A város és környéke több tízezer év óta lakott terület. A II. század elején a rómaiak itt alakították ki a környék védelmi rendszerét; megerősített katonai tábort építettek, amelynek az Ulcisa Castra nevet adták. Az államalapítás idején Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta a települést, amelyet később a középkori plébániatemplom védőszentjéről, Szent András (Endre) apostolról neveztek el.
A város igazából csak a XIV. században indult virágzásnak, egy évszázaddal később, a török hódoltság időszakában azonban szinte teljesen elpusztították.
A törökök kiűzése után, 1690-ben mintegy 6000 szerb telepedett itt le, majd évtizedek múltán nagy számú német és szlovák lakosság települt a Pilis lejtőire. A település véglelges arculatát a XVIII. században nyerte el - s őrizte meg mindmáig.
A történelmi hangulatú utcácskák, szines épületek, patinás üzletek, éttermek, a festői Duna-part, nem utolsó sorban pedig a városban található kéttucatnyi múzeum napjainkra méltán tette Szentendrét a Dunakanyar leglátogatottabb turistaközpontjává, egyben a térség egyik kulturális paradicsomává.
A település ódon hangulatú főterén és patinás házai között számos templom, műemlékház és kiállítóhely illusztrálja a város gazdag múltját és pezsgő művészeti életét: itt található többek között az ország leglátogatottabb múzeumának számító Kovács Margit Múzeum, a XIX. század legtehetségesebb magyar művész-családjának emléket állító Ferenczy Múzeum, illetve számos, a szentendrei iskolához kötődő vagy a városban élt, XX. századi művészek életmű-kiállítása: az Ámos Imre-Anna Margit Múzeum, a Barcsay Gyűjtemény, a Czóbel és a Kmetty János Múzeum, vagy a Boromisza Emlékszoba.
A Szentendrei Képtárban és a Művésztelepi Galériában a városban ma alkotó művészek időszaki kiállításai tekinthetők meg, de a kortárs művészetek uralják a MűvészetMalom elnevezésű alkotóműhelyt is. A Népművészetek Házában Pest megye néprajza, a Római Kőtárban a város I-IV. századi antik leletei láthatók, a Babamúzeum a gyerekeknek, a Nemzeti Bormúzeum a borok-, a Szabó Marcipán illetve a Dobos Cukrászati Múzeum pedig az édességek kedvelői számára ígér érdekes látnivalót. A Közlekedési Múzeum (HÉV állomásnál) a tömegközlekedési járművek gazdag kollekciójából, a város határában álló, népszerű Skanzen pedig a Kárpát-medence népi építészetét és falusi kultúrájából nyújt ízelítőt.
Az igényes szórakozásról a turistaidény csúcspontján a Szentendrei Nyár programsorozata gondoskodik, amely műfaji sokszínűségével egész nyáron változatos színház-, tánc-, és zenei programokkal, kiállításokkal várja a látogatókat.
A múzeumok, templomok, műemlékek, illetve a kulturális lehetőségek sokszínűsége mellett nem kevésbé gazdag gasztronómiai választék fogadja a városba érkezőt, a belváros közel félszáz kisvendéglőjében a helyi specialitásokon és a magyar konyha remekein túl számos nemzet ételeiből, valamint cukrászdák, kávézók, hangulatos pincék sokoldalú kínálatából lehet válogatni.
A városnak az utóbbi évtizedekre jellemző jelentős fellendülése főképpen a hihetetlenül gyorsan növekvő idegenforgalomnak köszönhető: 23000 lakosú csendes kisváros a kultúrára szomjazók mellett ideális célpontja a vizitúrázóknak és a kirándulóknak is.
A települést Budapestről autóval észak felé a 11-es fõúton 20 perc, illetve Óbudáról HÉV-vel 40 perc alatt lehet elérni.
Cikkünk elkészítéséhez a Magyar Turizmus Rt. nyújtott segítséget.
