Előzmények

Magyarország a tanulás világában egyre inkább lemarad versenytársaitól. Hogy a hátrány ne legyen behozhatatlan, szakemberek dolgoztak ki diagnózist és cselekvési tervet. A rendkívül alacsony magyarországi foglalkoztatottság és a közoktatás teljesítménye közti összefüggésekről először 2006 novemberében készült tanulmány. Megjelenését követően a miniszterelnök kezdeményezte az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) megalapítását azzal a céllal, hogy javaslatot dolgozzon ki a közoktatás megújítására. A szakértői csapatba különféle kormányzati, szakmai, tudományos szervezetek, illetve országgyűlési bizottságok delegálták a tagokat. A kerekasztal több mint egy évig munkálkodott a diagnózison és a beavatkozási lehetőségek kidolgozásán, s végül 2008 novemberében ismertették a kész kiadványt.

A közoktatásban sajnos akadályozó tényezőt jelentenek az állandóan megújuló reformok, a jóindulatú, de egymással ellentétes elgondolások, fejlesztések. A széleskörű elemzés a rendszer egészét tekinti át, a közoktatás fejlődését a születés pillanatától a befejezésig tárgyalja, s megújítására tudományosan alátámasztott javaslatokat tesz.

Néhány példa a könyv megállapításai közül

A kiváló társadalomtudósok nevével fémjelzett összefoglaló kötet szerint az iskola nem tölti be alapvető nevelési feladatát, különös tekintettel az életben való eligazodásra és a munkára való nevelésre. A megszerezhető tudás kevéssé hasznosítható a mindennapi életben. A hazai szakképzés nem ruházza fel a tanulókat azon általános készségekkel, melyek nélkülözhetetlenek lennének a felnőttkori tanuláshoz és a sikeres alkalmazkodáshoz. 

A magyar közoktatás látlelete a tanár személyének és felkészültségének fontosságát is tárgyalja: a tanárképzést mennyiségi túlképzés és minőségi alulképzés jellemzi. Problémát jelent az is, hogy a tankönyvek nagy részét nem dolgozták ki megfelelően, márpedig a tanárok többsége tankönyvekből oktat.

Az írás kiemeli továbbá azt is, hogy a szegregált oktatási rendszer nem képes mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségből fakadó különbségeket.

A kiadványban megfogalmazott célok

A magyar közoktatás megújítására sok javaslat létezik, a Zöld könyv azonban alaposan, gondosan és kiútkereső módon értékel és tesz javaslatokat. A rövidtávú stratégiák helyett a rendszer egészében gondolkodva állítaná növekedési pályára a közoktatást.
A kötet megalkotói 12 fejezetben elemzik a közoktatás helyzetét, s ajánlanak megoldási lehetőségeket. A megfogalmazott célok közül a legfontosabbak:

• A kiadvány javasolja a tanári kar minőségének - és ezáltal a tanári szakma presztízsének - visszaállítását. Az oktatási rendszer sikeréhez jó képességű, elhivatott, a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására magas szinten felkészült pedagógusokra van szükség. El kell érni, hogy a felsőoktatásba jelentkezők legkiválóbbjai válasszák a tanári pályát, ehhez azonban vonzó fizetést kell biztosítani a pályakezdő pedagógusok számára.
• Cél továbbá az alapkészségeket fejlesztő oktatás bevezetése a tananyag egyszerű közvetítése helyett. A közoktatásban készségeket, képességeket kell fejleszteni, részismeretek helyett műveltséget kell adni, csak így növelhető a foglalkoztatottság. Ezért újra kell értelmezni az iskola küldetését, a tudás létrehozásában betöltött feladatát. Túl kell lépni a tananyag közvetítésén, az alapkészségek fejlesztését kell megcélozni. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a mindennapokban használható tudást és az alkalmazkodóképesség fejlesztésére.
• A könyv kiemeli a deszegregációs program fontosságát, a hátrányok csökkentését is. A szakértők szerint meg kell előzni az iskoláskor előtt induló hátrányok kialakulását, el kell kerülni a korai szelektálást. A korai specializációt szükségtelennek tartják, az alsó-tagozatos nevelés megnyújtására van szükség, mely megalapozhatná az általános műveltséget. A könyv javasolja az érettségi szerepének újragondolását is, hogy az ne válhasson a korai szelekció eszközévé. Erősíteni kell továbbá a természettudományi tárgyak szerepét, hiszen azok a tárgyak, melyek nem szerepelnek az érettségi tárgyak közt, azok nem kapnak kellő figyelmet.
• Megfelelő mérési-értékelési, felügyeleti és mentori rendszer kidolgozása szükséges a stabil és kontrollált intézményi működés érdekében.

A Zöld könyv teljes tartalma innen tölthető le.