ILMT intézményfejlesztés

Az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézményfejlesztési koncepció komplex intézményfejlesztésben gondolkodik, amely az intézményfejlesztés három megközelítését egyesíti:

• Az átfogó megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van egy „sorvezetőre”, amely áttekinti, hogy az intézmény számos tevékenysége, feladata közül melyek játszanak fontos szerepet a lemorzsolódás megelőzésében.
• A rendszerelvű megközelítés figyelembe veszi, hogy az iskola világa összetett rendszer. Ismerjük a legfontosabb elemeit, és az ezek közötti összefüggéseket is le tudjuk írni – az intézményi működés egyes területeire összefüggő rendszerként szükséges tekinteni. Ebből következően az intézmény fejlesztését rendszerelvűen is szükséges végiggondolni és megtervezni a pedagógusok felkészítésétől a tárgyi környezeten át egészen a szülőkkel való kapcsolattartásig. Ebből a szempontból a pedagógiai rendszer azokat az elemeket veszi górcső alá, amelyek relevánsak a sikeres megelőzés szempontjából, és amelyeket az intézmény és partneri környezete közvetlenül befolyásolni tud.
• A folyamatelvű megközelítés abból indul ki, hogy milyen folyamatok zajlanak az adott intézményben, és ezekhez kapcsolódva az intézményfejlesztést is folyamatként képzeli el, melynek jól meghatározható, egyszerű szakaszai vannak, éspedig: helyzetelemzés, tervezés-felkészülés, megvalósítás-értékelés, kiigazítás és az ILMT PR alapú jó gyakorlat leírásának ciklusa.

Az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézményfejlesztési koncepció további elemekkel bővítette ki a komplex intézményfejlesztés fogalmi megközelítéseit.

1. Értékalapú megközelítés. Az intézményfejlesztés során érdemes azokból az értékekből kiindulni, amelyekkel az adott intézmény, annak pedagógusai és vezetői már rendelkeznek. Minden esetben a már meglévő értékekre, helyi sajátosságokra, szükségletekre építve lehet hozzákezdeni a kihívásokat, nehézségeket kezelő és mérséklő megoldások kereséséhez. Az ILMT PR alkalmazásához kifejlesztett útmutatók és szakmai anyagok minden intézményfejlesztési területen lehetőséget adnak az intézmény – és akár az egyes pedagógusok – meglévő értékeinek feltérképezésére és a kihívásokkal történő összevetésére.
2. A strukturális garanciák kiépítése. Az intézményi változásokhoz, az intézményfejlesztés lebonyolításához érdemes olyan intézményen belüli együttműködő szervezeti struktúrát létrehozni, amely célzottan a lemorzsolódás megelőzését támogató intézményi pedagógiai környezet továbbfejlesztésén munkálkodik. A szervezeti garanciák kialakítása nem csak a sikeres intézményfejlesztés alapfeltétele, de lehetővé teszi azt is, hogy az intézmények összekapcsolódhassanak más intézmények hasonló feladatot ellátó csoportjaival, ezzel lehetőséget nyitva az intézményközi együttműködések kialakítására is. Az intézményen belüli és az intézményközi együttműködéseknek is a kooperatív elvekre szükséges épülniük.
3. Hálózati tanulásra épülő megközelítés. Az intézményi gyakorlat továbbfejlesztésében kulcsszerepet játszik, hogy a különböző intézményekben dolgozó pedagógusok kicserélhessék tapasztalataikat, közösen vehessenek részt műhelyeken, képzéseken, és támogassák egymást a fejlesztési folyamatokban.

Az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer megközelítése folyamatelvű. Ez azt jelenti, hogy az intézményfejlesztés összetett feladatára mint folyamatra tekint. A folyamat első szakasza a bemenet. Ez egy 12–24 hónapot igénybe vevő tervezési, felkészülési szakasz, amelyben az intézmény a fenntartói intézkedési tervekkel összhangban felkészül a komplex intézményfejlesztésre, és megteremti az ILMT PR bevezetésének feltételeit. A tervezés időszakában az intézmény – a partnerekkel való együttműködésre alapozva – kialakítja az ILMT PR alkalmazási feltételeit, és ehhez kiválasztja a számára megfelelő differenciált célrendszert. A helyi köznevelési rendszerben jellemző egyedi helyzete, állapota, szükségletei, erősségei és lehetőségei, kihívásai azonosítását követően kijelöli a reális fejlesztési prioritásait, annak irányultságát és a változásoktól remélt jövőképét. Ezekre alapozva meghatározza azokat a tevékenységeit, amelyeket az esélyegyenlőség, a szervezetfejlesztés, a partnerkapcsolati rendszer és a módszertani kultúra fejlesztése érdekében érdemes elvégeznie. Meghatározza továbbá, hogy az egyes fejlesztési szakaszok milyen eredményeket, adott esetben dokumentumokat, produktumokat hozhatnak.

Az első szakasz végén az ILMT PR bevezetésére felkészülő intézmény rendelkezik a helyzetének, állapotának elemzéseivel, értékeléseivel (Komplex helyzetelemzés az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer alapú intézményfejlesztéshez), valamint a fejlesztési törekvéseit rögzítő tervdokumentummal (Komplex intézményfejlesztési, intézkedési és cselekvési terv).

A második szakasz a folyamat szakasza: a feltételek rendelkezésre állása esetén lehet bevezetni és működtetni magát az ILMT PR-t. A folyamat szakaszban a komplex intézményfejlesztés megvalósítása áll a középpontban. A célok eléréséhez rendelt tevékenységekkel a pedagógiai gyakorlat, az intézményi működés továbbfejlesztését, új gyakorlatok, módszerek, eljárások megismerését, bevezetését és ezek eredményességének összegző értékelését, elemzését végzi el az intézmény. A fejlesztés értékeit, bevált gyakorlatait rögzíti az intézményi alapdokumentumaiban. A megvalósítási, működtetési szakasz folyamatainak középpontjában a tárgyi-tanulási környezet és feltételek, valamint a külső és belső szakmai együttműködések, a tanulási-tanítási folyamatok, módszerek és munkaformák szervezésének, értékelésének a fejlesztése, működési garanciáinak és fenntarthatóságának megalapozása áll. Az ILMT PR helyi működtetése, a komplex intézményfejlesztés során további tanévek (4–6 tanév) alatt érhető el a kimeneti mutatóknak a célkitűzésekhez közelítő változása.

A harmadik szakasz a kimenet: ennek során az intézmény megvizsgálja, hogy milyen eredményekhez vezetett az ILMT PR alkalmazása. Meghatározott időszakonként visszajelzést ad a fejlesztő és/vagy működtető folyamat számára az eredményességről. A kimenet szakaszában megtörténik a tanévenkénti eredmények visszacsatolása a folyamatba. Az ILMT PR a PDCA ciklusra épül, ezért ez egy folyamatosan visszatérő szakasz. Az ILMT PR a kimeneti szakaszban több szempont mentén és a felkészülési/fejlesztési-működtetési folyamat fázisaihoz, valamint ezek időhatáraihoz rendelten határoz meg konkrét eredményelvárásokat az iskola és a tanulók vonatkozásában az alábbi három területre koncentrálva:

1. a komplex intézményfejlesztést alátámasztó intézményfejlesztési dokumentumok;
2. a tanulókra vonatkozó eredményességi mutatók;
3. a hátránykompenzációra vonatkozó eredménymutatók.

Az eredményesség megállapítását segíti az Éves önértékelő, összegző beszámoló az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer alapú komplex intézményfejlesztés tevékenységeiről, előrehaladásáról c. dokumentum.

• A felkészülés (bemenet szakasz) akár 2 tanévet is igénybe vehet, ebbe a szakaszba tartozik egy részletes adatelemzés, helyzetelemzés, okfeltárás;
• a bevezetés folyamata (folyamat szakasz) is több évig eltarthat, előfordulhat, hogy újra kell gondolni a teljes iskolai működést;
• az eredményeket pedig évente érdemes vizsgálni (kimenet szakasz), ugyanakkor nem várható, hogy már az első év után látszani fognak az eredmények.

1. Az esélyegyenlőség és méltányosság területe. Az intézmény helyzete a helyi köznevelési rendszerben, az esélyegyenlőség és méltányos oktatásszervezés megvalósulása az intézményen belül (pl. az intézmény beiskolázási gyakorlata, csoportbontás, szolgáltatási formák, szegregációs tendenciák), valamint a jelzőrendszeri adatok és beavatkozások összehangoltsága.
2. A szervezetfejlesztés területe. Az intézmény humánerőforrás-rendszere, belső együttműködései, a tanulószervezeti kultúra kiépültsége, a szervezet állapota, működése, az intézményfejlesztésbe való bevonhatóság mértéke, a szervezeti-strukturális garanciák kiépítettsége.
3. A partnerkapcsolatok területe. Az intézmény kapcsolatrendszere, különös tekintettel a családokkal való kapcsolattartásra, valamint az óvoda-iskola és az intézményfokok közötti átmenetek intézményközi együttműködésben kialakítandó programjaira, továbbá az ágazati és ágazatközi partnerekkel kialakítandó szorosabb, gyakorlatorientált együttműködésekre.
4. Módszertani terület. Az intézmény pedagógiai-módszertani kultúrája, pedagógiai klímája, azon pedagóguskompetenciák erősségei vagy erősítendő területei, amelyek révén a tanulói kulcskompetenciák bizonyíthatóan hatékonyabban, eredményesebben és méltányosabban fejlődhetnek.

Függetlenül attól, hogy a fejlesztés mely fázisában tart, az ILMT PR bevezetése és az ILMT PR alapú intézményfejlesztés az eszközrendszer komplexitásából következően szerteágazó feladat. Az ILMT PR lineáris felépítésű pedagógiai rendszer, amelynek rendszerelemei egymást követik, az alkalmazásra történő felkészülés után kerül sor a kipróbálásra és korrekcióra, majd az implementálásra.

Az ILMT PR elemei:

1. BEMENET – az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer alkalmazási feltételeinek kialakítása
1.1. Az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer bevezetését, működtetését és értékelését biztosító folyamatok kialakítása
1.2. A fejlesztési irányokhoz és az intézmény szükségleteihez igazodó, az iskolai lemorzsolódás megelőzését és a befogadó oktatást támogató szolgáltatások kiválasztása és igénybevétele
1.3. A komplex intézményfejlesztést támogató szervezeti struktúra kialakítása
1.4. A komplex intézményfejlesztés megalapozása fejlesztési területenként
1.5. Az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató komplex intézményfejlesztés megtervezése

Az egyes elemek részletes bemutatását az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer bevezetését támogató útmutatók tartalmazzák.

További kapcsolódó szakmai anyagok

2. FOLYAMAT – az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer bevezetése és működtetése
2.1. Az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer bevezetését, működtetését és értékelését biztosító folyamatok fenntartása
2.2. A tanulási-tanítási folyamatok eredményességét támogató szakmai együttműködések bővítése
2.3. Az intézmény tárgyi és tanulási környezetének fejlesztése
2.4. Tanulói csoportok és közösségek alakulásának segítése
2.5. A tanulási-tanítási folyamatok tervezése, szervezése és irányítása
2.6. Tanulási-tanítási módszerek, munkaformák
2.7. A tanulók személyiségének fejlesztése, egyéni bánásmód érvényesítése
2.8. A pedagógiai folyamatok értékelése

3. KIMENET – Az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Rendszer bevezetésétől elvárt eredmények
3.1. A komplex intézményfejlesztést alátámasztó intézményfejlesztési dokumentumok elkészítése és nyilvántartása
3.2. Tanulókra vonatkozó eredményességi mutatók az ILMT PR bevezetését követő 2. és 4. tanév végén

Az első kötet az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszert és annak elemeit tárgyalja. Nemzetközi és hazai kutatások eredményeinek felhasználásával és szakirodalmi ajánlásokkal kiegészítve egyenként áttekinti az ILMT PR elemeit, és röviden megvilágítja azok szakmai tartalmát.

Tovább az útmutató olvasásához

A második kötet gyakorlati útmutatást, ötleteket és javaslatokat tartalmaz, ahhoz nyújt segítséget, hogy az ILMT PR bevezetésére vállalkozó intézmények sikeresen megvalósíthassák az ILMT PR alapú intézményfejlesztésüket, és ezzel hozzájáruljanak a tanulói eredményességi mutatók javulásához, illetve hosszú távon is hatékonyan, eredményesen, méltányosan tudják működtetni a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó tevékenységeiket. Mint ahogyan a cím is mutatja, lépésről lépésre, elemről elemre bemutatja, hogy az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében milyen stratégiát érdemes követnie az intézményeknek az intézményfejlesztés megvalósítása során. A stratégiai elképzelések világos helyzetképet, tiszta jövőképet segítenek rajzolni az intézményeknek, amelyekben kidolgozhatják a saját értékeikre épülő helyi beavatkozásaikat. Az ILMT PR alapú helyzetelemzés, az elvégzett intézményi SWOT-elemzések, valamint az intézmény jövőképének felvázolása során a kötetben bemutatott stratégiai megközelítések megértésével az intézmény könnyen tudja majd értelmezni, mi a teendője, tartson az intézményfejlesztés bármely szakaszában.

Tovább az útmutató olvasásához