A Világ 1600 körül
Egy korszak, amikor világtörténelmi jelentőségű változások mennek végbe Európában és az európaiak által újonnan megismert kontinenseken. A tudományok terén szintén forradalmi események kavarják fel a látszólagos állóvizet. Részlet Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete című munkájából.
>>>cikkünk
Az atom visszatér - Pierre Gassendi
Az aranycsinálás hosszú évszázadokra lefoglalta a vegyészet iránt érdeklődő tudósokat és műkedvelőket. A később megjelenő orvosi kémia révén azonban oly sok természettudományos felfedezés látott napvilágot, hogy ez végre felszínre hozta a görög atomisták elméleteit is.
>>>cikkünk
Galileo Galilei - A csillagok követe
Galilei a mozgás törvényeinek kutatásával a mechanikát alapozta meg, ezzel Newton későbbi életművének adta meg a kezdő lökést. A tudomány és fizikatörténet számára pedig azzal vált jelentőssé, hogy a kísérletezést, a megfigyelést, a tapasztalást, és a kételyt a pusztán tekintélyelven folyó tanítás elé helyezte!
A fizika törvényeinek keresését ott folytatta, ahol Arisztotelész kétezer évvel korábban abbahagyta. Ha ezt az utat folytatja, életútja nem lett volna ily rögös, buktatókkal teli. Ám Hollandiában történt valami...
>>>cikkünk
Gerardus Mercator és vetülete
Geográfus, kozmográfus, térképész. Élete 82 évében olyan műveket alkotott, melyek hírnevét minden időkre megalapozták. Mercator (eredetileg Kremer) saját maga által számított vetülete napjainkban is a navigációs térképek alapjául szolgál.
>>>cikkünk
William Harvey és a vérkeringés
A XVII század forradalmi változások ideje volt az orvostudományban, ekkor vált teljesen tarthatatlanná az ókorból öröklött rendszer és alakult ki az a tudományosság, amin a mai gondolkodásunk is alapul. Talán egy felfedezés sem volt olyan jelentős ebből a szempontból, mint William Harvey-é, aki a vérkeringést fedezte fel.
>>>cikkünk
