Az  oaklandi Crellin elemi iskolában a tanárok olyan valós problémákat keresnek (ahelyett, hogy kitalálnának megoldásra váró problémákat), amelyek nemcsak, hogy kapcsolódnak vagy hasonlítanak a való élet problémáihoz, hanem az iskola vagy a helyi közösség szükségleteit folyamatosan figyelve, és ezen szükségleteket azonosítva a problémákat a fejlődés katalizátorként használják. Ily módon a tanulási folyamatok sokkal kézzel foghatóbbak, a tanulók rájönnek, hogy hatással tudnak lenni az őket körülvevő környezetre, változásokat tudnak előidézni, mivel rögtön látják az eredményeket elkötelezettebbek és szenvedélyesebbek lesznek.

Dana McCauley, az említett iskola vezetője szerint ez a módszer azonnal nyilvánvalóvá teszi a tanulók számára, hogy mit miért tanulnak. Pl. a szorzótáblát is annak alkalmazása közben sajátítják el a gyerekek, rájönnek arra, hogy milyen helyzetekben van szükségük erre a tudásra és tudni fogják hogyan, mikor kell majd alkalmazniuk.

A crellini tanárok a valós élet problémáit a következő három lépésben találják meg:
1. Járj nyitott szemmel - ápolj jó viszonyt a közösséggel: korábban a tanárok mindig keresték a lehetőséget, hogy olyan megoldásra váró problémára bukkanjanak, melyet a diákjaikkal tudnak megoldani, de ma már a korábbi eredményes munkák eredményeként, a problémák megtalálják őket: időnként az emberek keresik meg egy-egy megoldásra váró problémával, vagy a helyi sajtó olvasása során is, de az emberekkel való beszélgetések adják az igazán „hasznos” problémákat.
2. Projektek rendelése a tanulási célokhoz. A crellini iskola tanárai abból indulnak ki, hogy mindenben meg lehet találni a tanulási lehetőséget. Tehát amint azonosítanak egy megoldásra váró problémát, olyan módon szemlélik azt, hogy a probléma katalizátora lehessen a tanulási folyamatoknak: milyen célokhoz lehet hozzárendelni? hogyan lehet úgy mélyíteni a problémát, hogy még több tanulási eredménye legyen. A tanárok a probléma alapú projektet tervezésekor mindig felteszik az alábbi kérdéseket maguknak: Miért csináljuk ezt, mit csinálunk? Milyen eredményeket várunk el? Ezen kérdésekre adott válaszok segítik őket abban, hogy mindig a tanulási célok érdekében tervezzenek, és ne csak random problémák megoldása legyen a cél, amelyek esetleg összezavarhatják a tanulókat.
3. Jó, ha időnként a tanulók irányítanak. A tanárok, amikor túl sok megoldásra váró probléma közül kell, hogy válasszanak, gyakran a tanulók érdeklődése mentén döntenek. Ilyen esetekben legalább két projektötletet tárnak a tanulók felé, és kérdésekkel segítik a döntés meghozatalát: melyikről gondolod azt, hogy részesei lehetünk? Melyiknek szeretnél a te a része lenni? Melyek lennének az előnyei?  A tanulók korai bevonása a tanulási folyamataikba nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a tanulók jobban sajátjuknak érzik a projektet, hanem a tanárok is tudják, hogy van érdeklődés iránta. 

A valós problémák megoldásának előnyei

Attól a pillanattól fogva, hogy a gyerekek képesek lesznek aktívan bevonódni a probléma megoldásába, azonmód megtapasztalják annak az eredményeit, még inkább érdekeltebbek lesznek más problémák megoldásában is, illetve még jobban elmélyülnek a tanulásban, amire szükségük is van a megoldás megtalálásához.
A crellini iskolaigazgató így nyilatkozik erről a módszerről: Azáltal, hogy kritikus gondolkodóvá neveled a diákokat, arra is tanítod, hogy reflektívek és kreatívak legyenek (...) Amikor hozzásegíted a tanulókat, hogy megtapasztalhassák a hatását annak a problémának, amit éppen megoldottak, egyúttal lehetőséget is biztosítasz arra, hogy megtanulhassanak valamit. Egy jó lehetőség, hogy valami jó történhessen, ami olyan érzést ad a tanulóknak, hogy ők tartoznak valahová, és hogy valami sokkal nagyobbnak a részei lehetnek.”
A probléma alapú tanulás tehát elkötelezett és lelkes tanulókat eredményez,  ki ne érezné úgy, hogy rögtön ki szeretné próbálni azt a saját tantermében? Cikkünk következő, befejező részében a probléma alapú tanulás bevezetéséhez kívánunk néhány támpontot nyújtani.

Forrás:
http://www.edutopia.org/practice/real-world-problem-solving-project-based-solutions
http://www.studygs.net/pbl.htm