Szóbeli érettségi tételek
Farkas Zoltán
2004/05/12 08:00
10332 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Lassan befejeződnek az írásbeli érettségik, s itt az ideje, hogy a szóbeli tételeket is komolyabban elkezdjük tanulni/ismételni. Következő gyűjteményünk ezt a készülést kívánja kissé megkönnyíteni. (Ne felejtsetek el rendszeresen ismételni sem!)

Szóbeli érettségi követelmények történelemből

Általános tudnivalók

A történelem szóbeli érettségi vizsgával kapcsolatosan az alábbi általános előírásokat, tudnivalókat ajánljuk a figyelmetekbe.

  • "Minden tétel két feladatot tartalmaz. Az egyik feladat egy történelmi korszaknak vagy kiemelt eseménysorának részletesebb és összefüggő kifejtését kívánja meg. A másik feladat összefüggések vagy törvényszerűségek értelmezése, kifejtése, magyarázata, diagramok, térképek és egyéb, a történelmi megismerést szolgáló eszközök használata."
  • "A szaktanár egy-egy vizsgatárgyból a központi útmutató felhasználásával 20-25 tételt és külön tétellapon a vizsgázók számának megfelelő mennyiségű számításos feladatot készít. A tételhez tartozó kérdéseket és feladatokat a vizsgázók előre nem ismerhetik."
    A szaktanár a központilag kiadott témakörjegyzék alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével állítja össze a tételeket, melyek "A" és "B" részből állnak.

"A" rész jellemzői:

  • hosszabb kifejtést igényel
  • a tanulók már a felkészülés időszakában is megismerhetik
  • 1990-ig reprezentálják a magyar és egyetemes történelem főbb korszakait és történeti tendenciáit
  • egy-egy tétel kevesebb anyagot öleljen fel, mint a témakör egész terjedelme az elhagyandónak ítélt témakörök ne korlátozódjanak egy korszakra, illetve csak a magyar vagy csak az egyetemes történelemre.

"B" rész jellemzői:

  • előre nem ismert
  • kevésbé hangsúlyos, mint az "A"
  • fogalmak, összefüggések, törvényszerűségek feltárására szolgál, valamint források, statisztikai táblázatok stb. elemzésére és térképek értelmezésének számonkérésére
  • a kiadott történelmi feladatok tartalmazhatnak az iskolában tanított más, társadalomtudományi tárgy (filozófia, társadalomismeret stb.) ismeretanyagára épülő, ám a történelemhez kapcsolódó kérdéseket is.

Az "A" és "B" tételek összepárosításakor a következő szempontokra kell ügyelni:

  • lehetőleg minden - az útmutatóban szereplő - kötelezően előírt témakörből legyen "A" vagy "B" típusú feladat.
  • Az "A" és "B" feladatsorban szereplő kérdések között ne legyenek átfedések,
  • A két feladat ne ugyanazon történelmi periódusra vonatkozzék.
  • Az egyik feladat mindenképpen magyar történelmi kérdés legyen.
  • Az érettségi vizsgára a szaktanár által kiválasztott témaköröket és az ezek alapján megfogalmazott "A" tételeket a kellő tájékozottság és felkészülés biztosítása érdekében a jelöltekkel legkésőbb minden év február 1-15. között ismertetni kell. Nem ismertethetők viszont a "B" tételben megfogalmazott kérdések, feladatok.

A jelöltekkel az alábbi elvárásokat is ismertetni kell:

  • melyek a vizsga felelettel szemben támasztott általános szakmai és nyelvhelyességi követelmények és a tanári értékelés szempontjai,
  • minden tétellap egy vagy két "A" és egy "B" feladatot tartalmaz;
  • két "A" feladat esetén a vizsgázó választhat azok közül;
  • a "B" feladatoknál a vizsgázónak nincs választási lehetőségük;
  • a tétellapon megfogalmazott "A" és "B" tételek elmondásának sorrendjét a vizsgázó határozhatja meg;
  • a tanulóknak szabad előadás forrnájábal1 kell számot adni tudásukról;
  • felelet előtt a vizsgázónak legalább 30 perc gondolkodási ideje van;
  • a szóbeli felelet időtartama 10-15 percnél több nem lehet;
  • a vizsgázó készíthet vázlatot, de a felelet nem állhat a vázlat felolvasásából;
  • a felkészülés és feleleteik során középiskolai történelmi atlaszt használhatnak, . fele1eteik során forrás szemelvényeket, térképeket, ábrákat, grafikonokat, táblázatokat is kell majd értelmezniük;
  • az elnök teljes tájékozatlanság esetén póttételt húzat.

A szak tanár feladatai az érettségi vizsgán

A GÉV és a SZÉV 36. §-ai (9)-(10), illetve (8)-(9) bekezdései alapján a vizsgázó tanulónak a szaktanár útbaigazítás a és támogatása nélkül, önállóan kell felelnie. Abban az esetben, ha megakad feleletében, segítő kérdésekkel lehet irányítani, de arra is vigyázni kell, hogy a vizsgázó gondolatmenetét e kérdések ne zavarják meg. Éppen ezért a jelölthöz intézett kérdések irányuljanak a lényegre, legyenek rövidek, szabatosak s könnyen érthetők. Részletes tanári kérdésekre csak akkor van szükség, ha a vizsgázó a feladott kérdésben tájékozatlan vagy tudása nem állapítható meg egyértelműen. Ebben az esetben a megfogalmazott kérdéseknél kerülni kell az aprólékos részleteket, a túlzásban menő számadatokat, a kevésbé fontos évszámokat, földrajzi neveket vagy a ritkábban előforduló fogalmakat, összefüggéseket.

Az értékelési szempontok

A történelem tantárgy érettségi vizsgájára vonatkozó követelményeket a GÉV IS. §-a és a SZÉV 16. §-a az alábbi módon határozza meg.

,,(2) A vizsgázó a legfontosabb kronológiai és topográfiai adatok, történelmi tények, az alapvető szaktárgyi fogalmak ismeretében legyen képes felismerni és értelmezni az események közötti lényeges összefüggéseket, ismerje a történelmi folyamatokat, a közelmúlt és a jelen eseményeinek történelmi gyökereit; ismerje és értse a társadalom fejlődésének, mozgásának legjellemzőbb törvényszerűségeit."

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogyaszaktanárnak a feleletek során a következő szempontokat célszerű figyelembe venni, hogy a tanulók:

  • ismerik-e a legfontosabb kronológiai és topográfiai adatokat,
  • felismerik-e a történelmi tények és az alapvetó szaktárgyi fogalmak ismeretében az események kozötti lényeges összefüggéseket;
  • értik-e a történelem legfontosabb és meghatározó folyamatait,
  • ismerik-e a társadalmi, gazdasági, szellemi és technikai fejlódés legfontosabb állomásait, valamint a művelődéstörténeti korszakokat;
  • képesek-e szabatosan használni a történelmi és filozófiai szakkifejezéseket, fogalmakat;
  • jártasak-e források, ábrák, grafikonok, táblázatok, térképek elemzésében.

A feltételek során szem elótt kell azt is tartani, hogy az "A" feladat tartalmazza a tétel meghatározó részét. A "B" feladatok értékelése más társadalomtudományi kérdések esetében - mivel történelemhez kapcsolódnak - szintén a történelem szaktanár feladata.
Amennyiben a vizsgázó felelete a tételből nem fogadható el, az elnök a vizsgázóval póttételt húzat.

Az eredmények minősítése

  • A jeles minősítés feltétele az, hogy a vizsgázó a tételben szereplő, illetve közvetlenül ahhoz kapcsolódó történelmi korról és annak problémáiról lényegretörően, logikusan szerkesztett önálló előadásban, szép és helyes magyar nyelven adjon számot. Biztosan ismerje a tényanyagot, egyértelműen és helyesen használja a történelmi fogalmakat, a kronológiai és a topográfiai adatokat. Képes legyen a térben és időben különbözó történelmi problémák megvilágítására az események közötti összefüggések bemutatására, valamint a források felismerésére és kritikájára.
  • Elégtelen a jelölt felelete akkor, ha egyértelmű, hogy nem ismeri a tételben szereplő korszak vagy probléma alapvető évszámait, az ehhez kapcsolódó fogalmakat, történelmi személyiségeket, és olyan nagyfokú tájékozatlanságot mutat a történelemben, ami nem teszi lehetővé, hogy középiskolai tanulmányai után történelem tantárgyból érettnek minősítsék.
  • A jó, a közepes és elégséges minósítés feltételeit - az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően - a szaktanárok határozzák meg.

Érettségi témakörök

  1. Az őskor és az ókori kelet
  2. Az ókori Görögország
  3. Az ókori Róma
  4. A korai feudalizmus története Európában
  5. A magyar nép története az államalapításig
  6. Az érett középkor
  7. Az Árpád-házi királyok kora
  8. A késő középkor
  9. Magyarország a XIV-XV. században
  10. Korai újkor (1490-1721)
  11. Magyarország története a kora újkorban (1490-1711)
  12. A felvilágosodás kora (1721-1789)
  13. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)
  14. A polgári átalakulás kora (1776-1849)
  15. A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)
  16. Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)
  17. A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914)
  18. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)
  19. Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929)
  20. Az elsó világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914--1931)
  21. A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945)
  22. Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945)
  23. A jelenkor (1945-től napjainkig)
  24. Magyarország a második világháború után (1945-tól napjainkig)
  25. Szabadon választható témakör

Érettségi tételek, vázlatok

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten