelight (Tűzfény) címmel. A minden bizonnyal zseniális filmecskét egy egész estig vetítette is egy helyi mozi, ám ez még nem hozta meg az igazi sikert. Bár filmes szakképzésben Spielberg sosem részesült - a kaliforniai állami főiskolába járt angol szakra, majd Long Beach-ben fejezte be tanulmányait -, egy jól sikerült rövidfilm, az Amblin' elismeréseként hamar kikötött a Universal Studio televíziós részlegénél. Itt aztán olyan tévésorozatok rendezése során tanulta ki a szakmát, mint a Columbo. Hamarosan már saját tévéfilmeket is rendezett, amelyek közül az egyiket, A párbaj-t (The Duel) Európában mozifilmként is forgalmazták 1971-ben. A történet főszereplőjét, egy utazó ügynököt minden ok nélkül hajszolni kezdi egy hatalmas, fenyegető kamion, amelynek vezetőjét az egész film alatt nem is látjuk. A képi feszültséget maximálisan kihasználó film mind szakmailag, mind pénzügyileg sikert hozott a fiatal rendezőnek. Ennek a sikernek köszönhette Spielberg, hogy 1974-ben megrendezhette amerikai debütáló filmjét, a Sugarland-i hajtóvadászat-ot (The Sugarland Express), egy fiatal nő és börtönből szabadult férje történetét, akik megpróbálják visszaszerezni gyermeküket. Bár a Sugarland Express erényeit később sokan méltatták, azonban, főleg a gyenge marketing miatt nem aratott sikert. A következő film, a Cápa (Jaws) hihetetlenül amatőr körülmények között készült, többnyire rögtönzésekből, rengeteg technikai hibával. Ezért is érte hatalmas meglepetésként a film készítőit az a kirobbanó siker, amivel a közönség fogadta a hátborzongató történetet, ami, úgy tűnik, remek leckeként is szolgált a kasszasiker filmek gyártásához Spielbergéknek.

A nehéz munkával megszerzett pénz végre lehetővé tette egy olyan film leforgatását is, amely közel állt a rendező szívéhez. A Harmadik típusú találkozások (Close Encounters Of The Third Kind) szakított minden addigi sci-fi felfogással és az idegeneket nem riasztó támadókként, hanem gyermekszerű, gyengéd lényekként ábrázolta. A főszereplő, Richard Dreyfuss tulajdonképpen e lényekkel való kapcsolata révén ismeri meg önmagát és saját korlátait. A filmmel sok kritikus szerint Spielberg gyermeki énje került előtérbe, amely aztán nemsokára teljes pompájában kerülhetett kifejezésre. Az 1979-ben készült, a második világháború kirobbanása okozta pánikhangulatot ironikusan ábrázoló Meztelenek és holtak (eredeti címén 1941) azon kívül, hogy nagyon sok pénzből készült és éppen hogy csak megtérült, igen gyermeteg munka is. Hasonlóan az előzőhöz, a gyermeki kalandvágy beteljesülését ígérte az 1981-es Indiana Jones és az elveszett frígyláda fosztogatói (Raiders Of The Lost Ark), amely James Bond mellett a világ legnépszerűbb mozi hősét keltette életre, Dr. Indiana Jones-t, régészt, tanárt és hősszerelmest.A sikerben Harrison Ford markáns arcélén kívül nagy szerepe volt George Lucas produceri tehetségének is, aki, úgymond, gatyába tudta rázni a projectet.

Az E.T. a földönkívüli (E.T. - The Extra-Terrestrial) ötlete állítólag az Indiana Jones forgatása alatt fogant meg Spielberg fejében, majd a kész munka már a következő évben a mozikban is volt. A siker elsöprő volt, mindenki sírt a hazavágyó csúnya kis idegen történetén, aki (majdnem) mindenkiből a legjobbat hozta ki. Egészen a Jurassic Park-ig ez a film tartotta a valaha elért legtöbbet kaszáló film rangos címét. Innentől Spielberg szinte bármit megtehetett. Az 1985-ös A bíbor színe (The Color Purple) Whoopy Goldberggel ugyan megmelengette az amerikai fekete közösség szívét, kaszasikert azonban nem hozott. Hasonló anyagi kockázattal indult, bár nagyobb sikert hozott a második világháborút egy angol kisfiú szemén keresztül bemutató 1987-es A Nap birodalma. (Empire Of The Sun) A Tom Stoppard drámaíró készítette forgatókönyv az angol J.G. Ballard regényét dolgozta fel, egy kisfiú történetét, aki a háborút egy japán fogolytáborban éli át. Könnyebb műfajnak, bár azért épp elég érzelgősnek sikerült az Örökkön örökké (Always), egy holtából volt kedvese szerelmi ügyeit elintézni visszatérő pilóta sztorija, Spielberg egyik kedvenc színészével, Richard Dreyfuss-szal (1989), majd jött a Hook (1991) és minden idők második legsikeresebb filmje, a Jurassic Park (1993) amely csekély 70 millió dollárból keltette életre Micheal Crichton dinoszaurusz fantáziáját. És persze ott van a két Indiana Jones folytatás is, az Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones And The Temple Of Doom - 1984) valamint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones And The Last Crusade - 1989), amelyek igencsak hozták a papírformát - és a pénzt.

Helyhiány miatt bele sem fogunk Spielberg produceri munkájának méltatásába, amely persze jelentősnek mondható, olyannyira, hogy a kilencvenes évek végére a szakma Spielberget már inkább producerként, mint filmrendezőként tartotta számon, többek közt mint az 1994 őszén megalakított Dreamworks SKG fejét. Ám ekkor jött a nagy, nagy csoda, elkészült Spielberg régóta dédelgetett filmterve, a Schindler listája (Schindler's List). A Thomas Keneally regényéből - a Schindler bárkájá-ból - írt és valós történeten alapuló filmmel akart Spielberg emléket állítani a Holocaust áldozatainak, köztük is Európában elpusztult rokonainak. A szokatlan módon fekete-fehérben készített film újra csak sikert hozott és elnyerte -- más rangos díjak mellett - a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv Oscar-díját, alkotóját mindörökre a hollywoodi szentek közé emelve.

A Schindler listája után Spielberg már végképp nem készíthetett gyermeteg fantáziaszüleményeket, és valóban, a Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) Tom Hanksszel, Matt Damonnal és Tom Sizemoreral a filmtörténet legvéresebb munkái közé tartozik. A film - ha valaki esetleg nem látta - a normandiai partraszállás legrázósabb fejezetét, az "Omaha" partszakasz megrohanását és egy fiatal ejtőernyős a német vonalak mögüli - propaganda célokat szolgáló - kimentését mutatja be jó hosszan és realisztikusan. Ez utóbbi erényét főleg az amerikai veteránok méltatták, akik már nyilván rettenetesen utálták a megannyi rózsaszín háborús filmet, ahol csak a rosszfiúk halnak meg és minden golyó célba ér. Nos, a Ryan-ban valószínűleg több amerikai katona hal meg, mint német és általában nem egyszerű fejlövés következtében. Természetesen ez a film is hatalmas szakmai elismerésben részesült és kapott sok-sok díjat. Ezek után persze azt is megtehette Spielberg, hogy egy hollywoodi rendezőtől merőben idegen műfajjal próbálkozzon, a dokumentumfilmmel: a Napok vége magyarországi zsidó túlélők megrázó visszaemlékezése.

Hogy mik is a tervek a jövőt illetően? Van belőlük bőven. ott van a Memoirs Of A Geisha (Egy gésa emlékiratai), az Indiana Jones tervezett negyedik része, a The Time Machine (Az időgép) és egy film a legendás repülősről, a Magányos Sasról, Lindbergh-ről.

Mi Spielberg sikerének titka? Talán az az ügyesség és érzékenység, amivel vegyíteni tudja a személyes látásmód intimitását és a nagy kasszasikerek epikai hangvételét nagystílű és mégis egyszerű vonalvezetésre törekvő látásmódja és élénk fantáziája segítségével - akármit is mondjanak az irigyek.

Spielberg amúgy munkamániás, ezért magánélete kevésbé foglalkoztatja a bulvársajtót, így ez egyetlen dolog, amiről esetleg be lehet számolni, az egy rettentő drága válás. Van még egy rakás baseball-sapkája és hét gyereke, igaz, kettő adaptált. És még valami: nemrég ki kellett venni a mester egyik veséjét.

Jobbulást!