Egy sokoldalú tudós
Egy olyan zseniális koponya számára, mint az 1769-ben született Humboldt nem volt nehéz befogadni az addig felhalmozott természerttudományos ismerteket, amelyek közül jó néhányat gyarapítani is tudott. Kosmos című munkájában megalkotta az addig felhalmozott, a Föld egészére vonatkozó ismertetek összességét magában foglaló, globális földtudományi szintézist.
Munkássága alapján Humboldtot joggal tekinthetjük a földrajztudomány egyik legnagyobb alakjának és a modern geográfia egyik első, alapító tudósának. A tudományt új geográfiai ismeretek tömegével gyarapította, rengeteg új földrajzi fogalmat vezetett be, és nagyszerűen látta meg az összefüggéseket a különböző folyamatok között.
Humboldt sokoldalúságát jól jelzi, hogy fiatalon műszaki tudományokkal, görög nyelvvel és botanikával foglalkozott, majd első tudományos művei őslény- és ásványtani tárgyú munkák voltak. Foglalkozott klimatológiával, kémiával, és vállalt diplomáciai küldetést is, amelynek során beutazta Európa nagy részét. Érdeklődése fokozatosan fordult a geográfia irányába.
Tudományos expedíciók
Alexander von Humboldt munkásságának jelentős állomása volt az 1799-1804 között lezajlott első nagy kutatóútja, amelynek során az akkor még fiatal tudós páratlan megfigyelőképességről és az összefüggéseket föltáró készségről tett tanúbizonyságot. Az út Latin-Amerikába vezetett. Humboldt elsőként Venezuelában kötött ki, ahol a partok mentén végzett kutatásokat, majd az Orinoco vidékére látogatott, bejárta a szavannák vidékét. A Casiquaire folyónál járva fölfedezte, hogy annak vize egyaránt táplálja az Orinoco és az Amazonas (pontosabban annak egyik mellékfolyója, a Rio Negro) vízgyűjtőjét, tehát igazolta a bifurkációt. Aztán Kuba szigetére látogatott, majd Kolumbiában járt, ahol a Magdalena folyó mentén utazgatott, s végül az ecuadori vulkánok tanulmányozásával fejezte be dél-amerikai útját. Ezután Mexikóba ment, ahol az egész országot bejárta és sokrétű vizsgálatokat végzett.
Ferdinand Keller metszete Humboldt dél-amerikai útjáról
Következő, Európán kívüli nagy tudományos expedíciója huszonöt évvel később valósult meg. Ennek keretében bejárta Szibériát, az Urál-hegységet, az Altajt, és eljutott egészen Kína határáig. Visszaútján a Kaszpi-tenger környékén végzett vizsgálatokat. Az ázsiai út sokrétű geográfiai megfigyelései, illetve ezek eredményei legalább olyan jelentőségűek, mint az első kutatóút során nyert tapasztalatok.
Kutatóútjainak jellemzője, hogy a vizsgálatait a kor szintjén kiemelkedő pontossággal és precizitással végezte, illetve jegyezte le. A nagy mennyiségű adathalmaz nem öncélú vizsgálatok eredményeiből állt. Humboldt a sokrétű adat és megfigyelési eredmény rengetege közül képes volt kiragadni a lényeget, és bemutatni a köztük lévő összefüggéseket. Szemléletmódjában a természet mint egész és oszthatatlan jelenik meg, ezt bizonyítják kitűnő könyvei, tájleírásai és egyéb munkái.
Humboldt munkássága
Humboldt a területi jelenségek föltárásával és a köztük lévő szoros kapcsolatok, összefüggések fölismerésével, ennek tudományos igényű feldolgozásával az egyik első modern földrajztudós. A latin-amerikai út megfigyeléseinek eredményeképpen mutatta ki az éghajlat és a növényzet közötti szoros kapcsolatot, fölismerte a klíma elsődleges szerepét a talaj és a növényzet jellegének módosulásában. A magassági viszonyok tanulmányozásával elkülönítette a magashegységek növényzeti öveit. Bevezette az izoterma fogalmát és izoterma-térképeket is készített. Vulkanológiai kutatásai szintén jelentősek voltak.
A Mexikóról írt munkái tulajdonképpen az első valódi gazdaságföldrajzi műveknek tekinthetők, amelyek szemlélete, azáltal, hogy messzemenően figyelembe veszik a táji adottságokat, számos későbbi gazdaságföldrajzi munkát fölülmúlnak.
Humboldt élete fő művében, a Kosmos című monumentális munkájában összefoglalta és kialakította az egységes földtudomány szemléletét.
A későbbi korok tudományos ismereteinek bővülése a tudományok elkülönüléséhez, a humboldti egység tarthatatlanságához és széteséséhez vezetett.
Mégis szemléletmódjában, megközelítésében és azzal a számtalan és sokrétű tudományos eredménnyel, amivel a földrajz gazdagodott, a mai napig Humboldt számít a geográfiatörténet egyik legnagyobb, legmeghatározóbb alakjának.
Juhász Zsolt - Csuták Máté
