Nos, ilyenkor szükség van egy tartalék rendszerre, de inkább egy tesztkörnyezetre. Ha van is tartalék rendszerünk, ezen talán megengedett, de nem ajánlott kísérletezni, mivel bármelyik pillanatban előfordulhat, hogy ki kell vele váltani az "élesben működő" rendszerünk meghibásodott részét. Tehát használjunk inkább egy jól elkülönített tesztkörnyezetet, amely minimum egy szerverből és egy munkaállomásból áll. Igen ám, de mit tegyünk, ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő hardver a teszteléshez? Erre is van egy költséghatékony megoldás, amely akár ingyenes is lehet, ha csak rövid időre van szükségünk egy tesztkörnyezetre. Lássuk, hogyan is lehetséges mindez?
A kulcsszó: Virtuális gép
Mi is az a virtuális gép? Kezdjük egy kis történelemmel: Az Intel 80386-os processzorai rendelkeztek már egy ún. vm86 üzemmóddal. Ebben az üzemmódban a processzor több, egymástól teljesen független 8086-os processzor működését emulálta egyidejűleg, ezt a lehetőséget használták ki az első igazi többfeladatos operációs rendszerek is. Az alapelv napjainkban is hasonló: egy megbízható 32 bites operációs rendszer, ún. gazda (host) operációs rendszer képes egy olyan alkalmazást futtatni, amely egy komplett számítógép működését emulálja. Ezen a virtuális gépen aztán bármilyen vendég (guest) operációs rendszer futhat, mivel a vendég OS nem is tud-ja, hogy valójában egy virtuális gépen fut.
Több ilyen szoftver is van a piacon, különböző gazda operációs rendszerekre, illetve különböző vendég operációs rendszerekre felkészülve. Ilyenek például a VirtualPC (Win32 gazda OS, bármely vendég OS), WinE (Linux gazda OS, Win32 alkalmazások), VMware (Win32 és Linux gazda OS, bármely vendég OS) és még sok más termék. Jelen cikk a VMware szoftverrel foglalkozik, mivel több gazda operációs rendszeren is képes futni, rendkívül jó teljesítményt ad, és nem utolsósorban egyszerre több virtuális gépünk is futhat egy gazda operációs rendszeren.
VMware Workstation 4
A VMware Workstation 4 egy kiforrott PC emulátor, Linux és 32 bites Windows operációs rendszerekre. A Windowsok közül mindenképpen NT kernelre van szükségünk, Windows 95/98/Me-n nem képes futni, tehát NT4, Windows 2000 vagy Windows XP host operációs rendszerre van szükségünk. Egy 30 napig használható változatát megtalálhatjuk számos Linux disztribúció telepítő lemezein (pl. SuSE), vagy letölthetjük Linux és Windows rendszerekre a www.vmware.com hálószemről is. A telepítéshez kért regisztrációs kulcsot emailben kapjuk meg a gyártótól. A telepítés viszonylag gyorsan lezajlik, 1-2 percnél nem tart tovább.
Virtuális számítógépünk
Nézzük hát, hogy "újonnan kapott" számítógépünk milyen hardverekkel is van felruházva? Először is, nem egy gépet kapunk: a VMware programban bármennyi virtuális gépet készíthetünk, különböző hardver paraméterekkel felruházva. A virtuális gépek egyes hardvereinek tulajdonságait később megváltoztathatjuk, pl. RAM mérete, csatlakoztatott soros, párhuzamos és USB portok, lemezmeghajtókat adhatunk hozzá, legyen az merevlemez, floppy vagy CD. A CD/DVD és hajlékonylemezek lehetnek képfájlok vagy valós meghajtók, a merevlemezek valós merevlemezek, vagy ún. virtuális merevlemezek, IDE vagy SCSI vezérléssel. Egyetlen megkötés, hogy a virtuális merevlemezek méretét a későbbiekben nem változtathatjuk meg.
A virtuális merevlemezek méretét a virtuális gép létrehozásakor, vagy ilyen merevlemez hozzáadásakor állíthatjuk be. Ez a virtuális merevlemezt tároló fájl maximális méretét jelenti, de a valós helyfoglalása csupán akkora, hogy a rajta tárolt fájlok elférjenek rajta. Érdemes ezért létrehozáskor inkább nagyobb méretet megadnunk, mivel később ezen már nem lehet bővíteni. A virtuális gép processzora a gazda operációs rendszert futtató gép processzorával megegyező típusú lesz, BIOS-a viszont a VMware által megvásárolt Phoenix BIOS. A virtuális gépben maximum három hálózati kártya lehet, amelyeket különböző módon láthatják a gazda OS hálózati interfészeit, illetve a külső, valós hálózatunkat.
Ajánlott gazda számítógép konfiguráció
Ha pl. egy szerver termékekhez használható virtuális tesztkörnyezet (szerver + munkaállomás + hálózat) szeretnénk létrehozni, akkor a következőképpen kell számolnunk: a NetWare, Linux vagy Windows szerver memóriaigénye (általában minimum 256 megabájt); Windows 98 (64 megabájt) vagy Windows 2000 Professional (128 megabájt) munkaállomás memóriaigénye, és persze gondolnunk kell a gazda operációs rendszer memória igényére is. A memóriaigényeket összeadjuk, és ha-sonlóan kell eljárnunk a CPU igény kiszámításánál is. Például, egy Windows XP Professional gazda operációs rendszerrel, egy virtuális NetWare 6 kiszolgálóval és egy virtuális Windows 2000 munkaállomással rendelkező tesztkörnyezet már működik egy Intel Celeron 1400 MHz-es processzorral és 512 megabájt memóriával felszerelt gépen!
Ez már lassan irodai környezetben is általánosnak mondható konfiguráció, a kereskedelemben pedig túlnyomórészt ennél már csak jóval gyorsabb számítógépek kaphatóak. A tapasztalataim alapján azt tanácsolom, hogy minimum 512 megabájt gazdagép memóriánk és legalább 1 GHz sebességű processzorunk legyen, persze bármelyikből több vagy gyorsabb van, annál kényelmesebben dolgozhatunk virtuális tesztkörnyezetünkkel. A merevlemezünkön pedig vendég operációs rendszerenként 2-4 gigabájt hellyel számoljunk, a legjobb, ha ezt a helyet egy külön partíción, vagy még inkább külön lemezen tudjuk biztosítani!
Egy fontos tanács!
A virutális gépek licencelés szempontjából olyanok, mint bármely más, létező számítógépünk! Ez azt jelenti, hogy a virtuális gépeken futó szoftverekhez is rendelkeznünk kell érvényes licencekkel.
A programról bővebb információ beszerezhető a gyártó honlapján: www.vmware.com