Egy sokoldalú tudós
Egy olyan zseniális koponya számára, mint az 1769-ben született Humboldt nem volt nehéz befogadni az addig felhalmozott természerttudományos ismerteket, amelyek közül jó néhányat gyarapítani is tudott. Kosmos című munkájában megalkotta az addig felhalmozott, a Föld egészére vonatkozó ismertetek összességét magában foglaló, globális földtudományi szintézist.
Munkássága alapján Humboldtot joggal tekinthetjük a földrajztudomány egyik legnagyobb alakjának és a modern geográfia egyik első, alapító tudósának. A tudományt új geográfiai ismeretek tömegével gyarapította, rengeteg új földrajzi fogalmat vezetett be, és nagyszerűen látta meg az összefüggéseket a különböző folyamatok között.
Humboldt sokoldalúságát jól jelzi, hogy fiatalon műszaki tudományokkal, görög nyelvvel és botanikával foglalkozott, majd első tudományos művei őslény- és ásványtani tárgyú munkák voltak. Foglalkozott klimatológiával, kémiával, és vállalt diplomáciai küldetést is, amelynek során beutazta Európa nagy részét. Érdeklődése fokozatosan fordult a geográfia irányába.
Tudományos expedíciók
Alexander von Humboldt munkásságának jelentős állomása volt az 1799-1804 között lezajlott első nagy kutatóútja, amelynek során az akkor még fiatal tudós páratlan megfigyelőképességről és az összefüggéseket föltáró készségről tett tanúbizonyságot. Az út Latin-Amerikába vezetett. Humboldt elsőként Venezuelában kötött ki, ahol a partok mentén végzett kutatásokat, majd az Orinoco vidékére látogatott, bejárta a szavannák vidékét. A Casiquaire folyónál járva fölfedezte, hogy annak vize egyaránt táplálja az Orinoco és az Amazonas (pontosabban annak egyik mellékfolyója, a Rio Negro) vízgyűjtőjét, tehát igazolta a bifurkációt. Aztán Kuba szigetére látogatott, majd Kolumbiában járt, ahol a Magdalena folyó mentén utazgatott, s végül az ecuadori vulkánok tanulmányozásával fejezte be dél-amerikai útját. Ezután Mexikóba ment, ahol az egész országot bejárta és sokrétű vizsgálatokat végzett.
Következő, Európán kívüli nagy tudományos expedíciója huszonöt évvel később valósult meg. Ennek keretében bejárta Szibériát, az Urál-hegységet, az Altajt, és eljutott egészen Kína határáig. Visszaútján a Kaszpi-tenger környékén végzett vizsgálatokat. Az ázsiai út sokrétű geográfiai megfigyelései, illetve ezek eredményei legalább olyan jelentőségűek, mint az első kutatóút során nyert tapasztalatok.
Kutatóútjainak jellemzője, hogy a vizsgálatait a kor szintjén kiemelkedő pontossággal és precizitással végezte, illetve jegyezte le. A nagy mennyiségű adathalmaz nem öncélú vizsgálatok eredményeiből állt. Humboldt a sokrétű adat és megfigyelési eredmény rengetege közül képes volt kiragadni a lényeget, és bemutatni a köztük lévő összefüggéseket. Szemléletmódjában a természet mint egész és oszthatatlan jelenik meg, ezt bizonyítják kitűnő könyvei, tájleírásai és egyéb munkái.
Humboldt munkássága
Humboldt a területi jelenségek föltárásával és a köztük lévő szoros kapcsolatok, összefüggések fölismerésével, ennek tudományos igényű feldolgozásával az egyik első modern földrajztudós. A latin-amerikai út megfigyeléseinek eredményeképpen mutatta ki az éghajlat és a növényzet közötti szoros kapcsolatot, fölismerte a klíma elsődleges szerepét a talaj és a növényzet jellegének módosulásában. A magassági viszonyok tanulmányozásával elkülönítette a magashegységek növényzeti öveit. Bevezette az izoterma fogalmát és izoterma-térképeket is készített. Vulkanológiai kutatásai szintén jelentősek voltak.
A Mexikóról írt munkái tulajdonképpen az első valódi gazdaságföldrajzi műveknek tekinthetők, amelyek szemlélete, azáltal, hogy messzemenően figyelembe veszik a táji adottságokat, számos későbbi gazdaságföldrajzi munkát fölülmúlnak.
Humboldt élete fő művében, a Kosmos című monumentális munkájában összefoglalta és kialakította az egységes földtudomány szemléletét.
A későbbi korok tudományos ismereteinek bővülése a tudományok elkülönüléséhez, a humboldti egység tarthatatlanságához és széteséséhez vezetett.
Mégis szemléletmódjában, megközelítésében és azzal a számtalan és sokrétű tudományos eredménnyel, amivel a földrajz gazdagodott, a mai napig Humboldt számít a geográfiatörténet egyik legnagyobb, legmeghatározóbb alakjának.
Juhász Zsolt - Csuták Máté