Térképek a fejünkben
Juhász Zsolt
2003/06/30 15:21
1743 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Amikor az emberek el akarnak jutni az otthonuktól a munkahelyükre, nem használnak semmilyen segédeszközt ahhoz, hogy megtalálják azt. Furcsán is nézne ki a reggeli csúcsforgalomban több ezer térképpel rohangáló ember.

Rajzoljunk térképet!

New York egy humoros mentális térképen...

Mindenki meg tudja jegyezni azt az útvonalat, amin el tud jutni a munkahelyére, vagy az iskolába. Mindenki tudja, milyen járműveket kell igénybe venni, melyik sarkon kell elfordulni, hol kell leszállni a buszról. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, mégis mindenki használ térképet, azonban ez a térkép az emberek fejében van.

Ha valakinek a kezébe adunk egy papírt és egy ceruzát, azzal a feladattal, hogy rajzolja le emlékezetből Magyarország térképét és jelöljön rajta mindent, amit tud és fontosnak tart, akkor elég érdekes "alkotás" készülne. Sok, a hagyományos térképen szereplő információ hiányozna róla (városok, folyók stb.), és felkerülnének olyan dolgok, mint a "hely, ahol élek", "tavaly itt kirándultam".

Sok elem mérete, helyzete jelentősen torzulna, például a lakóhely nagyobbnak lenne feltüntetve. Az ismertebb területek részletesen, míg az ismertetlen vagy kevésbé kedvelt területek elnagyoltan, esetleg sehogyan nem lennének rajta a papíron. Az agyban lévő ilyen "térképet" mentális térképnek (az angolban mental map) nevezik.

Térkép az agyban?

Hogyan is néz ki az agyban lévő térkép? Ha elköltözöm egy másik városba, akkor a kezdeti időszakban még nem ismerem ki magam, és könnyen eltévedek. Nem tudom, merre van az élelmiszerbolt, a mozi, a könyvtár, sőt, ha elkalandozom a város másik végébe, akkor a lakásomat is nehezen találom meg.

Egy-két hét elteltével azonban már egészen jól elboldogulok. Fel tudom sorolni a környező utcákat, és azt is tudom, hogy melyiken jutok el leggyorsabban a buszmegállóhoz. Biciklivel el tudnék menni a város egyik végéből a másikba, de ha közben mégis eltévednék, akkor előbb-utóbb találnék egy forgalmasabb, ismerős utat és viszonylag könnyen hazajutnék.

Tehát már valamiféle "térkép" létezne a fejemben, azonban ez a térkép nem hasonlítana a földrajzi atlaszban található térképekhez. A térbeli világ képe nem térképi alakban, hanem ismeretek, előítéletek, tévhitek, reális adatok formájában van a fejünkben. Ezt nevezzük kognitív térképnek (a kognitív latin eredetű szó, jelentése: észlelő, megismerő), a folyamatot, amely kialakítja, kognitív térképezésnek (angolul cognitive mapping). Ha nem lenne a fejünkben kognitív térképünk, akkor ahhoz, hogy elmenjünk bevásárolni, elő kellene szedni a hagyományos térképünket.

Egy kis tudománytörténet

A II. világháború és az 1970-es évek között a mindent számokkal és képletekkel kifejezni igyekvő földrajzot forradalomszerűen váltotta fel az embert a vizsgálata központjába állító geográfia. A földrajz a különböző társadalomtudományokkal - elsősorban a szociológiával és a pszichológiával - kapcsolatot teremtve és azok kutatási módszereit is alkalmazva meglepően új dolgokat tudott felmutatni a "tér" vizsgálatában.

Ezt a korszakot nevezik a földrajzban "behaviourista" korszaknak (a behaviour szó az angolban viselkedést, magatartást jelent). A fő vizsgálati terület az ember viselkedése a térben, a térbeli magatartást meghatározó tényezők, illetve a tér észlelésének a kérdése. Az alapgondolat pedig az, hogy cselekedeteinket nem a tér tényleges szerkezete, hanem annak az észlelés során keletkezett egyéni képzete határozza meg.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten