Az új értékelvű pedagógiai gyakorlatra épülő Nemzeti Alaptanterv (NAT) szeptembertől lép életbe felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamokon, illetve a 6 osztályos gimnáziumok első (7.) évfolyamán. A legfontosabb változások között szerepel, hogy az eddig megszokott általános tantárgyakon kívül a diákok új ismeretekkel is gazdagodhatnak. Lesz olyan tantárgy, amit kötelező jelleggel minden diák tanul majd, emellett az órák 10 %-áról az iskolák szabadon rendelkeznek, így egyéb tantárgyakkal is bővülhet a tanulók órarendje.
A köznevelés feladata alapvetően a nemzeti műveltég átadása és az egyetemes kultúra közvetítése. A megújult köznevelési szemlélet alapja a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, valamint a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Ezen elvek mentén kerültek új kötelező és választható tantárgyak a NAT-ba.
Kötelező jellegű új tantárgyak
Kötelező tanórai keretben történik majd az általános iskolák 1-8. évfolyamán az Erkölcstan vagy a Hit- és erkölcstan tantárgy oktatása, amely felmenő rendszerben kerül bevezetésre: 2013 szeptemberében az 1. és 5. évfolyamokon illetve a hatosztályos gimnáziumok hetedik évfolyamán indul el. Azt, hogy a diákok melyikre járnak majd szeptembertől, a szülők dönthették el. Az erkölcstan órát továbbképzésen részt vett, szakképzett pedagógusok tartják, míg a hit- és erkölcstan oktatása egyházi személyek hatáskörébe tartozik majd.
Az erkölcstan elsődleges célja, hogy önálló gondolkodásra, felelősségtudatra neveljen, valamint segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók morális érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott etikai normák tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: „A tantárgy olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését támogatja a fiatalok életében, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a segítőkészség, a tisztesség vagy a korrupció elleni fellépés. Mindez hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegítheti helytállásukat a munka világában is.”
Választható tantárgyak
Az iskolák az órakeret 10%-ának (évfolyamtól függően heti 2-4 óra) meghatározásáról szabadon dönthetnek, így lehetőség van szabadon választható tantárgy bevezetésére vagy a kötelező tantárgyak óraszámának megemelésére, de akár új tantárgyakat is alkothatnak. A kötelezően előírt heti óraszámnak azonban mindenképpen meg kell lennie.
A szabadon választható tantárgyak közé olyan tanórák kerültek, mint a pénzügyi, gazdasági ismeretek, amelynek keretében a tanulók megtanulják a családi gazdálkodást és a piacgazdaság legfontosabb folyamatait, ismereteket szereznek például a banki tranzakciókkal és a fogyasztóvédelmi jogokkal kapcsolatban. Cél, hogy mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Fontos célja a tantárgynak, hogy a diákok ne csak “fogyasztók”, hanem a családi gazdálkodást értő résztvevői legyenek a családi közösségnek, megtanulják saját zsebpénzüket beosztani, felhasználni. Képesek legyenek összegyűjteni a felmerülő kiadásokat, bevételeket, rálássanak a megtakarítási, hiteltörlesztési lehetőségekre, ez alapján pedig felnőttként felelős döntéseket hozhassanak például egy esetleges hitelfelvételről.
Összességében elmondható, hogy számos olyan hasznos tudnivaló hangsúlyt kap az oktatásban, ami a sikeres és felelősségteljes élethez fontos lehet. Így például az órákon a diákok közlekedési alapismeretekhez, pályaorientációhoz, környezettudatossághoz és egészséges életmódhoz kapcsolódó tudást sajátíthatnak el, de fontos szerepet kap a médiatudatosságra nevelés és a tanulás tanítása is.
