Történelmi városok
Németországnak sosem volt olyan központja, mint London vagy Párizs, ahová évszázadokon át koncentrálódott az egész nemzet politikai és szellemi élete. Ezért találhatóak az egész országban szétszórva a történelmileg jelentős városok. Néhányat most itt bemutatunk közülük.Aachen városa, Németország legnyugatibb részén, Nagy Károly császár (747-814) alatt a hatalmas Frank Birodalom középpontja volt, ahonnan később Németország és Franciaország kifejlődött.
A kitűnő tudósok jelenlétének köszönhetően Károly udvara is Európa egyik szellemi közponja lett. Az általa emeltetett udvari kápolnában nyugszanak földi maradványai; ott áll márvány trónja is. A kápolna képezi az aacheni székesegyház magját, ami hat évszázadon át, 936-tól 1531-ig, volt a német királyok koronázási helye.
Nyolcszögletű Pfalzkapelle az aacheni székesegyházban, felszentelve 805-ben. © aisa, Barcelona
Ahol a Majna a Rajnába torkollik, ott fekszik Mainz. A középkorban a mainzi érsek volt a legmagasabb rangú fejedelem is egyben; az ő kötelessége volt a király halála után a választófejedelmek összehívása az utód megválasztására. A város leghíresebb szülötte Johannes Gutenberg, aki feltalálta a mozgatható betűkkel való könyvnyomtatást.
A régi birodalmi város, Nürnberg az 1500-as években - a humanizmus és a reneszánsz idején - páratlan kulturális virágzást élt meg. Majdnem egyidejűleg élt és alkotott ott Albrecht Dürer a festő, Veit Stoß a szobrász, Peter Vischer a bronzöntő, Martin Behaim a geográfus, Willibald Pirckheimer a filológus és Hans Sachs a költő. A nürnbergi várgrófok 1192 óta a Hohenzollerek voltak, akik később a porosz királyi trónra és a császárság élére kerültek
Albrecht Dürer, Nürnberg városának egyik leghírsebb szülötte; önarckép; 1498. Madrid, Prado. © Bertelsmann Lexikon Verlag, Gütersloh
A porosz város, Potsdam legszebb létesítményeit II. Frigyesnek (1712-1786) köszönheti, aki saját tervei alapján építtette meg G. W. von Knobelsdorff építésszel a Sanssouci-kastélyt.
Potsdam: Sanssouci kastély, kertrészlet,© aisa Barcelona
Wittenberg egy kis szász székváros volt. 1502-ben alapítottak itt egyetemet, ahol Luther Márton teológiát oktatott. Luther 1517 október 31-én szegezte ki 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára.
A thüringiai erdő északnyugati peremén fekvő Wartburgot állítólag Ludwig der Springer tartománygróf alapította 1067-ben. Hermann (1155 - 1217) tartománygróf ideje alatt a vár gyakran volt vándorénekesek úticélja. Vetélkedéseik alapján született az a középfelnémet epikus költemény, amely "Wartburgi dalnokverseny" címen vált ismertté. Richard Wagner is ezt az anyagot használta fel "Tannhäuser" című operájához.
Weimar: Belvedere kastély (1724-1732),© aisa Barcelona
"A német klasszika városa", "költők és gondolkodók városa", "a múzeumok városa" - ez Weimar. 1708-tól 1717-ig itt volt udvari orgonista Bach. A "múzsaudvar" megalapítója Anna Amalia hercegnő (1723-1787) és 1775-től kormányzó fia, Karl August hívták Weimarba Wielandot, Goethét, Herdert és Schillert.
A weimari színház 1791-től 1817-ig Goethe vezetése alatt élte fénykorát. Itt ülésezett az Első Világháború végén a német Nemzetgyűlés: 1919. november 11-én elfogadták a Weimari Köztársaság alkotmányát.
Jéna és Weimar, a német szellemi élet két központja között lévő csekély térbeli távolságnak köszönhetően a két város igen intenzív hatást gyakorolt egymásra. Az 1558-ban megnyitott jénai egyetemen a XVIII. század végén és a XIX. század elején olyan jelentős professzorok tanítottak, mint Schiller, Fichte, Schelling, Schlegel és Hegel. Jéna a német idealista filozófia és a német romantika egyik központja volt.
Jénához kötődik az a csata, amelyben Napóleon 1806-ban meghódította Poroszországot és Szászországot. Lipcse mellett zajlott a "Népek csatája", melyben 1813-ban megtört Napóleon Németország fölötti uralma. 1889 és 1913 között emlékművet emeltek a csata emlékére. 1723-tól volt Johann Sebastian Bach a lipcsei Tamás-templomban karnagya.
