A jelentés arra tett javaslatokat az angol oktatási és munkaügyi miniszter számára, hogy miként lehet a kötelezően tanítandó társadalomismeret tananyagát olyan interdiszciplináris ismeretek tárházává tenni, amelyek pozitívan alakítják a társadalmi részvétel iránti attitűdöket, erősítik a társadalmi problémák iránti érzékenységet.
Az egyik legjelentősebb brit, társadalomismerettel foglalkozó oktatáspolitikai dokumentum az angol társadalomismereti tanácsadói csoport 1998-1999-ben készített jelentése, amely meghatározta a társadalomismeret-oktatás tartalmi, szervezeti és általános politikai vitáját, valamint befolyásolta az eredményeit is. (...) Jelentőségét többek között az adja, megfogalmazta mindazokat az elméleti és gyakorlati irányelveket, amelyek alapján Európa egyik legrégebbi polgári demokráciájában megvalósíthatóvá válhat a társadalomismeret mint kötelező közoktatási tantárgy pedagógiai gyakorlata. A dokumentum szerkezeti felépítését követve kivonatosan ismertetjük a legfontosabb megállapításokat. (...)
A tanácsadói csoport mandátuma
(...) 1997-ben létrejöttek azok a tanácsadói csoportok, amelyek alapfeladata az volt, hogy segítséget nyújtsanak a társadalomismeret hatékony oktatásához, és fogalmazzák meg a demokratikus részvételre való nevelés elméleti és gyakorlati kereteit, a polgári kötelességek és jogok, valamint az egyéni polgári jogok körét, továbbá az egyének és a társadalom összességének legfontosabb értékeit. A keretdokumentum szerint feladatuk közé tartozott annak megfogalmazása, "hogyan tanítható a társadalomismeret, a részvételi demokrácia, a polgári értékrend, miből áll, hogyan lehet elsajátítani a demokratikus élet alapnormáit, gyakorlatát, és hogyan ismerhető meg a demokratikus intézményrendszer. (...)
A kutatási jelentés felépítése, szerkezete
A bevezetésben a szerzők megfogalmazzák, mit értenek társadalomismeret alatt, és mi a társadalomismeret-oktatás alapvető célrendszere. Az első részben a társadalomismeret elméleti alapjait és fogalmi kereteit ismertetik, a második részben a társadalomismeret oktatásának intézményes, operatív stratégiáját írják le. A harmadik részben részletesen megfogalmazzák azokat az oktatási, pedagógiai követelményeket, nevelési célokat, amelyeket kívánatosnak tartanak elérni a társadalomismeret oktatása során. A dokumentumban elhelyeztek néhány esettanulmányt is annak illusztrálására, hogy milyen helyi kezdeményezések történnek Angliában a társadalomismeret bevezetésére. (...)
A szerzők nem kevesebbet kívántak elérni munkájukkal, mint hogy megváltoztassák országuk politikai kultúráját. Azt remélik, hogy az állampolgárok aktívan hasznosíthatják magukat társadalmukban oly módon, hogy önálló kezdeményezéssel, megfelelő felkészültséggel felvértezve befolyásolják a közéletet, kialakul a megfelelő kritikai készségük, kompetenciájuk a tények mérlegelésekor, mielőtt véleményüket a közéletben kifejezik. (...) A szerzőknek a társadalomismeret oktatására vonatkozó javaslata három pillérre épül: a társadalmi és morális felelősségvállalásra (social and moral responsibility), az aktív közösségi részvételre való képességek kialakítására (community involvement) és a politizálási készségek (political literacy) kialakítására. (...)
Az iskolák önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy megfelelő társadalomismereti készségekkel ruházzák fel a jövő generációját. Az oktatáson kívüli tényezők legalább olyan súlyosan esnek a latba. A család, a közvetlen környezet, a média és a közéletből vett minták nagyon fontosak a diákok tájékozódása és nevelése szempontjából. (...)
A társadalomismeret oktatásának bevezetése a diákok számára jog és lehetőség arra, hogy aktívan részt vehessenek a társadalomban zajló vitákban és kialakítsák világnézetüket, valamint kritikai készségeiket a világról; a pedagógusok számára is kiemelkedő vállalkozás a társadalomismereti curriculum megalkotása, mert tartalmilag gazdagítja pedagógiai munkájukat. (...) Haszonnal jár a társadalomismeret oktatása az egész társadalom számára, mert annak lehetőségét jelenti, hogy politikailag érett polgárság új generációja nőjön fel.
A társadalomismeret fogalmáról
A görög poliszok és a római köztársaság európai hagyományából kiindulóan a polgárság fogalma mindazoknak a polgároknak a közügyekben való részvételét jelenti, akiknek joguk, hogy ebben részt vegyenek. A politikai részvétel, a politika társadalmasítása azt jelenti, hogy a polgárok vegyenek részt nyilvános társadalmi diskurzusban, alakítsák ki a társadalom törvényeit és hozzanak döntéseket az állam működéséről. (...)
A törvényekkel szembeni engedelmesség minden társadalmi rend egyik alapja, és ennek megértése az oktatás szükséges komponense. (...) Őszintén hiszünk abban, hogy az önkéntes kezdeményezésre és a társadalmi részvételre alapozott civil társadalmi és demokratikus tevékenység kiemelkedő szerepet játszik a társadalomban. (...) Ahogy ezt nemrég David Hargreaves egy kiadványában megfogalmazta (The Mosaic of Learning): a társadalomismeret-oktatás a társadalmi értékekről, a társadalmi viselkedésekről szól, mégpedig úgy, ahogy azt a felnőttek szeretnék látni a következő generációkban. (...) Az aktív polgárok nemcsak politikailag, hanem morálisan is polgárok. Az erkölcsi érzékenységet részben politikai tájékozottságukból nyerik, a politikai apátia az erkölcsi apátia következménye.
A társadalomismeret hatékony oktatásáról
Három komponensről: a társadalmi és morális felelősségről, a közösségi részvételről és a politikai tájékozottságról szólunk részletesen a következőkben. Először is a gyerekeknek kezdettől fogva magabiztosságot, társadalmi és morális felelősséget sugárzó viselkedésmintákat kell elsajátítaniuk tanáraiktól, diáktársaiktól, szüleiktől egyaránt. (...) Gyermekeink a tanulás, a vita, a beszélgetések során formálódnak, személyiségük fejlődik, kialakulnak a fair playre vonatkozó elképzeléseik, kialakul egyfajta képük a törvényekről, a társadalomról, szabályokról, az őket is érintő különböző döntések hátteréről, az államról, a helyi közösségről, a társadalmi felelősségvállalásról stb. Mindezen tudásanyagra, tapasztalatra lehet építeni a társadalomismeret oktatása során.
A hatékony oktatás második pillére, hogy a tanulók minél aktívabban vegyenek részt a helyi közösségek életében, és tanulmányaik során, majd azt követően is szolgálják a helyi társadalmat. Ez természetesen nem korlátozódik a diákok iskolában eltöltött idejére. (...)
Harmadszor a diákoknak meg kell tanulniuk, hogy tudásuk és készségeik, valamint értékrendjük alapján hogyan érvényesülhetnek leginkább a közéletben, a társadalomban. E tudás, készség és értékrend együttesét nevezzük "politizálási készségeknek" (political literacy), amely valójában tágabb értelmű, mint a politikáról alkotott tudásanyag önmagában. (...)
Ajánlások az oktatási kormányzat figyelmébe
A dokumentum második részében a szakértői bizottság megfogalmazza, hogy a társadalomismeret-oktatásnak kötelezően helyet kell kapnia az iskolai tantervekben, és minden iskolában be kell tartani az erre vonatkozó kötelezettségeket. A kötelezően bevezetett társadalomismeret-oktatás tartalmát speciális tanulási eredményekhez kell kötni és nem részletesen szabályozott tantervekbe. (...) Ez a megközelítés rugalmasságot, áttekinthetőséget biztosít az iskolák számára, megfelelő reflexiót és alkalmazkodást ad a helyi körülményekhez és feltételekhez, valamint megengedi, hogy a társadalomismeret oktatására vonatkozó számos különböző módszertani megközelítés együtt, egymás mellett fejlődhessék. (...)
A társadalomismereti oktatás a teljes curriculumban összesen nem több mint 50 százalékos arányt foglalhat el. Ezt az időt szabadon lehet felhasználni, akár egy-egy blokkban, tanítási modulban vagy folyamatosan, szabályszerűen ismétlődő heti rendszerességgel tanítva. Az egyes iskolák szabadon és maguk dönthetik el azt, hogy milyen módon allokálják a társadalomismeretre vonatkozó időt. (...)
A társadalomismeret-oktatás értelmezési kerete, a kívánatos tanulási eredmények. Az értelmezési keret magában foglalja mindazt, ami a helyes és követendő társadalomismeret-oktatást jellemezheti tartalmilag és módszertanilag. E keret várható haszna a tanárok számára annak tisztázása, hogy mi az, amit ezen a területen érdemes oktatni és hogyan lehet ezt a leghatékonyabban megtenni. A meghatározott tanulási eredmények leírásának az az előnye, hogy a diákok számára is megragadhatóbbá, értelmezhetőbbé válik az értékelés rendszere, és követhetővé válik fejlődésük a maguk számára is. (...)
Alapelvek
A tanulási eredmények megfogalmazása számos pedagógiai alapelv betartását feltételezi. Ezek a következők:
(...) A kötelező társadalomismeret-oktatás bevezetésekor mindenképpen olyan fogalmakat, értékeket és készségeket kívánunk bevezetni a tanulási folyamatba, amelyek koherensek, tehát összefüggenek a tanulók már megszerzett tanulási tapasztalataival. (...) Mindazokat az elvárható tanulói igényeket és szükségleteket fel kell térképezni és meg kell fogalmazni, amelyek a társadalomismeret tanulása kapcsán a tanulók társadalmi, morális, kulturális, politikai és gazdasági környezetében leghatékonyabban felhasználhatók. Ugyanakkor a tanulók egyéniségének fejlesztéséhez is felhasználható eszközt kell nyújtani. (...) A pedagógusok és a diákok számára a bennük rejlő lehető legmagasabb szintű intellektuális teljesítmény kifejtését kívánjuk elérni a társadalomismereti-keretdokumentum megfogalmazásakor, amely a tanulók különböző készségeit és a tehetségüket a leghatékonyabban kibontakoztatja. (...) Annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden tanuló bekapcsolódhasson a társadalomismeret tanulásának folyamatába, át kell gondolni, milyen módon illeszthető ez a pedagógiai terület az iskolák általános pedagógiai programjához.
A tanulási folyamatról
A tanulási folyamat a társadalomismeret területén számos tényezőből áll. Ezekre kívánjuk az alábbiakban röviden felhívni a figyelmet.
Az egész iskolát bekapcsoló megközelítési módok (whole-school approaches)
A társadalomismeret oktatásának hatékonyságában kitüntetett szerepe van az iskola egészére kiterjedő szervezeti és a napi működést befolyásoló gyakorlatnak. Ilyenek például azok a közös iskolai események, gyűlések, ünnepélyek, amelyeknek fontos szerepük van a tanulók közösségi normáinak kialakításában. (...) Az iskoláknak különösen figyelniük kell arra, hogy diákjaikat minél intenzívebben bevonják az iskola mindennapi életének megszervezésébe, véleményük tiszteletben tartásával. (...) Az iskolához tartozás érzésének megteremtésével jelentősen javítani lehet a diákok motivációját az eredményes tanulásban minden tantárgy esetében.
Pedagógiai megközelítések és tanulási lehetőségek
Annak érdekében, hogy a legjobb tanulási eredményeket érhessék el a tanárok, széles körből meríthetnek mind a pedagógiai módszertani kínálatból, mind a tanulási lehetőségek tárházából. Nagyon hasznos a projekt alapú tanulási programok kialakítása, amelyek végrehajtásába és értékelésébe egyaránt bevonhatók a diákok.
(...) A tevékenységekre alapuló oktatás, a cselekedtető tanítás gyakorlata hangsúlyosan kell hogy szerepeljen a társadalomismeret oktatásában. Így valósítható meg leghatékonyabban a globális gondolkodás és a helyi cselekvés összhangjának megteremtése.
A cikk Zarándy Zoltán írása nyomán született
Jegyzetek
- Az összeállítás a Bernard Crick professzor által szerkesztett azonos című mű alapján készült. Az eredeti teljes dokumentáció, valamint a témakörhöz kapcsolódó egyéb anyagok és a vita megtekinthető az alábbi weboldalon. Az összefoglaló teljes szövege az Oki honlapján olvasható.
