Játékok a tanórán

Játékokkal bármely tantárgyi óra színesebbé tehető. Gondolkodásfejlesztő játékokkal felkelthetjük a gyerekek érdeklődését és tevékenységre sarkallhatjuk őket, változatossá tehetjük vele a tananyagot, s egyszerre biztosíthatjuk vele az egyéni tanulást, a tanulópárban való tanulást, a kiscsoportos tanulást és a nagyobb csoportban, illetve osztályban végzett munka lehetőségét.

A játékok felkelthetik az érdeklődést óra elején, szórakoztató módon zárhatják le a tanulási szakaszt, vagy az óra végét, de állhatnak egy-egy óra középpontjában is, ha gondolatébresztő, kognitív tartalmuk van, és éppen kötődik a tárgyalt tananyaghoz.

A jó játékot nem lehet passzívan játszani, elkerülhetetlen a másokkal való együttműködés és verseny. A könyvben felsorakoztatott játékok mindegyike a játékosok szabályozott és a jó színvonalú együttműködésére épül, és arra irányul, hogy fejlődjék a résztvevők teljesítménye.

Játék során valóban fejlődünk?

A könyvben szereplő játékok a gyerekek készségeit - tervezés, kérdezés, következtetés, más nézőpontok felvétele, új ötletek kidolgozása - erősítik.

A játékok arra is alkalmasak, hogy segítsenek a gondolkodást gátló jelenségek kiküszöbölésében, mint például a kapkodás, a szűklátókörűség és a szétszórtság. A leggyakoribb hibaforrás a sietség, a kapkodás. Előfordul, hogy lelkesedésünkben elsietjük a döntést. A gondolkodtató játékok célja, hogy leszoktasson a kapkodásról, arra neveli a játékost, hogy átgondolja a lépéseit.

Gyakori hiba az is, amikor rutinból, megszokásból cselekszünk, hozunk döntést, nem is mérlegelünk más alternatívákat, megoldási lehetőségeket, szűklátókörűvé válunk.

Sokszor fordul elő olyan eset is, amikor nincs tervünk, stratégiánk, szétszórtak vagyunk, ilyenkor a gondolkozásunk hamar esetlegessé, formátlanná válik. Ennek orvoslására jók a készségfejlesztő játékok.

A játékok nem csupán szellemi kihívást jelentenek, érzelmileg is érlelhetik a gyereket, különösen a gondolkodásban való önállóság és mások teljesítményének megítélése, kihívással való szembenézés terén. Segítik az önreflexió, az önállóság és a magabiztosság kifejlődését, kitartásra, mások iránti bizalomra, nyitottságra, empátiára, tiszteletre nevelnek.

Hogyan tanuljuk meg a játékokat?

A játékok megtanulására több módszer van, a szerző az alábbiakat ajánlja:

• Azok a játékosok, akik először játsszák a játékot, tanári segítség nélkül is elsajátíthatják a játékszabályokat úgy, hogy elolvassák a szabályokat a könyvből, majd kipróbálják a gyakorlatban.
• Másik lehetőség, hogy kiválasztunk a gyerekek közül valakit, aki már ismeri, játszotta a játékot vagy olvasta a szabályokat és kérjük meg, ismertesse azokat a többiekkel.
• Tanárként, mi magunk is elmagyarázhatjuk a játékszabályokat.  Ezzel a módszerrel időt spórolhatunk, lerövidíthetjük a játék kezdetéig vezető utat. Közvetlen magyarázatnál azonnal le tudjuk mérni, mennyire értették meg a gyerekek, mit kell tenniük. Felelhetünk a kérdéseikre és értő hallgatásra bátoríthatjuk őket.
• További lehetőség, ha magnóra vesszük a játékszabályt, majd a terem valamely részében, egy sarokban, könyvvel és egyéb hozzávalókkal együtt hozzáférhetővé tesszük a gyerekek számára.
• Ha valamely szabály nehezen követhető, írásban sokszorosíthatjuk vagy akár ki is tűzhetjük a terem falára, jól látható, jól olvasható méretben.
• Mivel a tanórán nem a szórakozás az elsődleges cél játék közben, mielőtt elkezdjük a játékot, a gyerekekkel megbeszélhetjük, mik a céljaink, mit tanulhatnak belőle, erre természetesen a játék végeztél, a levezetésnél is vissza kell térjünk.

Játékmester szerepe

A tanórai játék során a tanár tölti be a játékmester szerepét. A szabályok megismertetése után az ő feladata, hogy levezényelje a próbajátékot. Ez azért fontos, hogy az esetleges félreértéseket, felmerülő problémákat orvosolni tudjuk.

A játékmester az, aki a játék végi levezetést koordinálja. A könyv szerzője szinte minden játék leírása után gondolkodtató kérdéseket és további feladatokat ajánl a feldolgozáshoz.

Játékmesterként további fontos feladatunk, hogy kitaláljuk a módját annak, hogyan nyeri el az erőfeszítés méltó jutalmát. Tűzzünk elérhető jutalmat a gyerek elé!

Gondolkodásfejlesztő játékok

A Műszaki Kiadó gondozásában megjelent könyvben tematikus rendbe csoportosítva találjuk a játékokat. Nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli és kinesztetikus játékok közül válogathatunk. Minden csoporton belül altípusokat találunk, a nyelvi játékokon belül megkülönböztethetünk fogalmi játékokat, definíciós játékokat, memóriajátékokat, verses játékokat, kérdezős játékokat, beszélgetős játékokat, históriás játékokat és szójátékokat.

A logikai-matematikai játékok körébe tartoznak a logikai játékok, memóriajátékok, számjátékok, játékok valószínűség-számítással, formajátékok, stratégiai játékok és a stratégiai táblás játékok.

Végül a harmadik csoportosításnál elkülönülnek egymástól a rajzolós játékok, memóriajátékok, mímes játékok, megfigyelős játékok és a problémamegoldó játékok.

A galériába gyűjtött játékokkal igyekszünk egy kis ízelítőt adni a könyvben szereplő játékokból. Válogatásunkban a nyelvi játékok sokszínűségét mutatjuk be.

Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal

A Tanítsuk a gyermekeinket gondolkodni játékokkal több mint száz olyan játékot tartalmaz, amelyek fejlesztik a gondolkodást, a tanulási képességet, a logikát és a beszédkészséget. Mindegyikük játszható otthon és az iskolában, egyénileg és csoportosan egyaránt.

Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal

Szerző: Robert Fischer
Kiadó: Műszaki kiadó
Ár: 1950 Ft
Oldalszám: 172
Megjelenés ideje: 2000
Nyelv: Magyar
ISBN: 978-963-16-2589-3
Formátum: B/5

Siska Csilla cikke