A sorozat harmadik darabja. A kötelező olvasmányok feldolgozásának egy lehetséges módja az olvasónapló-íratás. A hagyományos, és sokszor rutinba (vagy másolás-beillesztés-szerű bűnténybe) fulladó módszerekre (pl. füzet, kettéosztott napló) igyekszünk motiváló alternatívát mutatni. Az első két cikk a blogokról, a mikroblogokról, a Moly.hu oldal karcairól, valamint a Fakebookon való profillétrehozásról szólt, jelen írásban pedig a képregény- és az időszalag-készítésre hívjuk fel a figyelmet.
Képregény
A szó hegemóniája alól a képi ábrázolásmóddal szabadíthatja fel a türelmetlen olvasót a képregény. Az ötletadó kiadvány Henrik Lange 90 klasszikus könyv türelmetlen olvasóknak című kötete. Lang könyvében végigveszi a világirodalom híres regényeit, eposzait és egyéb epikus műveit úgy, hogy mindössze négy képkockában mutatja be őket (amelyekből egy a szerzőt és a címet tartalmazza), tehát gyakorlatilag képregénybe sűríti a cselekményt vagy a főbb motívumokat. A négy képkockába oldott könyvek, frappáns szövegek és mulatságos rajzok elsősorban úgy szolgálnak a humor forrásául, ha ismerjük az eredeti művet, egyébként legfeljebb a kíváncsiságot keltik fel az adott mű iránt. A képregényes forma éppen tömörsége miatt csábít egy antológia létrehozására, hiszen több mű feldolgozása is lehetséges egy-egy képregény-gyűjteményben. Az igényes képregényhez a megfelelő jelenetek kiválasztása – melyek az eredeti mű kulcsai –, a képkockák megtervezése és megrajzolása azonban sok időt vehet igénybe, és nagyfokú kreativitás szükséges hozzá. És végül mindehhez hozzájárul a képregénynek – a „comic strips”-nek – az a jellegzetessége, hogy ne vegye túl komolyan saját magát (noha komoly képregényekre is jócskán hozhatnánk példát): a lényeg a keresetlen szellemesség és az eredeti mű valamely igazán lényeges aspektusának megragadása.
Időszalagok
Az időegyenes segít kiegyenesíteni egy-egy regény sok szálon futó, nem lineáris idővezetésű cselekményét, ami segíti a befogadást, világosabbá teszi a történések között fennálló esetleges ok-okozati kapcsolatokat, de akár kitekintést is adhat a regény világából, azt a történelmi események szövedékébe helyezve. A történelmi regények esetében fontos adalékokkal szolgálhatnak a nagyvilág eseményei, például Az egri csillagok esetében a török hódítás története, más várak ostromának és bevételének évszámai. Az előzmények megismerése, a tágabb társadalmi-történelmi környezet hozzájárulhat a mű történéseinek és a szereplők motívumainak jobb megértéséhez.
Időszalagot készíthetünk manuálisan is, akár egész diákcsoportot is bevonva a munkába, és a végeredmény kitűnő helyet kaphat például az osztályterem falán. Azonban az interneten is találhatunk áttekinthető, látványos és könnyen kezelhető idővonalakat; két kiválóan használható példa az xtimeline.com és a timeline.verite.co című oldalak. Mindkét oldal angol nyelvű, de az alapvető tájékozódást szolgáló kifejezések lefordításával egy angolul nem tudó számára sem jelent nehézséget használatuk. Előnyük, hogy az egyes időpontokhoz szemléletes magyarázó szöveg írható, amelyet képi illusztrációval is elláthatunk. Regényre alkalmazva ezen funkciók kiválóak arra, hogy megvizsgáljuk egy-egy fontos momentum hátterét, hatását, körülményeit.
További érdekes oldalak:
- Henrik Lange: 90 klasszikus könyv türelmetlen olvasóknak a Moly.hu-n
- Példa az xtimeline-féle időszalagra: A videojátékok története
- Példa a timeline.verite.co-féle idővonalra: A kalap rövid története
Kerek Roland cikke
