4.1 Tanulásitevékenység-tervező

A Jövő Osztályterme koncepció középpontjában a diákok bevonását támogató, innovatív tanulási tevékenységek kollaboratív tervezése áll. Fontos, hogy a résztvevő tanárok megosszák egymással ötleteiket, kiindulásképpen ezért érdemes minél több, különböző területen tanító pedagógust meghívni, akik 3-4 fős csoportokban, közösen fognak tanulási tevékenységeket kidolgozni.

A tanulásitevékenység-tervezés itt bemutatott folyamata az Edukata modell alapján készült, amelyet az Aalto Egyetem Tanulási Környezetek Kutatócsoportja dolgozott ki az iTEC projekt részeként. A jelen szakaszban leegyszerűsítve mutatjuk be a tanulásitevékenység-tervezést. Részletesebb leírásért lásd az Edukata facilitátori útmutatóját.

Tervezés: mire lesz szükség

Jövő Osztályterme Szcenárió: Ha Ön követi a Jövő Osztályterme Eszköztár lépéseit, akkor az innovációs csapat már biztosan kidolgozott vagy kiválasztott egy vagy több Jövő Osztályterme Szcenáriót, amit ihletforrásként használhatnak a tanulási tevékenységek megírásakor (3. eszközcsoport). A megfelelő szcenárió meghatározása az első lényeges lépés. Egy Jövő Osztályterme Szcenárió alapján akár több tanulási tevékenység is tervezhető, és különböző szcenáriókból is adódhatnak hasonló tanulási tevékenységek.

Tervezőműhely: a tanulási tevékenységek megírása a tervezőműhely során történik, ahol a résztvevők – legalább kettő, de lehetőleg több tanár– egy alkalmas helyszínen megbeszélhetik és megoszthatják ötleteiket egymással. Ha az egész iskolát be szeretnénk kapcsolni a folyamatba, ideális esetben az összes tanárt és a támogató személyzet tagjait is vonjuk be a munkába. A diákok részvételét is érdemes megfontolni.

Ismerkedés a tanulási tevékenységekkel: a műhelymunka résztvevői először megismerkednek a tanulási tevékenységek fogalmával.

A tanulási tevékenységek egyszerűen fogalmazva leírások arról, hogy hogyan történjen a tanulás és a tanítás az osztályteremben. Egy tanulási tevékenység kiterjedhet akár több tanórára is, de az is előfordulhat, hogy csupán egyetlen tanórát ölel fel. A jó tanulási tevékenységek nem tantárgyspecifikusak, hanem számos különböző területen használhatók. Tanulási tevékenység lehet például egy videó elkészítése, egy csoportos tanulási alkalom vagy egy tevékenység az iskolán kívül, amelynek során a diákok adatokat gyűjtenek és képeket készítenek.

A tervezőműhely

A tervezőműhely munkáját akár egyben (pl. fél nap alatt) is el lehet végezni, de valójában nem érdemes mindent egy napon csinálni. A tanulási tevékenységek tervezése egy ismétlődő folyamat, így javasolt, újra és újra elővenni a tevékenységeket az alkalmak között, így az ötletek formálódhatnak és kiforrhatnak.

A műhelymunka résztvevői megterveznek egy tanulási tevékenységet. A megfelelő minőség érdekében fontos észben tartani, hogy egy jó tanulási tevékenység nem kötődik egy tantárgyhoz, hanem bármely tárgy tanításánál felhasználható. Független más tevékenységektől és több tanulási folyamatban is használható. A tapasztaltabb tanárok számára megfelelő kihívást jelent a használat, de kezdő pedagógusok számára is alkalmas. A tevékenységek eredményeként a diákok nem pusztán passzív befogadói lesznek a tananyagnak, hanem aktív résztvevői a tanulás folyamatának.

A jó tanulási tevékenységek tervezésének kulcsa a résztvevők minőségi együttműködése és az ötletek megosztása. Minden jelenlévőt arra kell biztatni, hogy járuljon hozzá a csapat sikeréhez. Egy jó tanulási tevékenység kidolgozásához minél több vita lefolytatására és minél több ötletre van szükség.

A résztvevők a tanulási tevékenység tervezésekor világosan megfogalmazzák, mit és hogyan lehet elvégezni az osztálytermi munka során. Lépéseket, gyakorlati tippeket és a felkészülésre, a lebonyolításra és az értékelésre vonatkozó javaslatokat írnak le a tanulási tevékenységet a gyakorlatban majd kipróbáló tanárok számára. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanulók és a tanárok szerepének meghatározására, és úgy mutatják be a tanulási tevékenység különböző aspektusait, hogy ösztönözzék a tanárokat arra, hogy építsék be a folyamatot a tanmenetbe.

Végigveszik, miért és hogyan profitálhatnak a tevékenység elvégzéséből a diákok, és felvázolják, miért fontos a feladat kipróbálása a tanárok szakmai fejlődése szempontjából.

Az erősségek és a lehetséges haszon kiemelése mellett a tanulási tevékenység gyakorlati megvalósítása során esetlegesen felmerülő kihívások, nehézségek és akadályok előrejelzése és elemzése is ugyanolyan nagy fontossággal bír. A műhelymunka résztvevőinek közösen megoldásokat kell találniuk az azonosított gyengeségekre és hiányosságokra, és többféle módszert is ki kell dolgozniuk a problémák kiküszöbölésére. Más oktatók gyakorlati tapasztalataiból is meríthetnek, egyszerű megkerülő megoldásokat is alkalmazhatnak, de arra is kidolgozhatnak módszereket, hogyan kell úgy lefolytatni a tevékenységet, hogy fel se merüljön az adott kihívás.

A következő lépés azoknak az eszközöknek a meghatározása, amelyekre a tanulási célok eléréséhez szükség van. Jó ötlet minden olyan eszközt felsorolni, amely hasznosnak bizonyulhat a feladatok sikeres elvégzéséhez, hogy a tanároknak és a diákoknak legyen miből választaniuk. A műhelymunka résztvevőinek meg kell fogalmazniuk, milyen előnyökkel jár az adott eszközök használata az oktatásban és a tanulásban, valamint hogyan lehet őket különböző helyzetekben alkalmazni. Arra is érdemes javaslatot tenni, hogy milyen segédanyagokból tájékozódhatnak a tanárok, ha szélesíteni szeretnék a látókörüket a témával kapcsolatban és adott esetben további elemeket szeretnének bevonni a tanítás-tanulás folyamatába.

Röviden összefoglalva az alábbiakat minden tanulási tevékenységnek tartalmaznia kell:

• a tevékenység megnevezése;
• az ötlet rövid kifejtése;
• a tanárok és a diákok motiválása a tevékenység elvégzésére;
• a tevékenységvégzést támogató technikai eszközök és segédanyagok ajánlása;
• gyakorlati tippek a felkészüléshez, a bevezetés megtartásához, a lebonyolításhoz és az értékeléshez.

Tanulási tevékenységek tervezésénél fontos meggyőződnünk róla, hogy a tevékenység FCL- modell szerinti szintje (2. eszközcsoport) és a szcenárió által elérni kívánt szint (3. eszközcsoport) megfelelnek egymásnak.

---

Javasolt műhelytevékenységek

1. Csoportmunka post-itekkel

Először is helyezzük el a kiválasztott Jövő Osztályterme Szcenárió ábrázolását mindenki által jól látható, könnyen hozzáférhető helyre (a falra, a táblára vagy egy posztertáblára)! Az ötletek megosztásához és a különböző típusú gondolatok rögzítéséhez különböző színű post-iteket, tollakat, poszterpapírt és ragasztószalagot használjunk. Például az alábbiak szerint jelölhetjük a különböző elemeket:

• pirossal a kihívásokat;
• zölddel a lehetőségeket (amelyek válaszolnak a kihívásokra);
• sárgával a hasznos eszközöket és segédanyagokat;
• kékkel a fentiek közé be nem sorolható ötleteket és egyéb megjegyzéseket.

A. Kihívások és problémák meghatározása, amelyekkel a felhasználók a tevékenység megvalósítása közben szembesülhetnek. Más résztvevők is ugyanazokat találják a tanulási tevékenység gyengeségeinek? Ők látnak esetleg olyan akadályokat, amelyeket Ön nem?

A csapatmunkát igénylő szcenáriókban például előfordulhat, hogy probléma adódik a csoportok kialakításával, mert a diákok nem annyira az érdeklődés, mint inkább a baráti kapcsolatok alapján szeretnek csoportokba rendeződni. A személyre szabott értékelést magukban foglaló feladatok esetén azzal szembesülhetnek a tanárok, hogy az egyénre szabott értékelés időigényes. A digitális kreativitással foglalkozó szcenáriókat megvalósító pedagógusoknak pedig attól mehet el a kedvük, hogy esetleg komplikáltnak találják a digitális médiatartalmak előállításának folyamatát, nekik viszont nincs különösebb tudásuk és tapasztalatuk a területen.

A tervezés során felmerülő kihívásokat a résztvevők felírják a piros post-itekre, amelyeket aztán elhelyeznek valahol a szcenárió ábrája körül.

B. Problémák elemzése és megvitatása a kollégákkal. Milyen megoldásokat talál a csapat a kihívások leküzdésére? Hogyan lehet a további fejlődést elősegítő lehetőségekké átalakítani az akadályokat? A hatékony csoport-összeállítás problémájára például kiváló megoldás lehet a mozaikmódszer. Az időigényes egyénre szabott értékelés helyett jó ötlet lehet kipróbálni a társértékelést. Az egymás tanítása is kiváló tanulási módszer, amelyet az egész világon sokan kipróbáltak már.

A tervezés során azonosított lehetőségek jelölésére a résztvevők zöld post-iteket használnak.

C. Rendelkezésre álló eszközök és segédanyagok azonosítása, amelyek hasznosak lehetnek ahhoz, hogy valós tanítási és tanulási élményt faragjunk a szcenárióból. Az alábbiakra érdemes gondolni:

• különböző helyszínek: otthon, múzeum, kültéri tanulási környezet;
• az iskola ritkán használt részei, ahol további segédanyagok és eszközök érhetők el (pl. a 3D-nyomtató a műszaki szakközépiskolához tartozó szertárban);
• a diákok saját digitális eszközei;
• kreativitástámogató eszközök és segédanyagok, pl. a videó- és animációkészítés folyamatát bemutató összefoglalók;
• együttműködést támogató eszközök ötletek és információk megosztására;
• értékelési eszközök, például ingyenesen használható webes alkalmazások.

A résztvevők sárga post-iteken szerepeltetik a hasznos eszközöket és segédanyagokat.

A 4.3-as szakaszban bemutatunk egy gyűjteményt, amelyben a tanulási tevékenységeket támogató eszközökre és segédanyagokra láthatunk példákat.

D. Kék post-iteken bemutatjuk a további ötleteket, megjegyzéseket és javaslatokat.

2. A tanulási tevékenység megírása

Itt az ideje megírni a tanulási tervet a kollégákkal a megbeszéltek és az ötletbörze során felmerült gondolatok felhasználásával. Biztosítottunk egy táblázatot, hogy megkönnyítsük a munkát. Online is együttműködhetnek a résztvevők, például a Google Dokumentumok szolgáltatásban.

3. Kiterjesztett együttműködés

Ahogy azt már korábban is említettük, a folyamat sikere a résztvevők együttműködésén múlik. Az egyik módszer a kollaboráció erősítésére további vendégek meghívása, akik elmondják véleményüket és megjegyzéseiket a tervezőműhelyben dolgozók munkájáról. Ők külső szemlélőként új tervezési kihívásokra és lehetőségekre irányíthatják rá a figyelmet, vagy másfajta eszközöket javasolhatnak egy-egy tevékenységhez. Ha a tervezőműhely több csoportban végzi a tanulási tevékenységek kidolgozását, az alábbi két megközelítést is kipróbálhatjuk.

• Kérjen fel minden csoportból egy főt (érdemes lehet a legbőbeszédűbb vagy legmagabiztosabb csoporttagot kiválasztani), hogy üljön át egy másik csoporthoz, és ossza meg velük a gondolatait!
• Szervezzen egy olyan alkalmat, amikor minden csoport minden tagja átül más csoportokhoz is, hogy beletekintsen az ő elképzeléseikbe, és saját post-itjein új ötletekkel (pl. más eszközök vagy segédanyagok ajánlásával) gazdagítsa a munkájukat!