Rajzoljunk térképet!
Mindenki meg tudja jegyezni azt az útvonalat, amin el tud jutni a munkahelyére, vagy az iskolába. Mindenki tudja, milyen járműveket kell igénybe venni, melyik sarkon kell elfordulni, hol kell leszállni a buszról. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, mégis mindenki használ térképet, azonban ez a térkép az emberek fejében van.
Ha valakinek a kezébe adunk egy papírt és egy ceruzát, azzal a feladattal, hogy rajzolja le emlékezetből Magyarország térképét és jelöljön rajta mindent, amit tud és fontosnak tart, akkor elég érdekes "alkotás" készülne. Sok, a hagyományos térképen szereplő információ hiányozna róla (városok, folyók stb.), és felkerülnének olyan dolgok, mint a "hely, ahol élek", "tavaly itt kirándultam".
Sok elem mérete, helyzete jelentősen torzulna, például a lakóhely nagyobbnak lenne feltüntetve. Az ismertebb területek részletesen, míg az ismertetlen vagy kevésbé kedvelt területek elnagyoltan, esetleg sehogyan nem lennének rajta a papíron. Az agyban lévő ilyen "térképet" mentális térképnek (az angolban mental map) nevezik.
Térkép az agyban?
Hogyan is néz ki az agyban lévő térkép? Ha elköltözöm egy másik városba, akkor a kezdeti időszakban még nem ismerem ki magam, és könnyen eltévedek. Nem tudom, merre van az élelmiszerbolt, a mozi, a könyvtár, sőt, ha elkalandozom a város másik végébe, akkor a lakásomat is nehezen találom meg.
Egy-két hét elteltével azonban már egészen jól elboldogulok. Fel tudom sorolni a környező utcákat, és azt is tudom, hogy melyiken jutok el leggyorsabban a buszmegállóhoz. Biciklivel el tudnék menni a város egyik végéből a másikba, de ha közben mégis eltévednék, akkor előbb-utóbb találnék egy forgalmasabb, ismerős utat és viszonylag könnyen hazajutnék.
Tehát már valamiféle "térkép" létezne a fejemben, azonban ez a térkép nem hasonlítana a földrajzi atlaszban található térképekhez. A térbeli világ képe nem térképi alakban, hanem ismeretek, előítéletek, tévhitek, reális adatok formájában van a fejünkben. Ezt nevezzük kognitív térképnek (a kognitív latin eredetű szó, jelentése: észlelő, megismerő), a folyamatot, amely kialakítja, kognitív térképezésnek (angolul cognitive mapping). Ha nem lenne a fejünkben kognitív térképünk, akkor ahhoz, hogy elmenjünk bevásárolni, elő kellene szedni a hagyományos térképünket.
Egy kis tudománytörténet
A II. világháború és az 1970-es évek között a mindent számokkal és képletekkel kifejezni igyekvő földrajzot forradalomszerűen váltotta fel az embert a vizsgálata központjába állító geográfia. A földrajz a különböző társadalomtudományokkal - elsősorban a szociológiával és a pszichológiával - kapcsolatot teremtve és azok kutatási módszereit is alkalmazva meglepően új dolgokat tudott felmutatni a "tér" vizsgálatában.
Ezt a korszakot nevezik a földrajzban "behaviourista" korszaknak (a behaviour szó az angolban viselkedést, magatartást jelent). A fő vizsgálati terület az ember viselkedése a térben, a térbeli magatartást meghatározó tényezők, illetve a tér észlelésének a kérdése. Az alapgondolat pedig az, hogy cselekedeteinket nem a tér tényleges szerkezete, hanem annak az észlelés során keletkezett egyéni képzete határozza meg.
