Merre pusztított a cunami?

A katasztrófa geológiai háttere

A cunami kialakulása és a megelőzés módjai

A katasztrófa társadalomföldrajzi háttere Szumátrán

A katasztrófa társadalomföldrajzi háttere Mianmarban, az Indiához tartozó Andamán- és Nicobár-szigeteken és a Maldív-szigeteken.

Hogyan segíthetünk? "A tengerrengés-hullámokat tenger alatti földrengések, vulkánkitörések indítják útnak. Ezek az igen nagy hullámhosszú, 10-20 perces periódusú hullámok leggyakrabban a Csendes-óceán tektonikailag is mozgalmas területein születnek, így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cunami) emlegetik őket. Igen nagy távolságokra is eljutnak, s partot érve rendkívüli - gyakran a kiváltó földrengésnél is nagyobb - károkat okoznak. A japán partokon átlag évenként jegyeznek fel 7,5 m magasságot elérő cunamikat, de az utóbbi 1300 évben többször előfordultak 30 m-t meghaladó tengerrengés-hullámok is."
Röviden ennyit tudhatunk meg a cunamikról az "Általános természetföldrajz" című egyetemi tankönyvből (szerk.: Borsy Zoltán, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992).
Rövid leírás található a szökőárról az SDT-n is.
A legutóbbi cunami azonban nem a Csendes-óceán medencéjében keletkezett.
December 26-a óta egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a 2004. év legsúlyosabb természeti katasztrófája a pusztító erejű karácsonyi szökőár volt. Egyre másra kerülnek elő a hatóságok, a repülőgépek, a műholdak és a túlélők által készített felvételek. A képsorok megdöbbentőek. Az áldozatok száma pedig napról napra nő. Maláj állami források szerint végül el fogja érni a 400 ezret is!

Az animáció megtekintéséhez kattints a képre!

Egyre több a hír tehát és - ahogy ez lenni szokott - egyre több a téves hír is. Nézzünk hát a dolgok mögé egy kicsit komolyabban! Fehér sérült, thai ápolónő: kultúrák keveredése A helyszín
A cunami által elpusztított partok két nagy földrajzi régióhoz tartoznak: Dél-Ázsiához (Srí Lanka, India, Maldív-szk.) és Délkelet-Ázsiához (Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Mianmar). Mianmar és Thaiföld az Indokínai-félszigeten fekszenek India és Kína között.
Mivel a tengerrengés-hullámok átszelték az óceánt, eljutottak Afrika partjaihoz is. Szomáliában, Tanzániában, Kenyában és Mozambikban az áldozatok száma szerencsére csekély volt, de az anyagi kár itt sem kicsi. Természetesen a Kelet-Afrika partjainál lévő szigetek sem kerülték el a katasztrófát, de ezekben az országokban (Madagaszkár, Seychelle-szk., Comore-szk., Mauritius, a Franciaországhoz tartozó Réunion és Mayotte) sem volt az ázsiaihoz mérhető a pusztítás. A földrengés keltette cunami által leginkább érintett országok
A legnagyobb károk a földrengések epicentrumához közel fekvő Szumátra szigetén (Indonézia), illetve az Andamán- és Nicobar-szigeteken (India) keletkeztek, de nagy volt a pusztítás Thaiföld délnyugati részén Phuket közelében, Malajzia északnyugati partjainál, Mianmar (Burma) délnyugati részén és Srí Lanka keleti, délkeleti országrészében is.

Rengések a mélyben
Azok a hírek, melyek szerint a december 26-ai cunamit egyetlen rengés váltotta volna ki, nem teljesen felelnek meg a valóságnak. Valóban volt egy 8,9 magnitúdójú földrengés Szumátra északi részéhez közel, és ennek hatása nagyon jelentős, de igen komoly földrengéseket észleltek a tenger fenekén húzódó törésvonal mentén máshol is, leginkább az Andamán- és Nicobar-szk. területén. Ezért a hullámok nem egy pontból, hanem egy sávból indultak ki, mely sáv Szumátra északi előterétől az Andamán- és Nicobar-szk. északi részéig húzódott. (Lásd a cikk elején lévő t.)

Milyen lemezek egymásnak feszülése váltotta ki a földrengéseket?
A középiskolai földrajztankönyvek szerint India és Ausztrália egy lemezen fekszik. Ez azonban egy korábbi tudományos álláspontot tükröz. Az újabb kutatások kimutatták, hogy az ún. "Indo-Ausztráliai lemez" nem egységes, az indiai rész másképp mozog. India továbbra is az Eurázsiai lemez felé nyomul, kiváltva ezzel a himalájai régióban kipattanó földrengéseket, Ausztrália pedig kissé más irányban nyomul az Eurázsiai lemez felé. Az indiai szubkontinens tehát egy "új" önálló lemezen, az Indiai-lemezen fekszik. Az Ausztrál- és az Indiai-lemezt elválasztó törésvonal pedig épp Szumátra előterében fekszik, ráadásul Szumátra már az Eurázsiai-lemezen található, tehát itt három kőzetlemezt határoló törésvonal találkozik egy pontban, ami különösen földrengésveszélyessé teszi a területet.

Még bonyolultabbá teszi a képet, hogy a Föld más területeihez (pl. Földközi-tenger) hasonlóan, itt is találunk mikrolemezeket. A Burmai-lemez Mianmartól (Burmától) délre egy hosszúkás, kisebb méretű lemez, de annál aktívabb. (Felszínén találhatóak az Andamán- és Nicobar-szk.) Az indiai lemez keleti, óceáni aljzata a Burmai-lemez alá nyomul kiváltva ezzel a pusztító erejű cunamit is kiváltó szeizmikus aktivitást.

A Föld szeizmikusan aktív övezetei 2005. január 2-án, illetve az előtte lévő hetekben
A fenti képen jól kivehető, hogy a legaktívabb terület (sárga, narancssárga és piros körök) Szumátra, az Andamán- és a Nicobar-szk. környékén van, ugyanott, ahol a katasztrofális erejű cunami kialakult.
Kevés hírt hallottunk róla, de december 26-a óta rengeteg földrengés pattant ki ebben a régióban, leginkább az Andamán- és Nicobar-szk. területén. Az ott élőknek még ezekkel a nem kis erejű utórengésekkel is szembesülniük kellett. Az USA geológiai szolgálata (USGS = United States Geological Survey) naprakész adatokat szolgáltat a világon előforduló földrengésekről, térképen is megjelenítve azokat. 2004 karácsonyát követően és 2005. január elején a Föld legaktívabb zónája a fent említett terület volt.
A földrengések erejét ma már műszerekkel mérik, és leggyakrabban magnitúdóban adják meg (Richter-skála - lásd SDT). A decemberi ázsiai földrengéssorozat legerősebbike 8,9-es erősségű volt, ami borzasztó nagynak számít. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső komolyabb földrengés (1963, Skopje, Macedónia, 1200 halott), 6,3 erősségű volt, mégis a város jelentős része elpusztult vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott.
Érdemes összehasonlítani a macedóniai mellett más földrengésekkel is a december 26-ait, ehhez nyújtanak segítséget a wikipedia oldalain található részletesebb leírások, adatsorok.
Földrengések Szumátra és Mianmar között 2005. jan.2-án és ugyanazon a héten előtte
A térképen az Andamán- és Nicobar-szigetek alig vehetők ki, ugyanis annyi földrengés pattant ki 2005. január 2-án (narancssárga négyzetek) és azon a héten, az előtte lévő napokon (citromsárga négyzetek). A négyzetek nagysága a földrengések erősségét jelzik. A legnagyobb négyzetek a Richter-skála szerinti 6-os és 7-es magnitudó közé esnek.

Tengerrengés-hullámok
A cunami japán eredetű szó és "kikötői hullám"-ot jelent (cu = kikötő, nami = hullám), helytelenül "nagy hullám"-nak is fordítják.
A cunami legfurcsább tulajdonsága, hogy a nyílt tengeren alig vagy egyáltalán nem érzékelhető. Terjedési sebessége igen nagy: 800-1000 km/h, érthető tehát, hogy igen hamar elérte India, sőt Afrika partjait is. A hullámok mindig a sekély vizekben válnak veszélyessé, mert ekkor korábbi "szabályos szerkezetük" megbomlik, az egyensúly felborul és a hullám mintegy "összeomlik", tajtékzik és a magassága is megnő. Ez a jelenség nem különleges, a szél keltette hullámoknál is így van (pl. hullámverés a partokon), azonban a cunami esetében a hullámok a mélyből jönnek, nemcsak a felszíni vízrétegek, hanem iszonyatos víztömegek vannak mozgásban (a tenger aljától a felszínig), melyek a parthoz érve feltolulnak, és egymásra borulnak.

A legjobb animáció a BBC honlapján található a december 26-ai cunamiról.
A "Tsunamy Laboratory" oldalain a világ összes korábbi cunamijairól olvashatunk, érdekes, hogy Szumátra környékén a múlt században voltak nagyobb erejű szökőárak.
Nem is olyan rég kialakították a cunami-erősség skáláját is, melyet a szélhez hasonlóan 12 fokozatban mérnek a pusztítás mértékétől függően.
Magyarul az Index és az Origo oldalain találhatunk háttéranyagokat az ázsiai cunamival kapcsolatban.
Milyen magas volt a tengerrengés keltette árhullám?
A szökőár magassága régiónként változó. A földrengések epicentruma közelében a legnagyobb, míg messzebb egyre alacsonyabb, de a partok mentén mindig fölerősödik. A legnagyobb árhullámok 4 és 17,38 m közé tehetők (citromsárga), míg a 40 és 10 cm-esek (ibolya) már kicsiknek számítanak.

Mennyi idő alatt szelte át az Indiai-óceánt az árhullám?
Sri Lanka és Thaiföld partjaihoz két óra alatt eljutott (sötétvörös). A Maldív-szigetekhez kb. 4 órára volt szüksége (narancssárga), Afrikát pedig 10 óra alatt érte el (zöld).

Megelőzés
Sokan azt mondják, kevesebb emberéletet követelt volna a katasztrófa, ha működik a Csendes-óceánihoz hasonló figyelőszolgálat. Sajnos az Indiai-óceán területén nem működik ilyen egységes rendszer.
A pacifikus térségben az emberek jobban fel vannak készülve a tengerrengések kiváltotta szökőárakra. Például a Hawaii-n alapított Cunami Társaság egyik fontos célja, hogy tájékoztassa az embereket a szökőárak természetéről és a megelőzés lehetőségeiről. Honlapjukon érdekes és fontos információk találhatók.
Ha nincs figyelőszolgálat, elég a földrajzóra is! Körbejárta a világot a hír, hogy egy amerikai kislány kb. 100 ember életét mentette meg, mert képes volt alkalmazni a földrajzórán tanultakat. A szökőár keltette hullámfal érkezése előtt ugyanis a tenger kissé visszahúzódik, a víz zavarossá válik és furcsán morajlik. Ezekből a jelekből a kislány rájött, hogy cunami érkezése várható és riasztotta a felnőtteket. Óriási szerencséjük volt, hogy a kislány közelében voltak: megmenekültek! Az indonéziai Banda Aceh (északon) és Lhoknga városa (délnyugaton) a katasztrófa előtt és után... A természeti csapás által súlyosan érintett közösségek - Szumátra
A katasztrófa által súlyosan érintett területek közül a legtöbb hír Thaiföldről, Srí Lankáról és Indiából érkezett.
Érdekes, hogy a legsúlyosabb károkat elszenvedett Szumátra északi részéről (Aceh tartomány) alig-alig tudhattunk meg valamit, főleg az első napokban. Ráadásul a gyönyörű trópusi területen egyáltalán nem voltak turisták, ellentétben a közeli Thaifölddel. Mindez a jó néhány éve tartó háborús helyzettel magyarázható. Aceh tartomány lakói ugyanis külön akarnak válni Indonéziától és harcban állnak az indonéz kormánycsapatokkal. A polgárháborús állapotok miatt turisták nem mehetnek a térségbe, ezért nem tartózkodott itt egyetlen külföldi sem a katasztrófa idején. A tartomány székhelye a 130 ezres Banda Aceh és a hozzá közel eső Lhoknga városka szinte teljesen megsemmisültek. A légi felvételeken jól kivehetőek a borzalmas pusztítás következményei. Lhoknga város és környéke (Szumátra, Aceh tartomány) 2003 január 10-én
Lhoknga város és környéke (Szumátra, Aceh tartomány) 2004 december 29-én
A 130 ezer lakosú Banda Aceh kikötője 2004. június 23-án
Banda Aceh kikötője 2004. december 28-án
A természeti csapás által súlyosan érintett közösségek - Mianmar, India (andamáni régió) és a Maldív-szigetek
Szinte egyáltalán nem hallani arról, hogy mi történt Mianmarban. A korábbi Burma (1989-től Mianmar) jelenleg diktatórikus berendezkedésű, az országot katonai junta irányítja és a bezárkózás politikáját folytatja. Ritkán adnak ki bármilyen információt az országban zajló eseményekről, így történt ez a cunami esetében is. Egyetlen nyilatkozat hangzott el a kormány részéről, mely szerint a szökőárnak 90 halottja van, de ez alig hihető, hisz a mianmari partok közel esnek a földrengések epicentrumához, igaz, nem túl sűrűn lakottak, de ez az adat így is fölöttébb gyanús. Később talán módosítják véleményüket a burmai hatóságok.
Keveset hallani Bangladesről is, de ott állítólag nem volt jelentős mértékű a pusztítás.
Indiából ugyan érkeztek hírek, de nem a legsúlyosabban érintett andamáni régióból. Az Andamán- és Nicobar-szigetek India egyik zárt tartományának számítanak, külföldiek csak engedéllyel léphetnek a területére. A szigeteket az Indiai Köztársaság Brit-Indiától örökölte. Az ott élő őslakosok nincsenek származástani rokonságban szárazföldi polgártársaikkal. Szerencsére az indiai kormány támogatja és védi a szigeteken élő őslakosokat, jóllehet a szárazföldről betelepültek ma már többségben vannak. A déli szigetcsoporton (Nicobar-szk.) törzsekbe szerveződve élő őslakosok a mongolid nagyrasszhoz tartoznak, és csak ritkán érintkeznek a betelepült indiaiakkal - az idegenekkel való kapcsolatot, ha lehet, kerülik. Az északi szigetcsoporton (Andamán-szk.) élő őslakosok még különlegesebbek. A negrid nagyrasszhoz tartozó 3 különböző törzs egymástól is elszigetelten éli mindennapjait a kisebb-nagyobb szigeteken. Ázsiában sehol máshol nem találhatók negridek és a tudósok máig nem tudják, hogyan kerültek az Andamán-szigetekre fekete bőrű embercsoportok. Egy-egy törzs létszáma csupán néhány százra tehető. Van amelyik törzs már kapcsolatba lépett az idegenekkel, ők már átvettek egy s mást az indiaiak szokásai közül, az egyik törzs azonban évszázadok óta nem hajlandó semmilyen kapcsolatra. A partra kitett ajándékokat is a tengerbe hajítják, a területükre tévedő minden idegennel ellenségesek. Az indiai kormány nem enged senkit e törzs közé, nem akar konfliktusokat, és nem akarja őket erőszakosan asszimilálni sem. A törzs viszont sohasem hagyja el területét, ezért jelenleg is a békés egymás mellett élés valósul meg az andamáni őslakosok egyik törzse és az indiai telepesek között. Így ez a törzs az egyetlen a világon, melynek nincs semmiféle kapcsolata az ún. "civilizált" világgal. (Talán ez a szerencséjük is, mert azok a törzsi kultúrák, amelyek érintkeztek a "civilizációval" eltűntek a Föld felszínéről.)
Nem lehet tudni pontosan a katasztrófa halottainak számát sem az Andamán- és Nicobar-szigeteken. Mivel a törzsek lélekszáma igen alacsony, a komolyabb pusztítás akár egy törzs eltűnését is jelentheti. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az őslakosok többsége az esőerdő mélyén él, így talán nem okozott akkora károkat a szökőár, de a földrengések okozta károkról végképp nem tudni semmit...
A cunami hullámai a Maldív-szk.-nél Kevesebb hírt hallani a Maldív-szigetekről is, pedig a trópusi paradicsom egyre felkapottabb a jómódú turisták körében. Az arab hajósok leszármazottai által irányított muszlim ország kristálytiszta vizével, korallzátonyaival és lakatlan szigeteivel csalogatja a munkában megfáradt, pihenni vágyó turistákat.
A szigetállam legnagyobb problémáját (szökőárak nélkül is) éppen az jelenti, hogy a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés következményeként országuk egyszerűen eltűnik a tenger hullámaiban. (Legmagasabb pontja: 24 m a tenger szintje felett!) Egy komolyabb cunami számukra végzetes lehet. A december 26-ai nem volt ilyen, mert addigra már vesztett valamennyit erejéből, ami persze nem jelenti azt, hogy nem végzett pusztításokat a szigetország partjainál.
Hogyan segíthetünk?
A magyarországi segélyszervezetek is várják a felajánlásokat, rajtuk keresztül biztos, hogy adományunk a megfelelő helyre érkezik. A Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Babtista Szeretet Szolgálat Alapítvány honlapjain megtalálhatjuk a számunkra legkedvezőbb módját az adományozásnak.
Az OTP Banknál vezetett UNICEF-számlára átutalt pénzeket a katasztrófát szenvedett országok gyermekeire költik. (Az átutalásnál a megjegyzés rovatba a "Szökőár" szót kell írni.)
Sok kicsi sokra megy, tartja a magyar mondás, és valóban, az adományok mennyisége egyre nő, toldjuk meg hát mi is egy picivel! A segítség bizony elkel.

A cikket készítette: Barta Géza