Gerhard Kremer
Mercator 1512. március 5-én látta meg a napvilágot mint Gerhard Kremer. Szülővárosa a németalföldi Rupelmonde a mai Belgium területén található. Szülei halála után vette fel a Gerardus Mercator de Rupelmonde nevet (a Mercator a Kremer latin megfelelője). 1594. december 2-án hunyta le szemét Duisburgban, Németországban. Magas kort, 82 évet élt meg, és mint geográfus, kozmográfus, térképész, olyan műveket alkotott, melyek hírnevét minden időkre megalapozták.
Mint a térképészet "reformátorát" emlegetik, és valóban rá is szolgált erre a kitüntető megjelölésre. Amikor megalkotta világtérképét és egyben megváltoztatta a térkép alapját is, megváltozott az egész térképészet is. Ha lassan, sőt ellenkezéstől kísérve tört is utat az általa megalkotott és róla elnevezett vetület, végül mégis elfoglalta megillető helyét és még ma is jól használható vetületként alkalmazzák a navigációs térképek alapjául.
Első világtérképe
Mercator Löwenben (Louvain, Leuven) tanult, ott élt 1530-tól 1552-ig. A löweni egyetemen szerzezte meg a "magister artium" fokozatot. Löwenből átment az antwerpeni egyetemre, ahol a természettudományok iránt kezdett érdeklődni. 1535 után az alkalmazott matematika felé fordult figyelme, tanárául a neves Gemma Frisiust tisztelhette. Frisius vezető, irányító munkájának csakhamar beérett gyümölcse: 1536-ban elkészült Mercator első térképe, majd kettős szívalakú vetületben kis világtérképe. Ezt követte földgömbje, majd egyéb csillagászati műszerek szerkesztésébe kezdett.
1552-ben elhagyta hazáját és átköltözött Németországba. Előzőleg az akkori, vallási villongásoktól dúlt Németalföldön többé-kevésbé súlyos zaklatások sújtották, de elhatározásának nem volt vallási oka. Jülich-Kleve-Berg hercegének meghívására költözött át, mivel a herceg Duisburgban egy egyetem felállítását határozta el. Ez azonban elhúzódott, és a városi magisztrátus jobb megoldás híján felállította a Novum Gymnasiumot, amelynek megszervezésében Mercatornak is jelentős szerep jutott. Ott kezdte meg oktatói működését, de amellett földmérői munkákkal is foglalkozott. Igen tevékeny térképészeti munkássága során a szebbnél szebb térképek egész tekintélyes számát alkotta meg.
Világtérkép - a korszakalkotó mű
Mercator világtérképe korszakalkotó indításnak bizonyult. Ha akad is térképén sok olyasmi, ami a későbbi ismeretek világánál nem bizonyult helyesnek, mégis ez a térkép lett az alapja számos későbbi világtérképnek. Igaz, sikeréhez hozzájárultak a felfedezések, a nyomtatott térképek előretörése, és nem utosló sorban az akkori Németalföld kereskedelmi téren való felemelkedése.
Az Indiába vezető útnak, valamint Amerika felfedezésének hatására történt, hogy a tengeri kereskedelem fölötti uralom Velencéből és Genovából az Atlanti-óceán partjára terelődött át. Ezzel függött össze, hogy a németalföldi városok léptek az olaszok helyébe, ők vették át a világkereskedelem irányítását és azzal együtt a tengeri hajózás segédletei előállításának feladatát is. Mercatort tehát a körülmények feltétlenül segítették, de a világ nagy térképészei között elfoglalt magas rangjához mégiscsak a saját ereje, kitartása, tudása segítette.
Atlasz - az egységes térképsorozat
18 lapon megszerkesztett részletes világtérképe után azonos tartalmú, kivitelű további részletlapokat, és ezáltal egy egységes térképsorozatot kívánt létrehozni. Mercator ötlete a mai atlaszok első jelentkezése: egységes tartalmú, formátumú, kivitelű térképek gyűjteményének kidolgozása. 1585-ben jelentetette meg atlasza első részét, a Franciaországot, Németalföldet, Németországot ábrázoló 51 térképet. A mű címe: "Atlasz, vagy kozmográfiai elképzelés a világ teremtéséről és a teremtett világ térképéről". Mercator munkájának címében adott meghatározás, az atlasz később az egységes térképgyűjtemények nemzetközi elnevezésévé vált.
Navigációs térképek vetülete
Mercator egyik legjelesebb munkája kétségtelenül a vetületről közreadott műve. Ennek elemzésekor mindenesetre felmerül az a kérdés, vajon milyen eljárás útján jutott el ahhoz a képlethez, amelynek segítségével megkapta a hengervetületén alkalmazott, sajátosan növekvő szélességeket. A kérdés voltaképpen még ma sem tisztázott, sőt bizonyos kételyek is férkőznek a vetületi gondolat eredetiségéhez. Ugyanis a nürnbergi Erhard Etzlaub térképein már 60 évvel Mercator híres vetületi munkája előtt felfedezhetők a sajátosan szélesedő szélességek. Etzlaub, a korabeli úttérképek kiváló mestere, 1510 körül iránytű térképeket szerkesztett és észak, illetve dél felé bővülő fokbeosztásos szélességet vitt fel térképeinek keretére. Etzlaub akkor halt meg, amikor Mercator Löwenben tanult és felvetődik a kérdés, ismerte-e vagy sem Mercator a nürnbergi munkáit?
Mindenesetre, ugyanannyi a valószínűsége annak, hogy önállóan, saját zsenialitásával jött rá újszerű vetületére, és felismerte nagy használhatóságát a hajózás szolgálatában. Még ma sincsen eldöntve pontosan, hogy milyen eljárással is határozta meg szögtartó hengervetületéhez a bővülő szélességeket. Legnagyobb érdeme kétségkívül az, hogy felismerte a pontos összefüggést a sarkok felé növekvő szélességű hengervetület és a loxodrómák egyenes vonalú leképezése között. Zseniális alkotás, amely mind a tengeri, mind a légi navigáció számára még ma is felbecsülhetetlen értéket jelent, és mindenkor az ő nevével marad összefüggésben.
Linkek
Mercator térképei:
