Webet mindenkinek! II.
2005/12/04 15:24
1246 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nézzük meg közelebbről a webszerver konfigurációs file-jait!

A sikeres telepítés után munkánkat természetesen a webszerver megfelelő testreszabásával kell folytatnunk. A Debian csomagscriptjei sok beállítást elvégeznek helyettünk, illetve a kérdéseink alapján, más disztribúcióknál ezt a csomag telepítése után, kézzel kell megtennünk. Legfontosabb file-unk a httpd.conf, illetve Apache2 esetén Debian alatt az apache2.conf lesz. Lássuk a legfontosabb paramétereket:ServerType - standalone vagy inetd lehet, célszerű önálló szolgáltatásként futtatni, így az elsőt ajánljuk.

Port - az alapértelmezett hozzáférési port száma, ez átlagos esetben 80
User www-data
Group www-data
- az Apache-ot futtató user, illetve csoport azonosítója
ServerAdmin - a webszerver gazdájának e-mail címe
ServerName - amennyiben a szervernév eltér a hosztnévtől, itt beállíthatjuk azt
DocumentRoot - a szolgáltatott webtartalom gyökerének elérési útja

A fenti paraméterek beállításával egy átlagos környezetben használt webszerver működése máris megindulhat. Következő feladatunk a kiszolgálandó tartalom elhelyezése, melynek általában a /var/www/ könyvtár ad otthont, de természetesen bárhol elhelyezhetjük, mindössze arra ügyeljünk, hogy a webszervert futtató usernek legyen hozzá olvasási joga és módosítsuk a DocumentRoot paramétert. A szerver működése során rendkívül fontos a naplófile-ok megfigyelése, melyeket legtöbb esetben a /var/log/apache/ vagy a /var/log/httpd/ könyvtárakban találhatunk. Az access.log a lekért tartalmakat, míg az error.log a hibákat gyűjti össze. Minden egyes, az Apache által elért könyvtár működését a <Directory> direktívák segítségével tudjuk módosítani, legyen szó akár hozzáférésről, a tartalom megjelenítéséről, autentikációról, stb.

A fenti képen látható opciók az Apache gyökérkönyvtárára vannak kihatással: a SymLinksIfOwnerMatch opció csak akkor engedélyezi a linkek követését, ha azoknak a tulajdonosa megegyezik. Az AllowOverride None pedig megtiltja az esetlegesen elhelyezett .htaccess file utasításainak felülbírálását.

Az Options parancsot sokszor fogjuk még használni, például az alábbiakra:

  • Indexes - megjelenítse-e a könyvtár indexét, ha nincs benne indexfile
  • ExecCGI - futtathassunk-e a könyvtáron belül CGI-ket

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten