Szex az állatvilágban
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
| A szex megszállottjai Afrika zavaros helyzetű vidékén, a Kongó folyó medencéjében él egy faj, amelyik minden képzeletet fölülmúlóan sokat foglalkozik a szexszel mint időtöltéssel. A létező összes kombinációban gyakorolják a nemi örömszerzést, ebben az sem akadályozza őket, ha közben akrobata mutatványokat kell véghezvinniük. Ha konfliktus alakul ki közöttük, a békülés jeleként kéz helyett egészen mást kezdenek el rázni. |
| Egy bonyolult ősemlős Az evolúció egyik fura teremtménye a paradoxus névre is keresztelt kacsacsőrű emlős, amely az emlősök között az egyik legrégebben kialakult faj közé tartozik. A furcsa kinézetű élőlény már sokszor meglepte a természettudósokat, legelőször felfedezésekor, napjainkban pedig azzal, hogy a többi emlőshöz képest rendkívül bonyolultan dől el az állat neme. |
| Életét adja a szexért A rondának tartott pókok szexuális élete enyhén szólva is tele van furcsaságokkal. Számunkra bizarrnak tűnő párosodási szokásaik közül a leghátborzongatóbbal minden bizonnyal egy Ausztráliában élő törpepók faj rendelkezik: a hím a nőstény gyilkos csápjai közé vetve magát öngyilkosságot követ el. |
| Vad-macska-szex A világszerte fogyatkozóban lévő vadmacskák párzását a szaknyelv pacsmagolásnak nevezi. Ez a kandúroknak nem okoz túl nagy problémát, annál inkább a nőstényeknek. Mivel a hímek nemzőszervén a kicsúszást megakadályozandó, visszafelé mutató tüskék vannak a nőstényeket meglehetősen megviseli egy-egy párosodás, aminek idegborzoló nyávogásukkal adnak hangot. |
| Nagy test, nagy élvezet Az emberi szépségideál az utóbbi néhány évtizedben az egyre vékonyabb, karcsúbb fajtársainkat részesíti előnyben, az állatvilágban viszont sok esetben korántsem így működik ez a dolog. A világ második legnagyobb madara, az emu nőstényei csak a legkövérebb hímmel hajlandóak az utódnemzésre. Az emu hölgyeknek erre minden okuk megvan, mielőtt párosodnának jövendőbelijükkel, mérlegre teszik őt. |
| Szex a víz felett A rovarvilág tagjai számunkra egészen különös utódnemzési taktikákat alakítottak ki, amihez nem kevésbé furcsa nemi szerveket fejlesztettek ki evolúciójuk során. A szitakötők hímjeinek pénisze ráadásul még egy kicsit jobban különbözik a többi ízeltlábúétól. Nagyjából hasonlóan bonyolult struktúrájú, mint más rovaroké, de az ő szerszámja végén ráadásként még egy kis ostor is található, végén egy lapáttal. Hogy ez mi célt szolgál, azonnal kiderül. |
| Legényvásár és fajdalankodás A tyúkalkatúak családjába tartozó fajdoknak érdekes nemi szokásai alakultak ki. A siketfajdot például azért nevezik siketnek, mert amikor szíve hölgyének udvarol, akkor se nem lát, se nem hall. Az észak-amerikai prérin élő ürömfajdok kakasai pedig óriási legényvásárokat rendeznek tyúkjaiknak. A legmenőbb kakasok nagyon kelendőek, előfordul, hogy az összes vásáron jelenlévő tyúkok háromnegyede egyetlen hímet választ utódjai nemzőéül. |
| Monstrum a gatyában A kétszárnyúak rendjébe tartozó piciny rovaroknak kitűnő szaglásuk van, amely abban van segítségükre, hogy messziről kiszagolják az erjedő gyümölcsök szagát. Ők a muslicák, akikről nem is gondolná az ember, hogy hímjeik mekkora nemző alkalmatosággal vannak megáldva, az ugyanis egyes mediterrán fajoknál a 3 milliméteres testhosszuknak nem kevesebb, mint 40 százalékát teszi ki. |
| Rabszolgák a föld alatt Afrika talán legkeményebb körülményei között él a vakondpatkányok, más néven földikutyák társadalma. A betonkemény földben lévő kolóniáikat egy királynő kegyetlen uralma tartja össze. A matriárka családja összes tagjában elnyomja a szexuális vágyakat és tevékenységet. Szaporodni csak neki szabad, illetve néhány szerencsés hím részesülhet még e kegyben. |
| Egy lovag nemi élete A középkori lovagi tornák eseményei minden nyáron lejátszódnak a tölgyesek sűrűjében. A harc, ahogy régen is sokszor előfordult, a nők kegyeiért folyik. Páncélos hímek, hatalmas fegyverekkel esnek egymásnak, hogy elnyerjék a vágyott nő kezét. A győztes jutalma, hogy tovább adhatja génjeit a következő generációnak. |
| Szűznemzés az állatvilágban A sikeres szaporodás a természetben alapvető követelménynek számít. A különféle állatfajoknak különböző módszerei alakultak ki ennek eléréséhez. A világ egyik legjobb, bár kizárólagosnak nem mondható módszerét az apró levéltetvek fejlesztették ki. Ezek a rovarok képesek arra, hogy a hímek hathatós közreműködése nélkül több generációt létrehozzanak az úgynevezett szűznemzéssel. |
| Igéző szemek Egyszer Charles Darwin azt írta egy ismerősének: "Rosszul vagyok, ha meglátok egy pávatollat!" Sokáig nem találta a választ ara, hogy miért vannak az állatoknak olyan tulajdonságaik, amelyek hátrányosan érinthetik a túlélésért vívott küzdelemben. A pávakakas tolla jó példa arra, hogy milyen haszontalan lehet meneküléskor a pompás dísz. Akkor miért fejlődött ilyenre? A válasz a szexuális kiválasztódásban rejlik. |
| Fényes udvarlás Mitől világit a szentjános bogár? A nyári éjszakákon vidéken még látható kis romantikus fényeknek igen prózai okuk van: a nitrogén-monoxid. Ez az anyag gyújtja meg a fényt a másodperc ezrelékének rekordideje alatt a párzási időszakban a kis bogár testének végén található nyúlványban, illetve az abban lévő idegsejtekben. A fényjel ugyanazt a funkciót tölti be, mint a madaraknál az ének: párhívogató. |
