A harmadidőszak

A földtörténet utolsó nagy időszaka mintegy 65 millió évig tartott, ekkor alakult ki a szárazföldek és a tengerek mai elrendeződése. A geológusok öt kisebb szakaszra tagolják: paleocén, eocén, oligocén, miocén és a pliocén. A paleocént, az eocént és az oligocént paleogénnek, a miocént és a pliocént neogénnek nevezzük. A harmadidőszak vége főként a gyors klímarosszabbodás révén válik el a negyedidőszaktól: csökkent a hőmérséklet, fokozatosan kialakult a nagy jégtakaró. E történéseknek az időszaka volt a pliocén, ami kb. 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött és az első eljegesedés a korszak felénél következett be az északi féltekén.

A korszak kezdetén azonban az éghajlat még a mainál is melegebb volt, a Kárpát-medencében a szubtrópusinak megfelelő.

A pliocén növényvilága

A pliocénben lassan változni kezdett a klíma. Eleinte még megfelelő volt a melegkedvelő növények számára: Európában pálmák, magnóliák és fahéjfák, valamint mocsárciprusok nőttek. Idővel azonban a klíma lehűlése fokozódott, mind hűvösebbre fordult az éghajlat, így a pálmák és más melegkedvelő növények lassan és fokozatosan visszaszorultak. Közép-Európában a klíma még meleg és nyirkos maradt: ezt tanúsítják az egykori lombhullató erdők maradványai, melyeket szilfák, tölgyek és eperfafélék, valamint gesztenyék fajai alkottak.

Az északi területeket főként fenyőkből és mocsárciprusokból álló tűlevelű erdőségek borították. A harmadidőszakban a ginkgók két neme élt, közülük az egyik a későbbiek során kipusztult. A pliocén végére számos melegkedvelő és tűlevelű fafaj eltűnt Közép-Európából, délre szorult vagy kipusztult.

A pliocén állatvilága

Teleoceras

A harmadidőszak végén az állatvilág számos csoportja kipusztult: a Belemnitesek, az Ammonitesek és számos más gerinctelen állatcsoport. Eltűnt az ősibb típusú halak többsége és számos jellegzetes kétéltű. Azok a csoportok, melyek túlélték a kritikus időszakot - teknősök, krokodilok, kígyók és gyíkok - a mai napig fennmaradva kortársainkká lettek, fajszámuk erősen lecsökkent.

A harmadidőszak az emlősök fénykora volt, robbanásszerűen fejlődtek, hirtelen sok új formájuk jelent meg. Az ormányosok a pliocén fontos és nagy állatcsoportját alkották.

A kapafogú őselefánt(Deinotherium gigantissimum)

a legnagyobb termetű ormányos, vállmagassága a 4 métert is meghaladta. Alsó metszőfogai különös, lefelé hajló agyarakká fejlődtek, az alsó állkapocs is lefelé görbül. Maradványai Afrikából és Ázsiából is előkerültek.

Négygumós fogú(Tetralophodon sp.)

a pliocén időszak jellegzetes masztodonja volt: Európa, Ázsia, Afrika és Amerika területén élt. Koponyája, nyaka és az alsó állkapcsa és annak agyarai rövidek voltak. Felső egyenes agyara meglehetősen hosszú, csak úgy érhette el a talajt, hogy elődeinél hosszabb volt az ormánya.

A Teleoceras

rövid lábú, szokatlan külsejű orrszarvú volt, orrán egyetlen rövid tülökkel. Inkább hasonlított vízilóra.

Kislexikon

KAINOZOIKUM

1.

• IDŐSZAK: Harmadidőszak
• KOR: Pliocén
• KEZDETE ( millió éve ): 5,3
• FÖLDRAJZ: Erőteljes, gyakran gyors változásokat hozó kor. A panamai földnyelv összekötötte Észak- és Dél- Amerikát.
• ÉGHAJLAT: A tengerek szintje emelkedett a korszak elején. A bolygó éghajlata melegebb volt a mainál, majd 3 millió évvel ezelőtt hirtelen változás következett be az északi féltekén lejátszódó eljegesedés miatt.
• NÖVÉNYZET: A növényzet nagyjából hasonló volt a maihoz. A növényi plankton sok tagja megsemmisült.
• ÁLLATVILÁG: A mamutok kialakulása. Az első emberősök megjelenése 3-4 millió éve Afrikában. Australopithecus.

2.

• IDŐSZAK: Harmadidőszak
• KOR: Miocén
• KEZDETE: 23 millió éve
• FÖLDRAJZ: Afrika északra, Eurázsia felé fordul. Az indiai és eurázsiai lemez összeütközése nyomán kiemelkedik a Himalája. Megnyílik a Vörös-tenger, és kialakul az ősi Földközi-tenger.
• ÉGHAJLAT: A sarki lehűlés és helyi geológiai események az éghajlat változását okozzák, sok terület a korábbinál kevesebb csapadékot kap. Általában hűvös klíma jellemző. A miocén végén a tengerek vízszintje akár 50 méternyit is csökkent.
• NÖVÉNYZET: A füvek és lágyszárúak terjedése, az erdős területek csökkenése jellemző erre a korra.
• ÁLLATVILÁG: A lovak és a majmok adaptív radiációja. Sok állatcsoportban - békák, kígyók, rágcsálók esetében - már ekkor megjelentek a mai élő formákhoz hasonló fajok.

3.

• IDŐSZAK: Harmadidőszak
• KOR: Oligocén
• KEZDETE: 34 millió éve
• FÖLDRAJZ: Elkezdődik az alpi hegységképződés fő szakasza, majd kialakul a Vörös-tenger árka és Kelet-Afrika vetődéses tavai. Dél-Amerika elválik az Antarktisztól.
• ÉGHAJLAT: Az egész Földön az óceánok visszahúzódása jellemző a korszak elején. Az oligocén kor közepén a klíma hűvösebbé válik.
• NÖVÉNYZET: A planktonikus növényzet diverzitása csökken.
• ÁLLATVILÁG: Folytatódik az emlősök térhódítása. Megjelennek a majmok és kipusztulnak a valaha élt legnagyobb szárazföldi emlősök, a Titanotheriumok.

4.

• IDŐSZAK: Harmadidőszak
• KOR: Eocén
• KEZDETE: 53 millió éve
• FÖLDRAJZ: Az indiai lemez Eurázsiának ütközik, az eurázsiai kontinenslemez utolsó feldarabolódása nyomán megnyílik az európai medence. Az eocén végén kialakul a Pireneus. Ausztrália elválik az Antarktisztól és Dél- Amerikától.
• ÉGHAJLAT: Meleg klíma, de a kor végén a Föld hőmérséklete csökken, amit fokozott eljegesedés és tengerszintcsökkenés követ.
• NÖVÉNYZET: Az erdők a maihoz hasonlóvá válnak. A füveknél kialakuló folyamatos növekedés lehetővé teszi, hogy a nyílt területeket is meghódítsák és az erős legelést is elviseljék.
• ÁLLATVILÁG: Különböző emlőscsoportok radiációja: páros és páratlan ujjú patások, elefántok, cetfélék, rágcsálók és ragadozók, valamint a korai emberszabású főemlősöké. A kor végére valamennyi madárrend megjelent.

5.

• IDŐSZAK: Harmadidőszak
• KOR: Paleocén
• KEZDETE: 65 millió éve
• FÖLDRAJZ: Az Ibériai félsziget Európához kapcsolódik. Az Atlanti- és a Csendes-óceán még összeköttetésben áll a Panama-szoroson keresztül.
• ÉGHAJLAT: A korszak kezdetén bekövetkezett felmelegedés meleg éghajlatot alakított ki.
• NÖVÉNYZET: A szubtropikus növényzet a mai Dél-Angliáig felnyomul. Kifejlődnek a virágos növények fejlettebb családjai, így a növényzet kinézetre a maihoz hasonlatos. A valódi füvek megjelenése és elterjedése.
• ÁLLATVILÁG: Az emlősök robbanásszerű radiációja, beleértve a főemlősök megjelenését. Sok emlőscsoport ekkor jelent meg először.