Miből induljunk ki?

Írásbeli vizsga (illusztráció)

Az emelt szintű szóbeli vizsga történelemből azt várja el a tanulóktól, hogy a történelmi jelenségeket és eseményeket problémaközpontúan mutassa be. Vagyis nem az a kívánalom, hogy a témaköröknél megjelölt konkrét ismereteknél (név, évszám, fogalom stb.) sokkal több adatot, tényt ismerjen az ember, hanem az, hogy az elsajátított ismereteket alkalmazni tudja a vizsgázó. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy a kerettantervi és érettségi vizsgakövetelményekből kell kiindulnod, és ha azokkal már tisztában vagy, akkor számos újabb és újabb ismerettel vértezheted fel magad. Az országos vizsgaközpont minden tanévben megjelenteti a hivatalos tematikát, amely a szóbeli vizsga tartalmi alapját képezi. (A tematikát a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képességek, kompetenciák és tartalmi követelmények alapján állítja össze.) Ezekhez rövid, általános "használati útmutatót" is mellékelnek, mely rövidsége ellenére is nagyon tanulságos.

"A tanulók a szóbeli érettségi vizsgán a tematika alapján készült tételeket (feladatokat) kapnak. A feladatok tartalmazzák az elemzési szempontokat, a feldolgozáshoz szükséges forrásrészleteket, térképeket, ábrákat, diagramokat, stb. A tételek (feladatok) a tematikához kapcsolódóan többfélék lehetnek, pl. egy történelmi probléma bemutatása, egy társadalmi-gazdasági jelenség elemzése, vagy több korszak sajátosságainak összehasonlítása, illetve a források értékelése."

A fentiek alapján az alábbi szempontokra érdemes ügyelned, amikor a kezedbe kerül egy feladat/tétellap:

• A tematikában szereplő címek csak általános jellegűek, vagyis témaköröket jelölnek. Nem ezt fogod kihúzni, hanem ezen belül meghatározott konkrét "tételt", melyhez elemzési szempontokat kapsz. Ezeket az elemzési szempontokat alapul véve a mellékletek és önálló ismereteid alapján kell kifejtened a feleleted.
• A mellékletek ugyanúgy főszerepet játsszanak a felelet során, mint önálló ismereteid!
• Többféle "tételt" húzhatsz:
  • egy történelmi probléma bemutatása (mely akár egy konkrét, akár egy átfogóbb korszakra is vonatkozhat)
  • egy társadalmi-gazdasági jelenség elemzése (konkrét korszakhoz kötődően vagy több korszakon átívelő történeti képződményként)
  • több korszak sajátosságainak összevetése (egyező és eltérő jelenségek kimutatása, összegzése, értékelése, megítélése)

Hogyan zajlik formálisan a vizsga?

Vizsgaelnök (illusztráció)

A diákokat az Oktatási Hivatal OKÉV előzetesen értesíti a vizsga konkrét idejéről és helyéről. Érdemes a vizsga helyszínén a kijelölt időpontnál legalább fél órával hamarabb megjelenni, mert egyrészt megismerkedsz a helyszínnel (ugyanis több, mint valószínű, hogy nem saját iskoládban érettségizel emelt szinten), másrészt előfordulhat, hogy egy-egy vizsgázó nem jelenik meg a helyszínen, és hamarabb is sorra kerülhetsz. Azonban ne lepődj meg, ha a vizsga kissé elhúzódik, így nem az adott időpontban szólítanak. Bármilyen helyzet is álljon elő, abban biztos lehetsz, hogy hátrányba nem kerülhetsz. Amikor beszólítanak a terembe, akkor egy történelem szaktanárokból álló háromfős bizottsággal találod szemben magad. Egyikük - a vizsgabizottság elnöke - elvégzi az adminisztrációs teendőket (azonosít téged - ezért legyenek nálad a hivatalos dokumentumaid -; aláíratja veled a jelenléti ívet, azután tételt huzat).

Az adminisztrációs teendők során kihúzott tétel/feladatlap számát bediktálod a bizottságnak, majd visszavonulhatsz és kidolgozhatod a vázlatod, melyhez a tétellapon kívül egy középiskolai atlasz is a rendelkezésedre áll. Történelemből figyelj oda, hogy milyen középiskolai atlaszt kapsz kézhez, mert ezek is többfélék lehetnek. (Ha olyan középiskolai atlaszt kapsz, amellyel hátrányt szenvedhetsz, akkor fordulj bizalommal a bizottság tagjaihoz, mert ebben a kérdésben csak ők segíthetnek.)

Mire ügyelj a kidolgozás során?

Vázlat (illusztráció)

Minimum 30 perc áll rendelkezésedre a vázlat kidolgozásához. (Míg dolgozol, addig társaid felelnek. Előfordulhat, hogy több időd is marad a kidolgozásra, ekkor nyugodtan dolgozhatsz tovább. A 30 perc a készülés minimuma.)

• Mielőtt hozzákezdesz a vázlat kidolgozásához, alaposan vizsgáld meg a tétellapot:
• A témakör és a konkrét feladat címét jól elkülönítve láthatod, de ügyelj arra, hogy neked a feladatot kell elvégezned, nem a témakört!
• A feladathoz kapcsolódó szempontokat mindenképpen vedd alapul a felelet felépítésekor, ennek elmulasztása ugyanis pontveszteséggel jár!
• Vizsgáld meg, milyen típusú feladatot kaptál (történelmi probléma, társadalmi-gazdasági jelenség, több korszak sajátosságainak összevetése), s ennek megfelelően jelöld ki a feleleted fő tartalmi csomópontjait, építsd fel azt logikailag!
• Gondold végig, illetve a mellékletekből gyűjtsd ki a feladat feldolgozásához szükséges fogalmakat, adatokat, ismereteket!
• A mellékleteket alaposan meg kell vizsgálnod, azokból a megfelelő következtetéseket kell levonnod, össze kell vetni őket, majd beépítened a vázlatodba.
• A vázlat elkészítésekor:
  • A vázlatod könnyen átlátható, logikus szerkezetű legyen, hiszen a feleletet önállóan kell előadnod, nem olvashatod fel a vázlatot, csak segédletként használva időnként bele-belepillanthatsz.
  • Amint elkészültél a vázlattal, igyekezz végiggondolni, milyen kérdéseket tehetnek fel a felelet végén a vizsgáztató tanárok, s ezek alapján igyekezz a mellékletek és önálló ismereteid alapján a kérdéseidre válaszolni, illetve adott esetben ezeket utólagosan a vázlatodba beépíteni.
  • Ha mindennel elkészültél, s van még időd, érdemes megfigyelni, hogyan vizsgáznak társaid, mert ebből az előadásmódodra, a vizsgáztatók kérdezésmódjára vonatkozóan értékes következtetésre juthatsz.

Mi történik a szóbeli felelet idején?

Szóbeli (illusztráció)

A feleletet alapvetően önállóan kell előadnod, a vizsgabizottság tagjai csak abban az esetben szakíthatják meg a feleletet, ha:

• nem a kijelölt feladatot hajtod végre - pl. a témakört fejted ki, nem pedig a konkrét "tételt", feladatot.
• olyan súlyos hibát vétesz, mellyel feleleted rossz irányba terelődik.

Jóindulatúan figyelmeztethetnek arra is, hogy időd jelentős része (15 perc) eltelt, és a feladatban foglaltak közül több kérdést még nem érintettél. A felelet alapvetően maximum 20 percig tarthat, azt még akkor sem lépheted túl, ha még kétszer annyi ideig tudnád elemezni a kérdést. Ebből adódóan úgy kell megszerkesztened a feleleted, hogy a 20 percbe beleférjen minden mondandód. Amennyiben feleleted befejezted, akkor a bizottság tagjai a 20 percből fennmaradó időben rákérdeznek a javítási-értékelési útmutatóban elvárt, de általad nem érintett kérdésekre. Amennyiben ezekre helyesen felelsz, akkor válaszod teljes értékű tartalmi elemnek számít. (Arra azonban számíthatsz, hogy ekkor a felelet felépítettsége stb. kompetenciára adható pontszámod valószínű nem lesz 100 %-os.)

Az esetek többségében fogalmakra, konkrét, a mellékletekből levonható következtetésekre, illetve alapvető összefüggésekre szoktak rákérdezni. (Ekkor már azonnal kell válaszolnod a kérdésekre, felkészülési idő nem áll rendelkezésedre!) Amennyiben a diák hamarabb befejezi a feleletet, s maga kéri a felelet befejezését, és a kérdésekből is kifogyott a bizottság, akkor természetesen egy felelet 20 percnél hamarabb is véget érhet. A feleleted befejezését követően a bizottság elköszön tőled, majd a javítási-értékelési útmutató alapján értékeli a teljesítményed. Erről azonban már csak a középszintű szóbeli érettségin kapsz értesítést, a vizsga helyszínén nem. Abban az esetben, ha már korábban leérettségiztél, akkor az illetékes OH OKÉV-nél kaphatsz felvilágosítást az érettségid eredményéről. (Hogy mikor és hol, arról a kiértesítődben kapsz előzetesen tájékoztatást.)

A fenti táblázat a vizsga során értékelt kompetenciákat, illetve az arra adható maximális pontszámokat tartalmazza. Amint láthatod, ezen képességek és ismeretek meglétét és minőségét vizsgálják a bizottsági tagok. A végső döntést, alapos mérlegelést követően, közösen hozzák.

Hasznos tanácsok!

• Figyelj fel arra, hogy a feladat megértése mellett a szóbelin is fontos szempont a tématartás és a lényeg kiemelése!
• A térben és időben való tájékozódásról akkor sem feledkezz meg, ha ezt a feladat kiírása nmár részben tartalmazza!
• A forráshasználat az összpontszám ötöde!
• Az összefüggések láttatása, a problémaérzékenység jelzése még nagyobb súllyal szerepel.
• Az utolsó szempontnál a felelet felépítettsége nagyon fontos, vagyis a felkészülésnél erre különösen figyelj oda!

Néhány korábbi tapasztalat!

Bizonyítványosztás (illusztráció)

Az alábbi észrevételekre, típushibákra érdemes odafigyelned! A legjobb az, ha a szóbeli feleleteket az iskolában vagy egymás között gyakoroljátok is!

• A témakört és nem a konkrét feladatot fejti ki a vizsgázó.
• A mellékleteket mellőzi vagy alig érinti, esetleg csak a tényanyag "színesítésére" használja fel a vizsgázó a felelete során.
• Nem ügyel a probléma, történelmi esemény, jelenség tér- és időbeli behatárolására. Sok esetben a rendelkezésükre álló térképet sem használják a diákok. Fontos tanács, hogy a tér- és időbeli elhelyezés nem egyenértékű néhány odavetett évszám, helységnév bemondásával (mellékletből, térképből való kiolvasásával). Ez a kompetencia azt kívánja meg, hogy kellő kronológiai és topográfiai összefüggésrendszerbe ágyazzuk a tárgyalandó problémát.
• A szaknyelv alkalmazásakor nem ügyel arra, hogy konkrét és témához kapcsolódó szakkifejezéseket használjon, hanem körülírással oldja meg a kérdést. Ez pontveszteséggel jár(hat). Célszerű a kerettantervi és érettségi vizsgakövetelményekben szereplő fogalmakkal behatóan megismerkedni, azokat rendszeresen használni, gyakorolni.
• Nem megszerkesztett a felelet, hanem csak valahol elkezdi, aztán valamilyen esetleges sorrendben következnek a dolgok.
• A diák nem gondolja át időben is a feleletét, így "elcsúszik" (időben és témában egyaránt), s lényeges kérdések kifejtésére nem jut ideje.
• Több diák időhúzásos technikát kíván alkalmazni, mert abban a hiszemben felel, hogy ha kitölti a rendelkezésre álló időt, akkor egyrészt nem tudnak tőle kérdezni, másrészt időarányosan kapja a pontokat. A valóságban a bizottság a javítási-értékelési útmutató alapján értékel, így abban az esetben, ha a diák "önhibájából" egyfajta obstrukciós technikával él, akkor azzal nem tud eredményt elérni. Előfordulhat, hogy több pontot érhet el azzal, ha 10 perc után befejezi a feleletét, és a bizottság kérdései alapján megfelel az elmaradt elemekre.
• A sok tudás miatt kapkodva, önmagát is megzavarva felel a diák. Érdemes ilyen esetben alaposan megfontolni, megrostálni az elmondandókat, és kissé kevesebbet kifejteni, míg a fennmaradó ismeretünkre csak utalunk. Így szerkesztettebb, látványosabb lesz a feleletünk, a bizottság amúgy is értékelni fogja a fennmaradó, de részleteiben ki nem fejtett ismeretanyagunkat.
• Az éves felkészülés során a diák nem használja a térképet, nem gyakorolja be annak használatát, így a szóbelin kapkod, és számos információtól elesik.

Reméljük, hogy kellő hasznos tanáccsal tudtunk ellátni. Ha a vizsga folyamán szereznél olyan tapasztalatokat, amikre a fenti írás nem tér ki, feltétlenül jelezd! Előre is köszönjük!