Számolásos feladatok csillagászati földrajzból
2014/04/28 08:00
2086 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A közép- és emelt szintű érettségi számolásos feladatokat is tartalmazhat földrajzból. Könnyen előfordulhat, hogy a csillagászati földrajzhoz kapcsolódó számításos feladatokkal találjuk szembe magunkat.

Mit kell tudnunk?

A csillagászati földrajzi feladatok a Nap és a Föld viszonyával kapcsolatosak térben és időben. Fontos hozzá ismernünk a Nap és a Föld mozgásait. El kell tudnunk képzelni az egész folyamatot a Földről nézve („Nap látszólagos mozgása”), de távolabbról is, mintha az űrből tekintenénk az egész folyamatra. Látnunk kell a Föld, a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított helyzetét, tudnunk kell mit jelent a cirkumpolaritás.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Föld képzeletbeli tengelyének ferdesége mit jelent. Mivel zár be 66,5°-os, és mivel 23,5°-os szöget. Mi az égi egyenlítő és mi az ekliptika, továbbá hány fokos szöget zárnak be egymással. Fontos tudni a nevezetes földrajzi szélességeket és azok kapcsolatát az előbb említett szögekkel, fogalmakkal.

Tisztában kell lenni a nevezetes dátumokkal, a napéjegyenlőség és a napforduló fogalmával. Tudni kell, hogy az egyes nevezetes dátumok idején a Föld melyik nevezetes szélességi körén süt a Nap merőlegesen délben. Hol van állandó napéjegyenlőség?

Érteni kell azt is, hogy hol érvényesül a félév éjjel, félév nappal. Hol nem megy le a Nap az év során egyszer 24 órán keresztül, illetve nem jön fel szintén 24 órán keresztül (egyszer az év során).

Érteni kell, a Föld mely zónájában lehetséges az, hogy a vízszintes földfelszínre derékszögben esnek a Nap sugarai. Tudni kell, hogy a napsugarak hajlásszöge egyenlő a Nap horizont feletti magasságával, értéke 0° és 90° között ingadozhat.

El kell tudni képzelni a Föld megvilágítási viszonyait (a napsugarak által) a nevezetes dátumok idején. Érteni kell, hogy a lejtők hogyan befolyásolhatják a Nap beesési szögét.

Tisztában kell lenni azzal, hogy az északi féltekén a déli, míg a déli féltekén az északi kitettségű lejtőkre esnek nagyobb szögben a Nap sugarai. A térítők között azonban ezek a kijelentések már nem mindig állják meg a helyüket.

Mindennek alapja természetesen a földrajzi fokhálózat tökéletes ismerete és alkalmazása. Ismernünk kell az ellenlábas, az ellenlakó és a mellettlakó kifejezések jelentését, értelmét.

Számolás

Feladatok típusai

A feladatok jelentős része a napsugarak hajlásszögével kapcsolatos. Mivel a nevezetes dátumokhoz hozzá tudjuk rendelni, hogy a Föld mely szélességi körén jutnak merőlegesen a vízszintes földfelszínre a Nap sugarai (délben), ezért abból indulhatunk ki, hogy ott 90° a beesési szög, akkor tőle északra és délre egy-egy fokkal már csak 89°, 2-2 fokkal, már csak 88°, és így tovább. Ennek alapján meg tudjuk adni, hol lehet az a két szélességi kör, ahol a napsugarak hajlásszöge pl. 43°.

Ezeknél a feladatoknál is mindig kell valami kapaszkodópont. Ezek lehetnek a nevezetes dátumok, vagy egy olyan adat, amiből tudjuk, hogy hol sütnek a Nap sugarai 90°-ban (délben).

A hajlásszöggel kapcsolatos feladatokat lejtőszöggel lehet még módosítani. Itt arra kell ügyelni, hogy az adott lejtő hozzáad vagy elvesz még valamit a földfelszínt érintő fénysugarak hajlásszögével kapcsolatosan.

A feladatok másik csoportja a földi koordinátarendszerben történő tájékozódást méri térben és időben. Itt fontos azt is tisztázni, hogy a folyamatosan a saját tengelye körül forgó Földön az árnyékos rész határvonala merre halad. (Ehhez tudnunk kell azt is, hogy a Föld merről merre forog). Hol van az a vonal a Föld felszínén, ahol éppen lemegy a Nap (kezdődik az este) és hol van az, ahol éppen felkel a Nap, azaz hajnal van (kezdődik a reggel). Ezeknél a feladatoknál kell tudni azt is, hogy a szélességi körök közti távolság mindig ugyanaz (1° = 111 km), míg a hosszúsági körökre ez nem igaz, hiszen azok a sarkpontok felé összetartanak.

A feladatok harmadik csoportja a Nap, a Föld és a Hold helyzetét keresi a Hold különböző fázisai esetén, továbbá fogyatkozások alkalmával.

Egy másik jellegzetes csoport a földi helyzetre, helymeghatározásra kíváncsi. Itt akkor lehet nehezebb dolgunk, ha nem „szokványos” földi területre visz minket a feladat: pl. valamelyik, sarkvidékre, ahol tisztában kell lennünk az északi, déli, keleti, nyugati irányokkal egyaránt, vagy az Egyenlítő környékére, netán a nyugati (vagy keleti) hosszúság 180° környékére. Ha jól elhelyeztük magunkat a térképen, akkor ezek a feladatok sem foghatnak ki rajtunk.

További érdekes oldalak:

Barta Géza cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten