A Skandinávia "közepén", mintegy 450 ezer km2-en elterülő Svédország a zord északi tundrák vidékétől a Skandináv-hegység lejtőinek erdein keresztül a Balti-tenger parti síkságáig, illetve a tóvidéktől a napos Skäne-félszigetig változatos tájakat foglal magába. Az itt élő lakosság gazdaságosan aknázta ki a természeti kincseket, amelynek alapjaira építette föl virágzó gazdaságát, és hozta létre jóléti társadalmát. Svédország területének legnagyobb részén Norrland északon fátlan, délen sűrű erdővel borított vadonja terül el, amely a Skandináv-hegység gerincétől keletre lankásan ereszkedik le a Botteni-öböl partvidékére. Tőle délre helyezkedik el Sväelland, a Közép-Svéd-alföld, ahol az ország legnagyobb tavai, a Vänern és a Vättern is találhatók. Az Alföldtől délre a Balti- és Északi-tengert elválasztó napos Skäne-félsziget Dánia szomszédságáig nyúlik le, itt él a lakosság zöme.
Svédország lakossága igen egyveretű, 90%-ban svédek lakják. A vad északi tájakon élő lappok különálló nemzetiséget alkotnak. Legújabb kori történelme során Svédország mindig igyekezett távol tartani magát a háborús konfliktusoktól. Mindkét világháborúban semleges maradt, s bár tagja az ENSZ-nek, a NATO-ba sosem lépett be, és a világpolitikai konfliktusokhoz való hozzáállásában is mindig a semlegességre törekszik. A tartós béke megalapozta a fejlett piacgazdaság kibontakozását, amely a természeti adottságokra alapozva valósult meg.
A mezőgazdaság legfontosabb ága a fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az erre alapozott faipar illetve export. A fakitermelés jól szabályozott, és nem veszélyezteti az erdőállományt. Tartós degradáció vagy drasztikus csökkenés veszélye nem áll fönn. A növénytermesztés súlypontja a Skäne-félsziget, ahol az éghajlati adottságok lehetővé teszik szántóföldi növények (árpa, rozs, búza, cukorrépa stb.) termesztését. Északi irányba egyre inkább az állattenyésztés kerül túlsúlyba. Sehol sem olyan fontos tényező azonban, mint az északon élő lappoknál, ahol a mai napig a rénszarvastenyésztés jelenti a legfőbb megélhetést. A tengeri és édesvízi halászat kevésbé jelentős, mint a szomszédos országokban, Finnországban vagy Norvégiában.A fejlett ipar alapját a rendelkezésre álló ásványkincsek valamint a korszerű energiagazdálkodás képezi. Az észak-svédországi Kiruna a világ legjobb minőségű és leggazdagabb vasérclelőhelyeinek egyike. Az ősi kristályos masszívum felszíni és felszín közeli kőzetei a vas mellett számos más fém érctelepeit is tartalmazza, amire vaskohászat és világszínvonalú gépipar települt. A Göteborg-Malmö-Stockholm háromszög a fejlett nehézipar központja. A Volvo vagy a Saab műveket a világ minden pontján ismerik. A nehézipari központok Svédországban nem váltak egészségtelen, csúf és nyomasztó gyárvárosokká, megmaradt a tiszta levegő és az egészséges környezet. Az ipar mellett manapság a harmadik és negyedik szektor a legfontosabb gazdasági ágazat, amely a legnagyobb számú munkaerőt is foglalkoztatja. 1995-től az ország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.
A kultúra és oktatás is világszínvonalú. Az irodalmi élet fejlett, a filmművészet kiemelkedő, és a tudományos kutatások is világszínvonalúak (Stockholm, Uppsala). A tudományos és irodalmi Nobel-díjat is Svédországban, Stockholmban adják át. A tudományos kutatások közül kiemelkedik a svéd földrajztudomány, amelynek eredményei (pl. Thorsten Hägerstrand munkássága nyomán) világszerte megbecsülést hoztak a svéd geográfiának. A mintegy másfél millió lakosú főváros, Stockholm Európa egyik legszebb városa. Utcáin, terein, hídjain és a számos öböl által tagolt parti sétányokon járva elénk tárul mindaz, ami jellemzi Svédországot: tiszta környezet, egészség, gazdag történelmi múlt, fejlett kultúra és gazdaság, jólét, valamint minden ízében való európaiság.