Törzsanyag

"Új város" - Novgorod, Észak városköztársasága
Novgorod fontos kereskedelmi és stratégiai pont Oroszország / a Kijevi Rusz északi részén. Ez a nagy múltú és jelentős kultúrával rendelkező város a XV. századra elvesztette jelentőségét. Olyannyira, hogy az új orosz városok számára mintául sem szolgált.

Modern fővárosok
A XVII-XVIII. században a központi hatalom megerősödött, s az expanzív külpolitika került előtérbe (ld. gyarmati háborúk, dinasztikus háborúk, Lengyelország felosztása). Az új (nagy)hatalmak önállóságukat, erejüket és nagyságukat fővárosaikkal is ki akarták fejezni, ezért vagy régi uralkodói központjaikat alakították át, vagy - ami általánosabb volt - új központokat hoztak létre. De előfordult az is, hogy személyes okok késztették az uralkodót az új főváros létrehozásában.

Gelencsér Gábor: A város és a mozgókép
Hol, milyen környezetben játszódhat egy film? A kérdés látszólag értelmetlen, hiszen gyorsan rávághatjuk a választ: mindenhol, de ezzel nem tudtunk meg többet a moziról. Érdemes azonban a kérdést kicsit kifordítani: játszódik valahol a film? Vagy másképpen: el lehet képzelni bármiféle filmet, legyen akár játékfilm vagy dokumentumfilm, amely "nem játszódik sehol", amelyből hiányzik a környezet, a világ?
Nyilvánvalóan nem. S ezt szinte valamennyi filmről gondolkodó tudós vagy filmalkotó meg is fogalmazta.

"Isten városa"
Az európai kultúra és művészet történetében mindig fontos szerepet játszott a város. A város szinte minden kultúrkörben a makrokozmosz leképezésként a mikrokozmoszt testesítette meg. A város Isten országának földi képmása, amiként a király Isten egyfajta szimbóluma volt.

Városok - a régi irodalomtörténet lapjain
Ég felé rugaszkodó felhőkarcolók és katedrálisok; girbegurba sikátorok és szétterülő sugárutak - évszázadok adnak randevút egymásnak egy-egy város házrengetegében. E modern dzsungel az ókor óta kíséri az embert átkaival és áldásaival. A város - akár szorongató emberkaptár, akár az emberi élet boldog-szomorú eseményeinek kulisszája -, mindenképp több, mint egyszerű lakóhely. Önálló életet él, akárcsak lakó: több, mint emberek és kövek roppant tömege. Lássuk hát, hogy a régi irodalomtörténet oldalain, hogyan elevenednek meg az egyszerre átkozva gyűlölt és szerelmes rajongással szeretett falak.

Feladatok

1. Mikor és mely területekből jött létre a Porosz Királyság, melynek Berlin lett a fővárosa?
2. Milyen személyes (emberi) okok késztették XIV. Lajost Versailles kiépítésére?
3. Miért tűnhetett első látásra értelmetlennek egy korabeli orosz ember számára Szentpétervár felépítése?
4. Milyen bonyodalmak előzték meg az USA fővárosának területi kijelölését? Miért nem tekinthető a vita az adott korban formálisnak?

Média

1. Keress filmes példákat város és film illetve filmművész kapcsolatára (Pl: Woody Allen - New York) Mi az általad fellelt példákban a hasonlóság illetve az eltérés? És vajon mi ennek az oka?
2. Miért válhatott a film, a mozizás a XX. század elején kialakuló nagyvárosi lét illetve kultúra fontos részévé?

Tudtad-e?

A luxus azonban nem terjedt ki a kényelemre, s számos furcsaság is jellemzi XIV. Lajos francia fővárosát. A fűtés például finoman szólva is gyalázatos volt. Hideg teleken az udvar tagjai igencsak fáztak, hiszen az ablakok sem zártak jól, s a kandallók is inkább csak szépek voltak, eredeti rendeltetésüket nem tudták betölteni. Tartós fagy esetén időnként még a király bora és kézmosó vize is befagyott. Vízvezeték sem volt a palotában, s a mellékhelyiségek is hiányoztak az udvarból. Ez utóbbiakat hordható vécék helyettesítették, csakhogy ezeket ritkán ürítették, így elviselhetetlen szag terjengett.

Az éhínség, a fagy, valamint a betegségek következtében Pétervár építésekor mintegy 100 ezer ember halt meg. (Többek között emiatt is az Antikrisztus jelzővel illették I. Pétert ellenfelei.)

Média
A magyar "mozi" kifejezés Heltai Jenő nyelvújítói leleményének köszönhető. A filmszínházakat kezdetben kinematográfnak hívták Magyarországban is (A korabeli magyar közönség "kini"-nek becézte). A Vígszínház 1907 júniusában mutatta be Heltai Jenő Bernát című színdarabját, amelyben elhangzott a Dal a moziról-kuplé. Ennek köszönhetően a köznyelv átvette, s megszerette a vetítőhely e speciálisan egyedi kifejezését.

Kisenciklopédia

Választófejedelem: Az 1356-os német aranybulla rögzítette a császárválasztást, s meghatározta, hogy ennek joga a hét választófejedelemé (kölni, mainzi és trieri érsek, brandenburgi őrgróf, rajnai palotagróf, szász herceg, cseh király).
Colbert: Mazarin államminiszter halálát követően XIV. Lajos szakminisztereket foglalkoztatott csak. A pénzügyek felelőse Colbert volt, aki meglepően hosszú ideig, két évtizedig töltötte be ezt a tisztséget, s nagy szerepe volt abban, hogy XIV. Lajos ilyen fényes udvart tarthatott fenn. Nevéhez fűződik a merkantilista gazdaságpolitika rendszerének kidolgozása.
Északi háború: A svédek és az oroszok között a Baltikumért folyó háború. Az I. Péter, illetve XII. Károly nevével fémjelzett háború a nystadti békével ért véget, mely az oroszok győzelmét juttatta kifejezésre.
Észak és Dél: USA tagállamai gazdaságilag, társadalmilag és politikailag két csoportra oszlottak. Észak a farmergazdálkodásban, iparfejlesztésben, polgári tulajdonban látta a fejlődés útját, Dél viszont a rabszolgamunkára alapozott, nagyobb önállóságot követelő államokat fogta össze. Az Anglia elleni függetlenségi háborúban még együtt harcoltak, de 1861-ben az érdekellentétek miatt már egymással ütköztek meg. A háborúból az északiak kerültek ki győztesen.

Kapcsolódó linkek

Nagy Péter városáról alapos ismertetőt olvashatsz orosz nyelven.
Magyarul is megtudhatunk néhány nagyon érdekes információt Versailles-ról.

Média
Városnézés - A kortárs magyar film Budapestje
Budapest-anziksz a magyar filmben 1945-től a rendszerváltásig