Szóbeli érettségi követelmények történelemből
Általános tudnivalók
A történelem szóbeli érettségi vizsgával kapcsolatosan az alábbi általános előírásokat, tudnivalókat ajánljuk a figyelmetekbe.
- "Minden tétel két feladatot tartalmaz. Az egyik feladat egy történelmi korszaknak vagy kiemelt eseménysorának részletesebb és összefüggő kifejtését kívánja meg. A másik feladat összefüggések vagy törvényszerűségek értelmezése, kifejtése, magyarázata, diagramok, térképek és egyéb, a történelmi megismerést szolgáló eszközök használata."
- "A szaktanár egy-egy vizsgatárgyból a központi útmutató felhasználásával 20-25 tételt és külön tétellapon a vizsgázók számának megfelelő mennyiségű számításos feladatot készít. A tételhez tartozó kérdéseket és feladatokat a vizsgázók előre nem ismerhetik."
A szaktanár a központilag kiadott témakörjegyzék alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével állítja össze a tételeket, melyek "A" és "B" részből állnak.
"A" rész jellemzői:
- hosszabb kifejtést igényel
- a tanulók már a felkészülés időszakában is megismerhetik
- 1990-ig reprezentálják a magyar és egyetemes történelem főbb korszakait és történeti tendenciáit
- egy-egy tétel kevesebb anyagot öleljen fel, mint a témakör egész terjedelme az elhagyandónak ítélt témakörök ne korlátozódjanak egy korszakra, illetve csak a magyar vagy csak az egyetemes történelemre.
"B" rész jellemzői:
- előre nem ismert
- kevésbé hangsúlyos, mint az "A"
- fogalmak, összefüggések, törvényszerűségek feltárására szolgál, valamint források, statisztikai táblázatok stb. elemzésére és térképek értelmezésének számonkérésére
- a kiadott történelmi feladatok tartalmazhatnak az iskolában tanított más, társadalomtudományi tárgy (filozófia, társadalomismeret stb.) ismeretanyagára épülő, ám a történelemhez kapcsolódó kérdéseket is.
Az "A" és "B" tételek összepárosításakor a következő szempontokra kell ügyelni:
- lehetőleg minden - az útmutatóban szereplő - kötelezően előírt témakörből legyen "A" vagy "B" típusú feladat.
- Az "A" és "B" feladatsorban szereplő kérdések között ne legyenek átfedések,
- A két feladat ne ugyanazon történelmi periódusra vonatkozzék.
- Az egyik feladat mindenképpen magyar történelmi kérdés legyen.
- Az érettségi vizsgára a szaktanár által kiválasztott témaköröket és az ezek alapján megfogalmazott "A" tételeket a kellő tájékozottság és felkészülés biztosítása érdekében a jelöltekkel legkésőbb minden év február 1-15. között ismertetni kell. Nem ismertethetők viszont a "B" tételben megfogalmazott kérdések, feladatok.
A jelöltekkel az alábbi elvárásokat is ismertetni kell:
- melyek a vizsga felelettel szemben támasztott általános szakmai és nyelvhelyességi követelmények és a tanári értékelés szempontjai,
- minden tétellap egy vagy két "A" és egy "B" feladatot tartalmaz;
- két "A" feladat esetén a vizsgázó választhat azok közül;
- a "B" feladatoknál a vizsgázónak nincs választási lehetőségük;
- a tétellapon megfogalmazott "A" és "B" tételek elmondásának sorrendjét a vizsgázó határozhatja meg;
- a tanulóknak szabad előadás forrnájábal1 kell számot adni tudásukról;
- felelet előtt a vizsgázónak legalább 30 perc gondolkodási ideje van;
- a szóbeli felelet időtartama 10-15 percnél több nem lehet;
- a vizsgázó készíthet vázlatot, de a felelet nem állhat a vázlat felolvasásából;
- a felkészülés és feleleteik során középiskolai történelmi atlaszt használhatnak, . fele1eteik során forrás szemelvényeket, térképeket, ábrákat, grafikonokat, táblázatokat is kell majd értelmezniük;
- az elnök teljes tájékozatlanság esetén póttételt húzat.
A szak tanár feladatai az érettségi vizsgán
A GÉV és a SZÉV 36. §-ai (9)-(10), illetve (8)-(9) bekezdései alapján a vizsgázó tanulónak a szaktanár útbaigazítás a és támogatása nélkül, önállóan kell felelnie. Abban az esetben, ha megakad feleletében, segítő kérdésekkel lehet irányítani, de arra is vigyázni kell, hogy a vizsgázó gondolatmenetét e kérdések ne zavarják meg. Éppen ezért a jelölthöz intézett kérdések irányuljanak a lényegre, legyenek rövidek, szabatosak s könnyen érthetők. Részletes tanári kérdésekre csak akkor van szükség, ha a vizsgázó a feladott kérdésben tájékozatlan vagy tudása nem állapítható meg egyértelműen. Ebben az esetben a megfogalmazott kérdéseknél kerülni kell az aprólékos részleteket, a túlzásban menő számadatokat, a kevésbé fontos évszámokat, földrajzi neveket vagy a ritkábban előforduló fogalmakat, összefüggéseket.
Az értékelési szempontok
A történelem tantárgy érettségi vizsgájára vonatkozó követelményeket a GÉV IS. §-a és a SZÉV 16. §-a az alábbi módon határozza meg.
,,(2) A vizsgázó a legfontosabb kronológiai és topográfiai adatok, történelmi tények, az alapvető szaktárgyi fogalmak ismeretében legyen képes felismerni és értelmezni az események közötti lényeges összefüggéseket, ismerje a történelmi folyamatokat, a közelmúlt és a jelen eseményeinek történelmi gyökereit; ismerje és értse a társadalom fejlődésének, mozgásának legjellemzőbb törvényszerűségeit."
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogyaszaktanárnak a feleletek során a következő szempontokat célszerű figyelembe venni, hogy a tanulók:
- ismerik-e a legfontosabb kronológiai és topográfiai adatokat,
- felismerik-e a történelmi tények és az alapvetó szaktárgyi fogalmak ismeretében az események kozötti lényeges összefüggéseket;
- értik-e a történelem legfontosabb és meghatározó folyamatait,
- ismerik-e a társadalmi, gazdasági, szellemi és technikai fejlódés legfontosabb állomásait, valamint a művelődéstörténeti korszakokat;
- képesek-e szabatosan használni a történelmi és filozófiai szakkifejezéseket, fogalmakat;
- jártasak-e források, ábrák, grafikonok, táblázatok, térképek elemzésében.
A feltételek során szem elótt kell azt is tartani, hogy az "A" feladat tartalmazza a tétel meghatározó részét. A "B" feladatok értékelése más társadalomtudományi kérdések esetében - mivel történelemhez kapcsolódnak - szintén a történelem szaktanár feladata.
Amennyiben a vizsgázó felelete a tételből nem fogadható el, az elnök a vizsgázóval póttételt húzat.
Az eredmények minősítése
- A jeles minősítés feltétele az, hogy a vizsgázó a tételben szereplő, illetve közvetlenül ahhoz kapcsolódó történelmi korról és annak problémáiról lényegretörően, logikusan szerkesztett önálló előadásban, szép és helyes magyar nyelven adjon számot. Biztosan ismerje a tényanyagot, egyértelműen és helyesen használja a történelmi fogalmakat, a kronológiai és a topográfiai adatokat. Képes legyen a térben és időben különbözó történelmi problémák megvilágítására az események közötti összefüggések bemutatására, valamint a források felismerésére és kritikájára.
- Elégtelen a jelölt felelete akkor, ha egyértelmű, hogy nem ismeri a tételben szereplő korszak vagy probléma alapvető évszámait, az ehhez kapcsolódó fogalmakat, történelmi személyiségeket, és olyan nagyfokú tájékozatlanságot mutat a történelemben, ami nem teszi lehetővé, hogy középiskolai tanulmányai után történelem tantárgyból érettnek minősítsék.
- A jó, a közepes és elégséges minósítés feltételeit - az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően - a szaktanárok határozzák meg.
Érettségi témakörök
- Az őskor és az ókori kelet
- Az ókori Görögország
- Az ókori Róma
- A korai feudalizmus története Európában
- A magyar nép története az államalapításig
- Az érett középkor
- Az Árpád-házi királyok kora
- A késő középkor
- Magyarország a XIV-XV. században
- Korai újkor (1490-1721)
- Magyarország története a kora újkorban (1490-1711)
- A felvilágosodás kora (1721-1789)
- Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)
- A polgári átalakulás kora (1776-1849)
- A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)
- Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)
- A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914)
- A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)
- Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929)
- Az elsó világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914--1931)
- A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945)
- Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945)
- A jelenkor (1945-től napjainkig)
- Magyarország a második világháború után (1945-tól napjainkig)
- Szabadon választható témakör