Viselkedészavarok megítélése az alsó tagozaton
Ferenczi Anita
2005/01/31 11:16
1037 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hudra Nikoletta tanulmánya egy tíz iskolára kiterjedő vizsgálat alapján igyekszik képet alkotni a viselkedészavart mutató alsó tagozatos tanulók arányairól és a zavarok leggyakrabban tapasztalható tüneteiről.

Az írásban helyet kapott néhány megoldási lehetőség bemutatása, valamint azoknak a problématerületeknek az ismertetése is, ahol a tanároknak segítségre lenne szükségük. A viselkedészavar meghatározása és értelmezése mindig több tényezőtől függ, nem lehet általános érvényű definíciót alkotni. A pedagógusok, nevelők, szülők szempontjából azok a gyermekek minősülnek nehezen kezelhetőnek, akiknek a magatartása jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, akiknél általános pedagógiai módszerekkel nem lehet eredményt elérni, akik megsértik az intézményi normákat, kivonják magukat a szabályok alól, viselkedésükkel zavarják tanáraikat és társaikat is.

A tanulmány szerzője tíz általános iskolába jutatta el kérdőíveit, melyeket az alsó tagozatos tanítónők töltöttek ki, minden gyermek esetében egyet-egyet. A vizsgálat alapja az feltételezés volt, hogy a fiúk a lányoknál nagyobb arányban mutatnak viselkedészavarral összefüggő tüneteket; hogy ezek között a pedagógusok által adott jellemzésekben nagyobb arányban jelennek meg az agresszív viselkedési formák, mint a szorongó, visszahúzódó viselkedések; illetve hogy a viselkedészavar tünetei mellett a gyerekeknél gyakran jelentkezik tanulmányi téren elmaradás, lemaradás. A vizsgálat célja az volt, hogy a megismerje az általános iskolákban az alsó tagozatos tanulók között a viselkedészavart mutató tanulók arányát, illetve, hogy milyen tüneteket tapasztalnak leggyakrabban a pedagógusok, milyen megoldási lehetőségeik vannak, illetve melyek azok a területek, ahol segítségre lenne szükségük, és mennyire elégedettek a külső segítséggel.

A kérdőívek értékelésekor a válaszokat két csoportban vizsgálta a szerző attól függően, hogy a tanító 1-2., vagy 3-4. osztályban tanít. A pedagógusok az 1-2. osztályban a gyermekek 19%-ánál jeleztek viselkedészavart mutató tüneteket, ezen gyerekek között a fiúk aránya 76% volt. A 3-4. osztályban ez az arány valamivel csökkent, átlagosan az osztálylétszám 14%-át tette ki, a fiúk aránya pedig ezen tanulók között 84%-ra emelkedett. A válaszadó pedagógusok egyetlen iskolán belül sem adtak egységes választ arra, hogy van-e az iskolájukban olyan szakember, akihez fordulhatnak egy-egy viselkedészavarral küzdő gyermek esetében.

A viselkedészavar tüneteit vizsgálva kiderült, hogy az agresszív típusú tulajdonságok gyakorisága igen magas, melyekhez szinte minden esetben párosult valamilyen, a tanulmányi munkát is közvetlenül befolyásoló tünet (csapongó érdeklődés, szórt figyelem stb.). A visszahúzódó viselkedési formák közül 1-2. osztályban a leggyakoribb a sírás, érzékenység, visszahúzódás és gyakori hallgatás, mely 3-4. osztályban kiegészül a zárkózottsággal és az önbizalom hiányával. Az erkölcsi problémák között a hazudozás a leggyakoribb, amelyet a lopás követ viszonylag alacsony mértékben, melyek gyakorisága a pedagógusok megítélése szerint 3-4. osztályra tovább csökken. A tanulmányi munkát közvetlenül befolyásoló tulajdonságok között a könnyen elterelhető figyelem, a tanulási motiváció zavara, valamint a gyenge feladattudat áll a vezető helyen mindkét csoportban. A leggyakrabban jelentkező és legnehezebben kezelhetőnek ítélt tünetek között az agresszív viselkedés dominál, amely gyakran zavarja a tanórák menetét is (bekiabálás, hangoskodás, társak provokálása).

A visszahúzódó viselkedési formák között a passzivitás, a feladathelyzetektől való félelem a leggyakoribb, de a pedagógusok számára inkább azok minősülnek viselkedészavart mutatónak, akik zavarják a tanítási órák menetét, illetve veszélyeztetik saját vagy mások testi épségét. A tanulmányi munkát befolyásoló tünetek között a szórt figyelmet és a gyenge feladattudatot ítélték a legnehezebben kezelhetőnek a nevelők. Arra a kérdésre, hogy voltak-e már olyan helyzetben, amikor tehetetlennek érezték magukat, s a megoldáshoz segítségre volt szükségük, 1-2. osztályban a pedagógusok 68%-a válaszolt igennel, míg 3-4. osztályban ez az arány 40%-ra csökkent. Az iskolában felmerülő magatartási problémák egy részét a szülők otthon is tapasztalják. Azokban az esetekben, amikor a pedagógus úgy vélte, szakember közreműködésére is szükség van, és ezzel a szülők is egyetértettek, megtörtént a pszichológus bevonása és a gyermek vizsgálatába, illetve terápiája. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz azokban az esetekben fordultak a nevelők, ha a gyermek helyzetét veszélyeztetettnek látták, és sikertelen volt a szülőkkel folytatott kommunikáció is (a pedagógus-szülő párbeszédben a negatív tapasztalatok aránya jelentősen emelkedett a 3-4. osztályos tanulók esetében).

A viselkedészavarokat mutató tanulók esetében a pedagógusok megítélése szerint az 1-2. osztályosok 61%-a, a 3-4. osztályosok 56%-a mutat a tanulás terén is elmaradást. Amikor a tanítónők úgy ítélték meg, hogy a tanulmányok terén nem mutat elmaradást a gyermek, illetve a tanulmányi eredmény nem függ össze a viselkedési problémákkal, ezt azzal indokolták, hogy a gyermek jó képességű, illetve a rendszeres korrepetálások mellett meg tudja őrizni az eredményeit, bár több tanítónő félelmének adott hangot, hogy ez a helyzet felső tagozatban romlani fog. A kérdőívek eredményeit összefoglalva úgy tűnik, hogy az általános iskolások viszonylag széles körét érinti ez a kérdés, és a család, a pedagógusok és a szakemberek közös, összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a gyermekkorban kialakult viselkedészavar tünetei ne súlyosbodjanak, hanem a közös, összehangolt tevékenységek révén a pedagógusok elősegítsék a gyermekek egészséges személyiségfejlődését.

  • Cikkünk a szerzőnek az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat januári számában megjelent tanulmánya alapján készült.

Képek forrása

  • www.punchstock.com
  • http://www.iowaworkforce.org/region2/college.jpg
  • www.fotosearch.com

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten