Wilhelm Schickard (1592-1635)
Abonyi-Tóth Andor
2004/01/22 08:00
6023 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Egykoron a Tübingeni Egyetem héber tanszékének professzora volt. Hogy - ennek ellenére - miért az informatika rovatban mutatjuk be munkásságát?! A cikkből kiderül...

Életrajz

1592-ben született a németországi Herrenbergben. Tehetségét korán felismerték. 18 évesen felvették a tübingeni kolostorba, hogy württembergi lelkészként folytassa életútját 1614-től 1619-ig. 1617-ben felkeresi Kepler. A 20 év korkülönbség ellenére életre szóló szoros barátságot kötnek. 1618-ban - a 30 éves háború kezdetén - az év leforgása alatt több üstökös is megjelent az égbolton. A württembergi herceg megbízásából Schickard értekezést ír róluk, amelyben az akkori babonákkal szemben valós, megállapított tényekről értekezik.

1619-ben a Tübingeni Egyetem héber tanszék kiválasztottjai közé kerül, ekkor elnyeri a herceg támogatását is. Miután kinevezik professzorrá, elkészít a héber nyelv oktatásához egy alapművet, amit 1731-ig többször is kiadnak. Első természettudományos munkáját 1623-ban jelenteti meg, amely egy égboltmodell, ami elsőként mutatja be az égboltot a Földről szemlélve. Később olyan világmodellt alkot, amelyen egyaránt bemutatható a Nap és a Föld középpontú rendszer is. (Ez látható a portrén a kezében.)

Ez időtájt tervezi meg azt a mechanikus számológépet, aminek első darabját egy helyi órásmester, Kepler számára kezd el készíteni. A készülék alkalmas lett volna Kepler számításainak segítésére is, de egy a Tübingent sújtó tűzvészben megsemmisül. Kepler ekkor a Mars pályáját számolta, amivel bizonyítani akarta, hogy rendszerünk központja a Nap.

A másik elkészült vagy készülőben lévő példány valószínűleg a 30 éves háború alatt vész el, miután 1635-ben pestisjárvány dúlt, és Schickard is életét vesztette benne. 1631-ben Keplerrel közös tanítójuk, Michael Mästlin tübingeni csillagászprofesszor halálakor Schickardot nevezik ki utódjának. Valószínű, hogy eredetileg az ő gondolataiból táplálkozott mindkettőjük heliocentrikus világképe.

Kevésbé ismeretes, hogy mint lelkes térképész, 1624-ben e tudományterületen új, egyszerűbb mérési módszereket fejlesztett ki: elkészítette az addig legpontosabb térképeket a Württembergi Hercegségről. Kettő kivételével a többi megsemmisült, ezek ma is láthatóak.

1634-ig Tübingent 5000 lakosával elkerülte a háború, ami a kiegyensúlyozott diplomáciának volt köszönhető. 1633-ban azonban III. Eberhard herceg kezdett el kormányozni. A svédek ellen vívott vereséggel végződő nördlingeni csatában megváltozott a helyzet: Tübingenben halál és pestis pusztított. Egy éven belül 1500 lakos esett áldozatul, többek között az egész Schickard család. Wilhelm Schickard 1635 októberében halt meg, két nappal fia előtt.

Az első négyműveletes számológép

1623-ban egy olyan számológépet tervezett, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek vannak. Ez a mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gép alkotta a berendezés összeadó és kivonó részét. A gépezet magja ez az aritmetikai egység, amely az összeadást és a kivonást végezte. Hat pár kerékből állt, amelyek hat decimális pozíciónak feleltek meg. Ő használta elsőként a számlálókereket, amit minden későbbi gépben is alkalmaztak. Az automatikus tízes átlépést egy köztes fogaskerékkel oldotta meg. Az összeadás végeredményét kis ablakokban láthatóvá tette a leolvasódobon. Külön tárcsák szolgáltak az összeadandó jegyeinek bevitelére.

A számításokat mechanikus módon, rudak, fogaskerekek és egy automatikus átvitelképző mechanizmus kombinációjának használatával végezte el. A szorzó és osztó mű a Napier-palcák elvén nyugodott, annyi különbséggel, hogy itt a szorzótáblát egy forgatható hengerre vitte fel. Ezen a hengeren állította be a szorzandót. A szorzónak megfelelő tolóka kihúzásával megjelent a szorzat végeredménye, helyiértékenként külön-külön. Ezután már csak az alatta elhelyezkedő összeadó művön kellett külön beállítani az összegzés eredményét. Ennek az az oka, hogy a Napier-pálcák és az összeadó mű között nem volt mechanikus kapcsolat. Emiatt nem is tekinthetjük valódi négyműveletes készüléknek.

A számológép létezéséről a Kepler-hagyaték feldolgozása során szerzett tudomást a világ 1957-ben, amikor a Kepler-kutató Hammer publikálja a talált leveleket és vázlatokat. Ez alapján készíti el az első modellt a Schickard-kutató Baron von Freytag Löringhoff 1960 körül.

Schickard egyik, Keplernek címzett levelében ezt írja:

"Ugyanazt csinálja a berendezésem, mint Te. 11 teljes és 6 megcsonkított kerékből álló gépet építettem, amely a megadott számokat magától és pillanat alatt számítja ki, összead, kivon, szoroz és oszt. Biztos elmosolyodnál, ha itt lennél és látnád, hogyan emeli meg automatikusan a helyi értékeket, amikor tízes vagy százast átlép, vagy kivonásnál elvesz."

Forrás

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten