ILMT intézményfejlesztés

A biztonság és védelem egyrészt vonatkozik magára a számítógépre (illetve más okoseszközökre), jelenti magának a rendszernek a védelmét, a rendszerben kezelt adatok védelmét (ez kiterjed a bizalom, hitelesség, sértetlenség, rendelkezésre állás területeire), valamint vonatkozik a felhasználókra – ezen belül most ezen anyagban elsősorban az iskolás korosztályra –, akik használják (Námesztovszki, 2010).

A jogszabályalkotók is felfigyeltek a veszélyek felmerülésére, ezért született Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, melynek szabályait kell alkalmazni minden Magyarországon folytatott adatkezelésre, valamint az európai országokba irányuló adattovábbításra. Ezzel a területtel foglalkozik a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hatóság és az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR. Az Európai Unió is azt szorgalmazza, hogy a tagállamok képzések, információs napok és tájékoztató csomagok terjesztése révén bővítsék az ismereteket az adatok védelmével, az internet biztonságos használatával kapcsolatban (Európai Unió Bizottságának 2009/625/EK ajánlása, 2009).

A szülők sokszor nem is ismerik azokat az oldalakat, melyeket a gyerekük látogat, és arról sem lehet megfelelő elképzelésük, hogy ez milyen veszélyekkel járhat a gyerekek számára². A szülők többsége az internetes veszélyekre nem tekint valós veszélyként.Az Eu Kids Online II. felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett szülők több mint negyede nem használja az internetet, és mindössze 43%-uk napi szintű, rendszeres felhasználó. A szülők 75%-a megkérdezi, hogy mit csinál gyermeke az interneten, 52%-a arról is érdeklődik, hogy milyen honlapokat látogatnak, 43%-a ránéz a gyermeke közösségi profiljára/profiljaira, 35%-a ellenőrzi a kapcsolatait, és 23%-a az üzentekbe is belepillant³.

Arra a kérdésre, hogy mi az oka az internethasználatban megmutatkozó generációs szakadéknak, a választ többek közt Tari (2018) adja meg számunkra, amikor a generációk közti különbözőségekre mutat rá: Az 1962 és 1979 között születettek az X, az 1980–1994-esek az Y, az 1995 után születettek pedig már a Z generáció tagjai. A betűkkel jelölt generációk előtti utolsó generáció a hajdani „nagygeneráció”, ők a második világháború utáni babyboom idején, 1946 és 1962 között születtek. A náluk is idősebbek a „veterán” vagy „építő” generáció tagjai. Markáns vonal választja el az X, Y és Z generációsokat. Az X generációs még mindig ott szeret lenni, nemcsak átélni akarja, hanem érzékelni is, ránézni a másikra, gesztusai vannak, oda akar menni, vannak szavai, melyekkel el tudja mondani, amit szeretne. Az Y és Z generáció tagjai ezzel szemben meg akarják mutatni, és ezt úgy teszik, hogy mutatnak egy fotót vagy egy linket; szűkül a szókincsük, mivel a 15–25 év közöttiek 64%-a nem olvas semmit. Ezért számukra sokkal könnyebb chatelni kb. 3 szóval, különféle gif-ekkel, emojikkal kommunikálni. Nagyon fontos lenne, hogy az online generációk fiatalabbika megtanulja, hol van a határ az online és offline tér között. A gyermekek számára az online barátságok, online beszélgetések ugyanolyan kapcsolatok, beszélgetések, mint amelyek az offline térben zajlanak.Már gyerekként kezdik használni az online teret, beleszülettek az internet világába, kis fogyasztók, a kommunikációjuk felnőttes, kilógnak a megszokott keretekből, figyelmet igényelnek, amit ha nem kapnak meg az offline világban, márpedig sokszor nem kapják meg, akkor az online térbe menekülnek. Holott ott nincs is beszélgetés, írás és olvasás van, nincs metakommunikáció, ami miatt ezek megértése nehéz, sőt félreértelmezhető^{4 5} (Érsok, 2007; Tari, 2010; Tóth, 2018, Varga-Molnár, 2018).

Nincs felelős, nincs menekvés, nincs határ, nincs kontroll, nincs fék.Azért jelentős probléma ez, mert itt nincs felelős, hiszen az online tér anonimitása elrejti a zaklatót, a bűnöst, sőt a zaklatott egy idő után éppen ezért mindenkiben ellenséget lát. Nincs határ, a zaklatás bárhol megjelenhet, csak internetkapcsolat kell hozzá. Az online tér bevonásával ez a piszkálódás, csúfolódás a nap minden órájában, percében veszélyt jelent, hiszen a közösségi oldalakon, a chatfelületeken a nap 24 órájában online vagyunk. Régebben ez az időintervallum maximum az iskolaidőre szűkült, a zaklatott gyerekek azon kívül védettséget élveztek. Ma már nincs menekvés, mert ami egyszer felkerült a világhálóra, az ott is marad az éterben, megosztható, így az áldozat megaláztatottsága tovább fokozható. Nincs kontroll, nehéz kihez fordulni. A gyerekek ezt a kiszolgáltatottságot úgy próbálják tompítani, úgy próbálják védeni magukat, hogy nem a felnőtteknek, hanem a kortásaiknak mesélik el az eseteket, elbagatelizálják, így teszik meg nem történtté. A bántalmazott gyerekeknek csupán 24%-a mutatja meg felnőttnek (szülő, tanár) a zaklató üzeneteket. Nincs fék, mivel az előzőekben leírtak miatt az elkövető nem igazán érzi a tettei súlyát, nem érez bűntudatot, és megismétli a tevékenységet. A kutatások tanulsága szerint a „fiatalok 25-30%-a nyilatkozik úgy, hogy tapasztalt már vagy maga is részt vett cyberbullyingban. Az elkövetők 95%-a csak viccnek szánta, miközben az áldozatok 93%-a élt át magányt, szorongást, negatív érzelmi vagy depresszív tüneteket” ⁶.

A végtelen és nehezen kontrollálható világháló nemcsak a különféle zaklatási formák melegágya, hanem számos egyéb veszélyt rejt a fiatalok számára. Gondoljunk csak a függőség kialakulására, a kéretlen, káros tartalmak megjelenésére, az adatvédelem figyelmen kívül hagyására (Soltész, 2017). Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját a magyar kormány 2016-ban adta ki azzal a céllal, hogy a tudatos, értékteremtő internethasználat támogatása mellett az eddigieknél hangsúlyosabban érvényesüljenek a gyermekek védelmét szolgáló szabályok és intézkedések⁷.

A magyar társadalomnak ma már 79%-a rendszeres internethasználó, a 10–18 év közötti gyerekek 88%-a pedig rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon.„A magas arányok is utalnak arra, hogy az internetes felületeken elkövetett zaklató jellegű bűncselekmények száma folyamatosan emelkedik (...). Sokkal veszélyesebb elkövetési formája a zaklatásnak, amikor virtuális felületen történik, hiszen nem lehet a zaklatótól fizikailag eltávolodni, nem lehet csak úgy otthagyni. Emellett nincs időhöz kötve a zaklató a tevékenységében, bármelyik napszakban »ráírhat« az áldozatra. A közösségi oldalakon továbbá bármennyi profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak, tehát nem elegendő az, hogy a sértett letiltja, letörli, mert utána úgynevezett álprofilról újabb üzenetet kaphat.”⁸

Az online bántalmazás, zaklatás „… az elektronikus kommunikációs technológiák használatát jelenti, olyan, egy másik személy ellen irányuló szándékos, ismételt, vagy sokak ellen (széles körben) kifejtett magatartást, amelynek eleme a kegyetlenség és az érzelmi terror. (…) A személytelen kommunikáció során az elkövetőnek nem kell vállalnia az »arcát«, hiszen az áldozat közvetlenül nem látja és nem hallja őt, ezért az elkövető agresszív, támadó magatartásának nem állják útját a személyes kommunikáció során működő gátlások.”⁹

A cyberbullying áldozatai koncentráltabb formában kapják a megaláztatást és frusztrációt.„Fontos tényező, hogy az elektronikus zaklatás a legtöbbször anonim, vagy álnéven történik. Másik fontos jellemző, hogy a cyberbullying általában egy sokkal nagyobb »színtéren«, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak, a közösség kitaszítottjának érezheti magát.”¹⁰

A cyberbullying típusai^{11 12}:

• Harassment (zaklatás): Támadó, sértő, felzaklató internetes üzenetek küldése, sorozatosan, hosszabb időn keresztül. Ezzel a támadó fél célja a megalázás, megfélemlítés, kiközösítés, lejáratás.
• Lejáratás (rossz hírnév terjesztése): Valótlan pletykák terjesztése, amelyek megszégyenítik, lejáratják a másikat (akár pl. hamis fényképek terjesztése).
• Flaming („égetés”, online „háború”, támadás, veszekedés): Dühös, támadó, trágár jellegű hozzászólások nyilvános fórumokon (gyakran online politikai, vallási, ideológiai vita).
• Identitáslopás: Az áldozat e-mail címének vagy a közösségi oldalon létrehozott profiljának feltörése, azért, hogy a zaklató a nevében küldjön sértő, trágár, kellemetlen üzenetet másoknak.
• Exclusion (kiközösítés): Az online közösség egy tagjának az adott csoportból való kirekesztése.
• Outing (kibeszélés): Titkok vagy személyes információk engedély nélküli megosztása másokkal, elküldése másoknak, nyilvánosságra hozása.
• Trickery („trükközés”, becsapás): Személyes adatok, információk csalással, megtévesztéssel történő megszerzése valakitől, majd ezeknek elküldése másoknak, a közösséggel való megosztása.
• Denigration (befeketítés): Kegyetlen, a hírnév rontására alkalmas pletykák vagy szóbeszéd küldése, kiposztolása, terjesztése valakiről.
• Cybertalking (online megfigyelés): Az áldozat online szokásainak megfigyelése, folyamatos figyelemmel kísérése és támadó jellegű kijátszása, fenyegető, megfélemlítő üzenetek küldése és ezek felhasználása félelemkeltésre, hogy a másik a saját biztonságát veszélyeztetve érezze.
• Cyberthreats (online fenyegetések): Olyan közvetlen fenyegetések vagy nyugtalanító kijelentések, amelyekből úgy tűnik, hogy a szerző érzelmileg felkavart, és fontolgatja, hogy valaki mást vagy magát bántja, illetőleg öngyilkosságot követ el.
• Sexting (szexting): A szó a „text” (szöveg) és a „szex” szavak összemosásával jött létre. A kifejezést olyan helyzetekre használják, amelyekben az elkövető szexuálisan provokatív és saját maga által készített meztelen vagy félig meztelen képeket, esetleg nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el valakinek, továbbítja azokat. A legnagyobb figyelmet a meztelen képek küldése kapja, mert az ilyen felvételek további, széles körű terjesztése sokkal valószínűbb, és a fiatalokat nagyobb kockázatnak teszi ki.

A hoax általában az e-mailben terjedő álhírek különféle változatait jelöli.Az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, illetve nem ritkán az írott sajtó vagy a tévé is átveheti¹³. Ennek egy tipikus, napjainkban olyannyira jellemző, sokakat érintő formája az facebookos átverés, amelynek szintén több változata ismert¹⁴:

• Phishing/adathalászat: Az adathalászok eltulajdonítják a Facebook felhasználói fiókot. A felhasználót egy ál-bejelentkezési oldalra csalják, majd megszerzik a belépési adatokat. A csalók az adatok birtokában átveszik a hatalmat a Facebook-fiók felett.
• Malware/spyware: Arra biztatják a felhasználót, hogy kattintson néhány linkre, vagy másoljon be egy kódot a keresőmezőjébe, aminek hatására aktiválódik egy rosszindulatú kód, például vírus, féreg- vagy trójai program letöltése, és a csalók begyűjthetik adatainkat, feltörhetik a különböző fiókjainkat, átvehetik a hatalmat a számítógépünk felett.
• Klikk- és lájkvadászat: Arra biztatják a felhasználót, hogy kattintson egy olyan tartalomra, amelyet ismerősei már megnéztek. Ezek után a felhasználó egy olyan Facebook-oldalra kerül, ahol ismételten kattintania kell, látszólag azért, hogy például igazolja nagykorúságát, ám ez a második kattintás aktivál egy kódot, ami automatikusan kirakja saját üzenőfalára is az eredeti tartalmat.
• Feliratkozás: Céljuk, hogy a felhasználó feliratkozzon valamilyen szolgáltatásra, majd a program módosítja személyes adatait. Az illetőt olyan oldalakra irányítják, amelyek bekérik telefonszámát vagy bankkártyájának számát.

A megfélemlítés mellett a legsúlyosabb veszély, mely a gyermekeket fenyegetheti, az internetes pedofília. A hamis profilok mögé rejtőző személyek gyakran másnak (legtöbb esetben szintén gyermeknek) kiadva magukat próbálják meg a gyermekek jóhiszeműségét és naivságát kihasználni, hogy bizalmas kapcsolatot építhessenek ki velük. Sok esetben az online „találkozók” után személyes találkozóra is invitálják az áldozatot. A fenyegető veszélyt súlyosbítja, ha a gyermekek úgy találkoznak online ismerősökkel, hogy arról szüleiket nem tájékoztatják, és kísérő nélkül kerül sor a személyes találkozóra¹⁵.

Szintén veszélyforrásként említendő az online pornográf tartalmakkal való találkozás. Egyes felmérések alapján hozzávetőlegesen tízből négy gyermek már járt pornográf tartalmú oldalakon. Akár egy kéretlen reklám vagy egy rossz helyre történő kattintás után hozzáférhetők a pornográf tartalmak. Másik fő problémaforrás a területen, hogy a szolgáltatók nem megfelelően vagy egyáltalán nem látják el figyelmeztetéssel a pornográf tartalmú oldalakat (Soltész, 2017).¹⁶

Az erőszakos, agresszív, véres és brutális tartalmak szintén károsak a gyermekekre, és gyakran előfordulnak mindenféle figyelmeztetés, metatag elhelyezése nélkül. Ezek az oldalak gyakran tesznek közzé állatkínzással kapcsolatos tartalmakat, illetve buzdíthatnak öngyilkosságra is.^{17 18}

Az online játékok kiváltképpen függőséget okozó hatásuk miatt lehetnek különösen veszélyesek.Egyre több olyan esetről hallani, amikor a gyermek szinte beleragad egy online térbe, egy játék online valóságába, miközben elkezdi kerülni a saját, valódi életét. A korlátok, határok nélküli internetezés szintén függőséghez, személyiségtorzuláshoz vezethet. A legnyilvánvalóbb tünetek:

• „több időt fordít online barátaira, mint a valódiakra
• nem tud ellenállni az internetes játékoknak és szerencsejátékoknak
• órákat tölt »szörföléssel«
• állandóan figyeli az e-mailjeit és a közösségi oldalak történéseit
• elveszíti a kontrollt a használat felett, képtelen leállni, akkor is, ha már tudja, hogy le kéne állnia
• annyira belemerül az internetezésbe, hogy nem tudja csökkenteni a mennyiséget”¹⁹
• „sürgetést érez, hogy mielőbb netezhessen, ha nethez jut, az kezdetben örömet, de utána növekvő feszültséget, stresszt okoz
• a mindennapi életben hátrányokat okoz a túlzott internetezés, elvonja a figyelmet más tevékenységektől
• az internet válik a legfontosabbá, uralja a gondolatokat, elhatalmasodik az ezzel való foglalkozás, a többi dolog kevésbé fontossá válik, jelentősége leértékelődik
• ha nem internetezhet, akkor elvonási tünetek jelennek meg: ingerültség, düh, szorongás, feszültség, ezen tünetek csökkentésének egyetlen eszköze, ha újra netezhet
• idővel egyre gyakrabban és egyre többet kell a neten lógnia, hogy jól érezze magát
• nem jut elég ideje az élet többi területére, a szociális kapcsolatokra, tanulásra, hobbikra, magányossá válik.”²⁰

Az internetfüggőség (vagy számítógép-függőség) leggyakoribb formái a netes kapcsolat- és a szerencsejáték-függőség, valamint a cyberszex iránti fokozott, legyőzhetetlen érdeklődés. A legtöbb ember akkor menekül a képernyő elé, ha stressz, magányosság, szorongás, unalom, depresszió érzése tölti el – a számítógépezés tehát menekülés, egy egyszerűbb és szórakoztatóbb világba.^{21 22 23 24}

A közösségi média a gyermekek mindennapjainak aktív részévé vált.Sok esetben a közösségi média felületein manipulált képek, hamis minták, ideák kerülnek a gyermekek elé, melyekről úgy vélhetik, hogy azok elfogadott normák, melyeket példaként követnek. A manipulált fotók által közvetített kép egyfajta megfelelési kényszert eredményez a gyermekek körében. Sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy egy-egy ilyen megosztott fotó nem teljesen a valóságot tükrözi. Szeretnének ők is hasonlóvá válni, így az állandó tartalommegosztás, az állandó megfelelési kényszer és a visszajelzések figyelése nem csak adatvédelmi, de pszichológiai veszélyeket is hordozhat magában.^{25 26}

Bármilyen adatvédelmi szabály megszegése adatvédelmi visszaélésnek minősül.Az online adathalászat (phishing) a felhasználók megtévesztését szolgáló módszer arra, hogy félrevezető e-mail üzeneteken vagy webhelyeken keresztül felfedjék személyes és pénzügyi adataikat. A személyiséglopás olyan internetes bűncselekmény, mely az utóbbi években terjedt el, és nagyrészt az adathalászathoz és a közösségi oldalakhoz köthető. Nagyon veszélyes, mivel súlyos hatással lehet az áldozat további életére. Azzal, hogy az elkövetők ellopják áldozatuk személyiségét (minden személyes adatát, sok esetben bizalmas információkat is az áldozatról), például hitelt vehetnek fel a nevében. A wifi elterjedése óta a helyzet romlott, mivel a megfelelő eszközökkel könnyebben megszerezhetők az adatok. Az adathalászat és a személyiséglopás gyakori jelenség. Ezeknek a veszélyeknek értelemszerűen azok a személyek a legfőbb célpontjai, akik sok információt, személyes adatot (képeket, felvételeket) osztanak meg magukról, illetve közösségi oldaluk mindenki számára hozzáférhető. A kockázatos internetes tevékenységek közé sorolandók még például a személyes adatok gondatlan közzététele, kecsegtető nyereményjátékokra történő regisztráció, amelyek könnyen adatvédelmi incidenseket idézhetnek elő.^{27 28}

Szintén veszélyforrást jelentenek az olyan fizetési felületek (általában online játékokhoz kapcsolódóan), ahol nincs különösebb kontroll a fizetés folyamata felett, és pár kattintással online fizetést lehet alkalmazni, szolgáltatást lehet igénybe venni, vagy szerződést lehet kötni, amelyből aztán (anyagi, fizetési) kötelezettségek keletkeznek. Ez a veszélyforrás legfőképp az online játékok terén kiemelkedő.²⁹

Az intézményi informatikai, internetes szabályzatok vagy külön szabályzatként, vagy a házirend részeként jelennek meg.Ha külön szabályzatként kerül alkalmazásra, akkor a többi szabályzattal együttesen vonatkozik a gyermekvédelemre, a bántalmazásra, az adatbiztonságra, az adatvédelemre. Több esetben megfogalmazódik a tananyag releváns részeinek figyelembevétele (pl. informatika, erkölcstan, egészségnevelés, állampolgári ismeretek, szexuális és párkapcsolati nevelés).

Példa az online biztonságot érintő szabályzatban megjelenő célokra:

• alapelvek meghatározása;
• a közösség minden tagjának követnie kell a biztonságos és felelős technológiahasználatot;
• az iskola feladata közössége tagjainak védelme az online térben; rendszeres figyelemfelhívás a használattal járó előnyökre és kockázatokra egyaránt;
• minden munkatárs pozitív online viselkedése példa a tanulók számára;
• ismert eljárások meghatározása az online biztonságot érintő problémák esetén.³⁰

A személyes adatok védelméről nemcsak a felnőtteknek, hanem a diákoknak is szükséges tájékozódniuk.Az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletének (GDPR – General Data Protection Regulation) elfogadása az intézményekben tanuló diákok és az ott dolgozók számára is ír elő kötelezettségeket. Bár sokan feleslegesnek és túlzottnak tartják az adatvédelmi rendszert, de be kell látnunk, hogy az adataink védelme napjainkban már szükséges mindannyiunk érdekében.

Szűrőszoftver az Eht. 149/A. § (1) alapján az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltató által kötelezően nyújtandó, a szolgáltató internetes honlapjáról ingyenesen letölthető és használható, a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, magyar nyelvű, könnyen telepíthető és használható szoftver. „Az internethozzáférést nyújtó szolgáltatók 2014. július 1-jétől kötelesek honlapjukon valamilyen gyermekvédelmi szűrőszoftvert használhatóvá és elérhetővé tenni az érdeklődőknek.” (Fogyasztóvédelmi Referens Központ, 2018) Ezen a területen is szükséges a széleskörű tájékoztatás, mert nagyon kevesen élnek a szűrőszoftverek lehetőségével. A közoktatási intézmények segítségére lehetnek a különböző, az internetszolgáltatók által működtetett szűrőszoftverek is.Azt kell megértetni a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt, hogy ennek a szoftvernek a használata a gyermek érdekében szükséges. „Ezzel lehet megvédeni a nem kívánatos tartalmaktól, a túlzott számítógép- és internethasználat okozta károktól, az adatszivárgástól és más egyéb veszélyektől.” (Fogyasztóvédelmi Referens Központ, 2018) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a teljesség igénye nélkül összegyűjtötte, hogy milyen megoldások találhatóak jelenleg a piacon.³¹ A szoftverek között van magyar és angol nyelvű, ingyenes és fizetős – mindenkinek az igényei szerint kínál választási lehetőséget.

Az internetbiztonság megteremtése érdekében a pedagógus kezében a legfőbb eszköz a prevenció.A prevenció keretében egy egész osztályközösség, illetve az iskolai közösség egésze részére figyelemfelhívó, tudatosító program szervezése lehet a megoldás. Szükséges olyan konfliktusmegoldó, ellentéteket feloldó programok, szituációs gyakorlatok alkalmazása, melyek segítenek a tanulóknak az adott helyzet kezelésében, a konfliktusok feloldásában. Nem elhanyagolható a kortárs segítők bevonása, illetve a hasonló korosztály által készített felvilágosító, egy-egy problémát körüljáró videoanyagok felhasználása sem. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, formákat, helyszíneket az iskola életében – úgy a tanórákon, mint a tanórákon kívüli időszakban –, melyeket beillesztve és folyamatosan gondozva a prevenciót erősítik az internetbiztonság területén ^{33 34} (Birloni és Sík, 2013).

A prevenció és a probléma megjelenése esetén is fontos a szülőkkel való együttműködés.A szülőkkel való találkozások (fogadóóra, szülői értekezlet, egyéni beszélgetések stb.) során feltétlenül időt kell szakítani arra, hogy a szülők felvilágosítása, tájékoztatása megtörténjen az internethasználat pozitív és negatív oldaláról egyaránt. A tájékoztatás során jó, ha bemutatásra kerülnek azok a jelek, melyek az internetfüggőség kialakulását kísérik, hiszen a szülőknél senki nem tudja jobban megfigyelni gyermekét és észrevenni az intő jelzéseket. A szülőket arról is érdemes tájékoztatni, hogy probléma esetén hová fordulhatnak, honnan kérhetnek segítséget (Sz. n., 2013).

A téma iránt elkötelezett pedagógusok gyakran megosztják egymással tapasztalataikat, az oldalakat, melyeket hasznosnak, illetve melyeket károsnak ítélnek meg a gyermekek szempontjából. Sokszor kerülhetünk pedagógusként olyan oldalra, melyet a gyermekek számára semmiképpen nem ajánlunk, ilyenkor azonban feltétlenül végig kell néznünk az egész oldalt, mert sokszor bújtatottan, elrejtve vannak a tanulók számára veszélyes anyagok.

A lemorzsolódás egyik legfontosabb figyelmeztető jele a hiányzás. A hiányzás azonban önmagában nem ok, hanem egy mélyebb, akár az iskola hatáskörén kívül álló probléma fontos tünete. A legtöbb esetben valamilyen krízishelyzet áll mögötte. A másik ok az iskolai sikertelenség, a kirekesztés, ami miatt a tanuló az iskolában nem érzi magát jól, nem érzi magát biztonságban. További fontos ok, vagy az előző következménye, a motiváció elvesztése, a tanulás iránti érdektelenség (Juhász, 2016).

Az intézményi szintű okokat, tényezőket kutatva azt kell vizsgálni, hogy az iskola képes-e reagálni ezeknek a tanulóknak a problémáira, felismeri-e őket, akkor is, ha azok alapvetően nem a tanulásban gyökereznek. A társadalmi, rendszerszintű okok és tényezők pedig a támogatási rendszert és az abban fellelhető hiányosságokat, azoknak az orvoslását jelentik (Szegedi, 2017).

Az elhanyagoltság, egyedüllét okozta üresség elől a gyermek az internetre menekül, ott keres online barátokat.Ha az internet veszélyeit vesszük sorra, mint például internetes zaklatás, legyen az verbális vagy szexuális jellegű – befolyásolás, a biztonsági figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása, a nem az adott korosztálynak való tartalmak fogyasztása, függőség kialakulása –, akkor egyértelmű, hogy a veszélyeknek azok a gyerekek vannak kitéve a leginkább, akik irányában a szülői ház nem alkalmaz semmiféle kontrollt, nem követi a mindennapjaikat, nem mutat jó, követendő példát, vagy éppen rossz példát mutat. Mivel nincs meg a felnőttek támogatása, odafigyelése, nem ismeri a szabályokat, nem tudja elsajátítani, megismerni a helyes internethasználatot, sorra belelép a veszélyes csapdákba, áldozat lesz. Ezzel pedig összeérnek a lemorzsolódást előrevetítő okok és az internetbiztonság fontosságának szálai.

Cél: felkészítés a biztonságos internethasználatra
Korosztály: általános iskolások
Rövid leírás: A Digitális Témahét keretein belül előadásokat tartottak a személyes adatok védelméről, az online zaklatásról, a netikettről és a webes identitásról. A gyerekek számára kisfilmeket vetítettek azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes figyelni. Az előadást követően pedig kerekasztal-beszélgetést folytattak a témában. (Koppányiné Sági, 2017).
Alkalmazó intézmény: Petőfi Sándor Általános Iskola, Dunaújváros
További információk: http://www.petofiiskola.hu/index.php/2-hirek/1023-biztonsagos-internethasznalat

Cél: kritikus gondolkodás, médiatudatosság fejlesztése
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A tanulók a mozgóképkultúra- és médiaismeret-órán a tananyag főbb témáit (filmnyelvi manipulációs eszközök, média és társadalom, közösségi média, internetbiztonság) kreatív, tevékenykedtető feladatok formájában dolgozzák fel. A frontális ismeretátadást tankönyvi szövegrészek megtanulásával egészítik ki. A tanulók projektmunkáikban mindennapi filmélményeikről és internetes tapasztalataikról is beszámolhatnak. Ezenkívül gyakoriak a rendhagyó médiaórák és médiaszakköri foglalkozások is, amelyek keretén belül a diákok különféle szerkesztőségeket látogatnak meg. Ennek célja a tanulók motiválása, és az, hogy nagyobb rálátást kapjanak a média világára. Az egyéni, páros vagy csoportmunkában dolgozó tanulók több téma közül választhatják ki, hogy mivel foglalkoznának szívesen. A projektfeladatok elkészítése készülhet a tananyag feldolgozása során (kutatómunkával kiegészítve) vagy egy-egy téma záróproduktumaként is.³⁵
Alkalmazó intézmény: Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen; Debreceni Hunyadi János Általános Iskola, Debrecen; Debreceni Karácsony Sándor Általános Iskola, Debrecen
További információk: http://fmg.hu/;
http://hunyadisk-debrecen.sulinet.hu;
http://karacsony-deb.sulinet.hu/

Cél: tájékoztatás az internet veszélyeiről, médiatudatosságra nevelés
Korosztály: középiskolások
Rövid leírás: A Digitális Témahét I. program keretében elkészült a Hoax Info elnevezésű oldal. Célja a tájékoztatás, amit a készítők rövid, lényegretörő szövegekkel és a hozzájuk tartozó képekkel kívánnak elérni. A 10. F osztály által készített oldal elsősorban a kortárs csoport számára lehet hasznos. Összegyűjtötték és kidolgozták a kapcsolódó fogalmakat, témákba csoportosították őket, és példákkal segítik a megértésüket.³⁶
Alkalmazó intézmény: Budai gazdasági SZC Budai Középiskolája, Budapest
További információk: https://budaikozepiskola.hu/

Cél: a számítógép-használat szabályaira való figyelmeztetés
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: A tanteremben elhelyezett plakátok legtöbbje az internetbiztonsággal kapcsolatos. Sokféle kép és írás figyelmeztet arra, hogy a számítógép-használatnak milyen szabályai vannak. A plakátok egyszerűek, a gyerekek számára érthetők, világos üzeneteket fogalmaznak meg egyszerű nyelvezettel, képekkel, szimbólumokkal. A három fő szabály tartalma: zip it: a személyes információkat védeni kell, és meg kell fontolni, hogy mit ír le és mit tesz az ember online; block it: távol kell tartani azokat a személyeket, akik nem megfelelő tartalmú üzeneteket küldenek; flag it: találni kell olyan személyt, akiben a gyerek megbízik, és el tudja mondani neki, ha zaklatás éri (Frész, 2018).
Alkalmazó intézmény: Willow Brook Primary School, London, Egyesült Királyság
További információk: http://www.willowbrook-gst.org/

Cél: digitális készségfejlesztés, médiatudatosságra nevelés, internetbiztonságra nevelés
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: Mátyás király valamennyi évfolyamon helyet kap a tananyagban. A tanultakat kiegészítve a diákok lehetőséget kapnak olyan témaköröket körbejárni, amelyek jóval túlmutatnak a tananyagon. Az alsó és a felső tagozaton párhuzamosan zajlanak az események. Az alsós diákok egyéni utakon haladnak, míg a felsősök csoportokba szerveződnek, amely a hovatartozást jelenti, és a digitális napló vezetésére korlátozódik. Az előkészületekben a végzős diákok vesznek részt, ötletelnek és aktívan együtt dolgoznak a projektfelelős pedagógussal. Ők a Segítő Diákok, akik a projekt teljes ideje alatt megkülönböztető névkártyát viselnek, így diák és pedagógus bátran fordulhat hozzájuk segítségért. A tanulók egyénileg vagy csoportokba szerveződve – többek között digitális történetmeséléssel – nyomoznak a monda valóságtartalma után, melynek során álhírekkel is meg kell küzdeniük. Felső tagozaton valamennyi tevékenység online dokumentálásra kerül a tanulócsoportok által létrehozott zárt Facebook-csoportokban, amely csoportok produktumaiból válogatva aztán megszületik a közös „Mátyás király emlékoldal”. A Facebookon létrehozott zárt csoportokba minden pedagógus meghívást kap, így tagként folyamatosan biztosított a kontroll, a segítségadás lehetősége. A folyamatosan bővülő produktumokból az iskola aulájában kiállítás szervezhető. A projekt időtartama: 25 tanóra; részleteiben is megvalósítható, továbbá szervesen beépül a magyar nyelv és irodalom, az informatika, a hon- és népismeret, az erkölcstan/etika és a vizuális kultúra tantárgyak tananyagába. (Tempus Közalapítvány Módszertani ötletgyűjtemény és digitális módszertára; Szijártó, 2018).
Alkalmazó intézmény: Tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola Székhelyintézménye, Tapolca
További információk: https://tka.hu/tudastar/dm/444/lehetsz-kiraly

Cél: biztonságos és felelős technológiahasználat kialakítása, figyelemfelhívás a kockázatokra, pozitív online viselkedési példa nyújtása, eljárások meghatározása online biztonságot érintő esetek kezelésére
Korcsoport: középiskolások
Rövid leírás: A szabályzat egyaránt vonatkozik a vezetőségre, a pedagógusokra, a segítő munkatársakra, a külső szakemberekre, a látogatókra, az önkéntesekre és minden más személyre, aki az iskolában dolgozik vagy az iskola számára szolgáltatást nyújt; továbbá vonatkozik a tanulókra és a szülőkre/gondviselőkre is. A szabályzat vonatkozik minden internet-hozzáférésre és infokommunikációs eszközhasználatra, beleértve a saját tulajdonú eszközöket és azt az esetet is, amikor a gyermekek vagy a munkatársak az iskola által biztosított eszközöket (pl. laptopokat, tableteket, mobiltelefonokat) az iskolán kívül használják. A szabályzat tartalmazza a szabályzat célját, hatókörét, felülvizsgálatát, kitér a közösségi felelősségi körökre, az online kommunikációra és a biztonságosabb technológiahasználatra, a közösségi média szabályaira, a saját eszközök és mobiltelefonok használatára, illetve ismerteti az irányelveket és a lehetséges reakciókat online incidensek és gyermekvédelmi problémák esetén (Soproni SZC Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és Általános Művelődési Központja, 2017).
Alkalmazó intézmény: Soproni SZC Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és Általános Művelődési Központja, Sopron

Cél: büntetés helyett fejlesztés, partnerközpontúság, személyiségfejlesztés, bizalomerősítés kommunikációs eszközökkel
Korcsoport:általános iskolások
Rövid leírás: A gyakorlat létrejöttének kiváltó oka két kislány közötti féltékenység, rivalizálás volt, amely során – mint később kiderült – az egyik lány a másik e-mail címéről az iskola egyik pedagógusának obszcén levelet írt, a másik kislány tudta nélkül. Az iskola tájékoztatta a szülőket, bevonva a kislányokat, az informatikus kollégát, az iskolarendőrt, illetve a felgöngyölítés utolsó szakaszában a levélben megemlített összes gyermeket és azok szüleit is. A cél az igazság kiderítése, nem a büntetés volt, ezért a gyerekektől és a szülőktől is partnerséget kértek. A fő hangsúly a beszélgetésen volt, a kiváltó okok, tanulságok, következmények tisztázásán. A vádaskodás, „bosszúállás” hátrányairól, a társas kapcsolatok hullámvölgyeiről is szó esett. A pedagógus előítéletek, megbántódás és támadások nélkül reagált, hozzáállását nem vádaskodás, hanem inkább segítségnyújtás, bizalom jellemezte. Fontos továbbá, hogy az eset megmaradt az iskola falai között. Az esemény zárásaként nem történt fegyelmezés és büntetés (megszégyenítés, beírás, magatartási jegy lerontása stb.). A megoldások keresésén volt a hangsúly, ehhez az iskolapszichológust, az iskolai védőnőt is segítségül hívták. A bizalmi kapcsolatokon alapuló és a külső szakember által irányított beszélgetések segítették az önismeret fejlesztését, valamint megoldási technikákat javasoltak a gyerekek családi hátterében álló problémák kezelésére is (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009).
Alkalmazó intézmény: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola, Hódmezővásárhely
További információk: http://www.klauzalgabor.hu/content/weblinkek-1

Cél: figyelemfelhívás az internet veszélyeire és tudatos használatára, ismeretelsajátítás
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: Az iskola honlapján elérhető egy rövid szöveg, mely az internet veszélyeire és a tudatos internethasználatra hívja fel a figyelmet. Ezt követően olyan webhelyeket listáz, amelyek közérthetően veszik sorra a szükséges tudnivalókat. A webhelyek listája tartalmazza az eléréshez szükséges linket, a webhely megnevezését és egy rövid leírást arról, hogy mi található az adott webhelyen.
Alkalmazó intézmény: Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Szeged

Sziklay Júlia szerkesztésében, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság égisze alatt 2013-ban megjelent tanulmánykötet célja „a gyermekek internethasználatához kötődő veszélyekre való figyelemfelhívás, a jövő kihívásainak azonosítása, a tudatos internethasználat és joggyakorlás elősegítése az elméleti és gyakorlati kutatások eredményeinek felhasználásával”. A tanulmánykötet 8. fejezetében a következő külföldi jó gyakorlatok találhatók:

• Dadus projekt (Portugália)
• „Private I, Public Eye” videoklip-verseny (Írország)
• „Tisztelj Engem!” program (Skócia)
• „You Decide” kampány (Norvégia)
• Gyermekjogi projekt (Új-Zéland)
• Képregény és tippek (Kanada)
• Uniós gyakorlatok (Sziklay, 2013, szerk.).

Cél: pedagógusok támogatása az internetbiztonság témában
Rövid leírás: A Media Smart alapötlete az Egyesült Királyságban született, a program maga pedig 2002 novemberében indult. Magyarország 2014-ben csatlakozott. Ez a program a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával valósul meg. A program keretein belül egy tanári kézikönyvet készítettek el, amely a következő témákkal foglalkozik:

• Közösségi oldalak
• Internetes megfélemlítés (cyberbullying) és online zaklatás (online harassment)
• Káros tartalmak, weboldalak
• Sexting
• Grooming
• Chat és IM
• Fájlmegosztás
• Online függőség
• Internetes játékok
• Adathalászok
• Mobiltelefon
• Kommercializmus – Óvakodjunk a vámpíroldalaktól!

Leírást, ösztönző kérdéseket és egy linkgyűjteményt ad a pedagógusok kezébe, tippeket kínál a fiataloknak, olyan tartalmakat, amelyek segítségével a pedagógusok támogathatják a diákjaikat ezen a területen.³⁸

Cél: gyerekek támogatása a média tudatos és biztonságos használatában
Rövid leírás: Magyarország első médiaértés-oktató központja 2020-tól egy budapesti, egy debreceni és egy soproni helyszínnel is várja az iskolai csoportokat. A programra az iskolának kell jelentkeznie, ingyenes, tanári kísérettel látogatható. Célcsoport a 9–16 éves korosztály, vagyis a 3–10. évfolyamos diákok. A csoportok általában 5–6 órát töltenek a házban. Ezalatt játszva, aktív alkotófolyamatok során tanulják meg, hogyan hat rájuk a média. Az élményközpontú foglalkozások során megismerkednek a média hatásmechanizmusaival, és elsajátítják a tudatos médiahasználat alapjait. Megértik az online adatvédelem, az online zaklatás, behálózás vagy a szexting jelentését és következményeit. Részt vesznek egy okoseszközökkel megvalósított oknyomozó játékban, illetve sokféle hasznos internetes oldalt, alkalmazást ismerhetnek meg. Az idő hatékony kihasználása és az eredményesség érdekében a pedagógusoknak érdemes a diákjaikkal a honlapon található felkészítő anyagokat áttanulmányozni.³⁹

Cél: digitális esélyegyenlőség megteremtése
Rövid leírás: Magyarország kormánya által indított program, amely az iskolákra is alkalmazható. Célja, hogy az ország minden lakója, az iskolák tanulóit is beleértve, a digitalizáció nyerteseivé váljon. Mindez azt a célkitűzést jelenti, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az internet, és az annak használatához szükséges eszközök, mindenki számára világos és egyértelmű legyen a világháló és a digitális eszközök használatának szabálya. Ennek érdekében a kormány stratégiákat dolgozott ki, csomagokat hozott létre, és oktató tevékenységet is folytat. A különféle csomagokra pályázni lehet.⁴⁰

Cél: figyelemfelhívás az online technológiák és mobil eszközök felelős és biztonságosabb használatára
Rövid leírás: A Biztonságos Internet Nap egy globális kampány része, amelyet az Európai Bizottság Safer Internet Programja keretében az Insafe és az INHOPE (Biztonságosabb Internet Centrumok hálózata és az Internet Forródrótok Nemzetközi Egyesülete) szervez. Minden év második hónapja második hetének második napján van, amely egyben a Digitális nagytakarítás – 5 napos kihívás határideje is. Ekkorra kell kitakarítani a digitális sarkokat. Az öt nap során a résztvevők minden nap újabb és újabb feladatot kapnak, amelyek segítenek abban, hogy megszabaduljanak az online porcicáktól, és kisöpörjék a digitális koszt az életükből.⁴¹

Cél: digitális kompetenciák fejlesztése
Rövid leírás: A DST egy olyan innovatív, tanulástámogató módszer, amely az egyénre, az egyéni történetekre fordítja a figyelmet. A módszer keretében megtanulhatjuk, hogy a számunkra fontos történeteket fényképek, hanganyagok, filmanyagok, linkek, IKT-eszközök felhasználásával mások számára is hozzáférhetővé tegyük, vagyis továbbadjuk (elmeséljük) a számukra. A digitális történetmesélés folyamata:

• megtalálni – a számunkra fontos történetet;
• elmesélni – saját szavainkkal és fényképeinkkel;
• megosztani – egymással vagy az interneten keresztül bárkivel (Lévai, é.n).

Cél: az online és offline jelentkező zaklatás és agresszív megnyilvánulások csökkentése
Korcsoport: 5–8. évfolyam
Rövid leírás: A programot és annak eszközeit egy nemzetközi, European Schoolnet által koordinált projekt során dolgozták ki 2015-2016-ban. A programot Magyarországon az Oktatási Hivatal adaptálta 2017-2018-ban. A program a társas és érzelmi készségek fejlesztését helyezi a középpontba, és az iskolai élet minden szereplőjét igyekszik bevonni a folyamatba, amelynek lényege a társas kapcsolatok elmélyítése és az iskolai légkör javítása. Az Enable program egyik fontos pillére a kortárs segítők, akiket a program során képeznek ki, és akiknek elsődleges feladata a konfliktusok felderítése és a zaklatás megelőzése. Az iskolák két modul közül választhatnak a megvalósítás tekintetében: az ún. SEL (Social Emotional Learning, szociális és érzelmi tanulás) modul és az anti-bullying modul közül. Az elsőben a saját és mások érzelmeinek felismerésére, megértésére helyeződik a hangsúly, míg a másikban a foglalkozások kimondottan a bántalmazásról szólnak, annak miértjéről, jellemzőiről, a beavatkozás és a megoldás lehetőségeiről. A SEL olyan érzelmi és szociális tanulás, amely a bántalmazás során a különböző szerepekben lévő diákokat (szemlélő, áldozat, bántalmazó) felruházza azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy véget vessenek a bántalmazásnak (Jármi, 2018).
További információk: http://enable.eun.org/;
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/enable

Cél: az iskola online biztonsági szintjének értékelése és javítása
Rövid leírás: Az eBiztonság Minősítés egész Európára kiterjedő minősítő és támogató rendszer olyan iskolák számára, amelyek védett és ösztönző környezetet szeretnének kialakítani, és biztonságosan szeretnék használni az online technológiákat a tanítás és tanulás során. Az eBiztonság Minősítés weboldal célja, hogy egy helyen minden megtalálható legyen ahhoz, hogy a pedagógusok, intézményvezetők és IKT-adminisztrátorok értékeljék saját iskolájuk online biztonsági szintjét, fejlesztő lépéseket tegyenek vagy megszilárdítsák a kialakult jó eljárásokat, megosszák egymással jó gyakorlataikat. Az eBiztonság Közösség lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy az online biztonsággal kapcsolatos infrastruktúrájukat, szabályzatukat, illetve gyakorlatukat összevessék a nemzeti és nemzetközi sztenderdekkel.⁴²
További információk: https://www.esafetylabel.eu/home

Cél: a biztonságos internethasználat szabályainak megismertetése, figyelemfelhívás, tájékoztatás
Rövid leírás: A rendőrség képviselői az ország valamennyi megyéjében, számos iskolában tartanak előadásokat, interaktív foglalkozásokat, ahol felhívják a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre. Felhívják a figyelmet a népszerű közösségi oldalak rejtett veszélyeire, a chatelés biztonsági szabályaira, a személyes adatok védelmének fontosságára, valamint az internetes zaklatás lehetséges büntetőjogi következményeire. A programot általában a pedagógusok is érdeklődéssel követik. Tájékoztató kiadványaikkal eljutnak a szülőkhöz is, hogy az ő figyelmüket is felhívják, megoldási lehetőségeket kínáljanak nekik arra vonatkozóan, hogy felismerjék, orvosolják vagy megelőzzék az internetes zaklatást.⁴³

Cél: iskolai bántalmazás megelőzése
Korcsoport: 9–12 évesek
Rövid leírás: Az iskolai bántalmazás megelőzésére kidolgozott gyakorlatsor; hat alkalomból álló, az órarendbe épített osztálytermi foglalkozássor, amely 6x45 perc alatt egy teljes osztállyal is kivitelezhető; az egyes gyakorlatok leírása mellett rövid alkalmazási útmutató is szerepel, amely alapján a foglalkozások megvalósíthatók. A foglalkozásokat jellemzően az erre felkészített osztályfőnökök tartják. Az órák tárgya lehet az iskolai bántalmazás mellett az internetes bántalmazás és a társas készségek fejlesztése is (Jármi, 2015).

Cél: vitarendezés azonos korcsoportú támogatóval
Korcsoport: felső tagozat
Rövid leírás: A kortársmediáció egy az Egyesült Államokból ismert program, egyben folyamat is. Azzal, hogy a diáktársak és a tanárok is megfelelő szerepmodellt mutatnak be, elérhető egy olyan változás, melynek során nő az önbecsülés, mások meghallgatásának és megértésének képessége, a kritikus gondolkodás fejlődik, az iskola légköre javul, és elérhető, hogy a fegyelmi büntetések csökkenjenek, valamint kevesebb legyen a konfliktus. A kortársmediáció mindkét fél részére önkéntes. A kortársmediátorok nem hoznak döntéseket, win-win (győztes-győztes) megoldásra törekszenek, és arra, hogy elkerüljék a későbbi konfliktusokat. A kortársmediációval kezelhető a közösségi média szabálytalan használata, a kapcsolati nehézségek, a zaklatás, a hírbehozás, a pletykák, a lopás, az etnikai és kulturális konfrontáció, a vandalizmus, az iskolán kívüli viták. A tanároknak és a kiválasztott tanulóknak egy konfliktuskezelési és mediációs képzésen kell részt venniük, a szemléletmód és az igénybe vehető technikák elsajátításához (Virág, 2008).
További információk: https://partnershungary.hu/mediacio/kortars-mediacio/

Cél: médiatudatosságra nevelés
Rövid leírás: A program 2002-ben indult az Egyesült Királyságban. Ingyenes oktatási anyagokon és a honlapján keresztül kíván segíteni az iskoláknak, az ifjúsági szervezeteknek, a tanároknak, a szülőknek és a 7–16 éves gyerekeknek a kritikus gondolkodás kialakításában. Anyagaik valós és aktuális példákat mutatnak be, amelyek segítenek eligazodni a mai modern, kommunikációs üzenetek uralta világban. A témák között megtalálhatók a képek manipulálására használt technikák, ötletek a médiaüzenetek elemzésére és kihívására, tippek a fiatalokra gyakorolt nyomás kezelésére, amelynek eredményeként a tanulók magabiztos felnőttekké válhatnak, akik eligazodnak ebben a világban is. A program azzal a jelenséggel is foglalkozik, hogy az emberek azt gondolják, úgy kell kinézniük, ahogy a médiában látott idealizált képek sugallják.⁴⁴

Cél:a biztonságos internethasználat szabályainak megismertetése
Rövid leírás:A mese.tv alkotói mesefilmeken keresztül, játékosan mutatják be a kisebb gyerekeknek a biztonságos internetezés praktikáit. Felhívják a figyelmet a chatelés, az e-mailezés jó és rossz oldalára, óvatosságra intenek az interneten, hiszen a világháló használatával lényegében egy ablakot nyitunk a saját világunkra, amin ki tudja, ki néz be. Bigyoo’Bot egy kedves kis robot, aki bemutatja a gyerekeknek ezt a cybervilágot, és gyerekbarát online tartalmakat ajánl a gyerekeknek. Külön egy kis film készült a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványról.⁴⁵

Cél: a médiahasználat gyermeki fejlődésben betöltött szerepének bemutatása és illusztrálása
Rövid leírás: A program a Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület által 2007-2008-ban Budapesten (Fehér Kavics Óvoda és Palánták Óvoda) szervezett óvodai foglalkozásokat takarja. A program három részből állt:

1. Gyerekfoglalkozások: Alkalmazkodnak az óvodások napi beosztásához, életkorához: rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről, médiatartalommal kapcsolatos fantáziatáj kialakítása, televízióműsor játék, kívánságprogram, médiatartalommal kapcsolatos fantáziautazás. Mindezt játékosan, mindent megtapogatva, elmesélve.
2. Csoportos képzés az óvónőknek: Célja a gyerekfoglalkozások értékelése, közös felkészülés a szülőkkel való találkozásra. A következő témakörök kerülhetnek elő: a mesék és a médiatartalmak jellegzetes strukturális elemei, a médiaszereplők/figurák archetipikus mintái, viselkedési módjai, a filmek befogadása, hatása, feldolgozása óvodáskorban, a „jó” és a „rossz” film – minőségjegyek, a médiavonatkozású problémákra való reagálás.
3. Sajátos médiapedagógiai szülőest(ek): Cselekvésorientált, a délelőtti gyerekfoglalkozások konkrét példáin keresztül célozza a párbeszéd kialakítását a problémákról, és használható tudással kívánja felvértezni a szülőket a témában.⁴⁶

Cél: biztonságos internethasználat megismertetése, médiatudatosságra nevelés
Rövid leírás: Az Egyesült Királyságban kialakított Media Smart program magyar változata, amely 2007-ben készült el. Több európai országban fut a program, az alkalmazók között jó az együttműködés. A magyar program egyrészt ingyenesen biztosított iskolai oktatási segédanyagokkal, tananyagokkal a pedagógusokat és a diákokat célozza, másrészt a szülők bevonásával igyekszik a célját elérni. A szülőknek szól a Médiatudor a családban. A weboldalukon külön felület várja a szülőket, a pedagógusokat és a diákokat. A program különlegessége, hogy az alsós korosztályt is célba veszi.⁴⁷

Cél: gyermekek, szülők, tanárok felvilágosítása arról, hogyan használják biztonságosan az internetet, probléma, zaklatás esetén kihez fordulhatnak, illetve a jogellenes, káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása
Rövid leírás: A program az Európai Unió minden országában működik, Magyarországon a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálathoz kapcsolható. Az Európai Bizottság által indított Safer Internet Programban tudatosságnövelő központként a gyermekek, szülők, tanárok és döntéshozók felvilágosítása szerepel célként, hogy az országban minél többen internetezhessenek biztonságosan, és probléma esetén tudják, kihez fordulhatnak. Számos eszközzel hívják fel a figyelmet a biztonságos internethasználat fontosságára: konferenciákat, rendezvényeket, kampányokat valósítanak meg, ingyenes előadásokat, foglalkozásokat tartanak diákok, tanárok, szülők számára.⁴⁸
További információk: http://www.saferinternet.hu/

Cél: kortársbántalmazás, iskolai erőszak, internetes zaklatás megelőzése, kezelése
Rövid leírás: 2009. május 7-én egy kanadai brit Columbia-i általános iskolában történt kortársbántalmazás után az iskola tanára, Trevor Knowlton indította el a STOP A BULLY-t négy nappal az eset után. Ez egy olyan jelzőrendszer, ahol bármelyik tanuló, aki tanúja az iskolában vagy az interneten való zaklatásnak, bántalmazásnak, ezen keresztül biztonságosan jelentheti azt. A program segít növelni az iskolákon belüli megfélemlítéssel kapcsolatos tudatosságot és elszámoltathatóságot, ezzel segítve elő a megelőzést. A beavatkozást pedig az ismeretek közlésével, mind az áldozat, mind a tanú részéről, teszi lehetővé a pedagógusoknak, intézményvezetőknek. A STOP A BULLY óriási figyelmet és támogatást kapott a diákok, a szülők, az iskolák, az ifjúsági szervezetek és a rendőrség részéről Kanadában.

Cél: kortárs online bántalmazás formáinak és mértékének felmérése, a jelenség megismertetése, kockázatok és veszélyek tudatosítása, védekezési készségek fejlesztése az internet, a mobiltelefonok és a közösségi oldalak iskolai és azon kívüli használata során
Rövid leírás: A program célja a kortárs online bántalmazás formáinak és mértékének felmérése, a jelenség megismertetése a pedagógusokkal, a szülőkkel és a diákokkal. Célja egy olyan, pedagógusok és diákok által is alkalmazható eszköz létrehozása, amelynek segítségével azonosíthatók a kockázati tényezők, felmérhető az online bántalmazás, és amellyel az érintettek megelőző lépéseket tehetnek saját maguk és mások védelmére. A „Tabby” elnevezésű kockázatfelmérő kérdőív tesztelése és az eredmények kiértékelése párhuzamosan zajlik öt különböző EU-tagállamban annak érdekében, hogy olyan módszert dolgozzanak ki, amely nemcsak egyes iskolák vagy országok számára hasznos, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában is alkalmazni lehet.⁵⁰
További információk: http://tabby.eu/

Cél:az internetbiztonság témakörében a pedagógusok és tanulók támogatása, fejlesztése
Rövid leírás:A Telenor digitális oktatási programja, amely 2013-ban indult pilot jelleggel, majd 2015-től mind több iskolát vontak be. Szinte minden tantárgy megtalálható a kínálatban. Digitális tananyagot biztosítanak, a szükséges digitális eszközök megszerzéséhez pályázatokat keresnek, képzéseket szerveznek. A képzések mellett a mindennapokban az iskolai koordinátorok is segítik a munkát. A program egy tudományos kutatással is kiegészült a 2015/2016-os tanév során. A Digital Identity Agency koordinálásával egyetemi kutatók végeztek pszichológiai és pedagógiai vizsgálatokat, a gyerekek, a pedagógusok és a szülők hozzáállását monitorozták. A kutatás a következő témákra terjedt ki: digitális írástudás online kérdőív, IKT-attitűdök és infrastruktúra, oktatásinformatika, fenntarthatósági ismeretek, oktatási módszertan hatékonyságának vizsgálata, viselkedéslélektan-kutatás, pszichológiai felmérés, közösségi média használati készségek, intergenerációs szocializáció, tudatos használat, énbemutatás. A Telenor számára kiemelten fontos, hogy minden támogatást megadjon a gyermekek, szüleik és a pedagógusok számára, hogy a technológia előnyeit biztonságosan és felelősségteljesen élvezhessék. Diákok számára évek óta szerveznek oktatásokat az internet tudatos használata témában szakértők és önkéntes munkatársak bevonásával. Ez áll egy bevezető szakmai előadásból, amit kiscsoportos foglalkozások („internet-biztonsági totó”, „digitálislábnyom-számítás” és „nyomozás, avagy ki mit tud meg kiről a nyilvános adatok alapján”) követnek, illetve interaktív fórumszínház (Momentán Társulat) olyan témakörökben, mint a digitális és a való élet határai, az online magánélet határai, az online bántalmazás. A „TudatosNet” oktatóanyag célja az internethasználat tudatosabbá tétele. Különböző korcsoportok igényei szerint készülnek az anyagok, és az órákon nemcsak az eszközhasználat tudatosságát hangsúlyozzák, hanem a szóbeliséget, a kooperációt, a reflexiós technikákat kívánják fejleszteni. A digitális zaklatással foglalkoznak, fontosnak tartják, hogy felismerjék a zaklatást magát mind a pedagógusok, mind a diákok, illetve a kezelésre és a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ehhez nyújt nagy támogatást az UNICEF által is támogatott HelpApp alkalmazás.⁵¹

Cél: tudatos internethasználat
Rövid leírás:A projekt keretein belül két kézikönyv készült, egy a tinédzsereknek, egy pedig a pedagógusoknak. A fiatalok számára kidolgozott könyvet fiatalok írták, azzal a céllal, hogy bemutassa a jogokat és kötelességeket, és arra ösztönözze az olvasókat, hogy átgondolják saját viselkedésüket és kortársaik viselkedését is. A tanári kézikönyvben megtalálható óraterveket gyakorló tanárok dolgozták ki, olyan ötleteket, jó gyakorlatokat gyűjtve össze benne, amivel a tanárok ösztönözhetik a fiatalokat a kreatív és kritikus gondolkodásra. A projekt kidolgozói vallják, hogy a pedagógusok segítségnyújtása szükséges.⁵²

Asher, J. (2013): Tizenhárom okom volt. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged.
Berg J. (2019): Drifter – A darknet árnyékában. Ecovit Kiadó Kft., Budapest.
Igaz D. (2016): Nyár, nagyi, net. Pozsonyi Pagony Kft., Budapest.
Igaz D. (2018): Egy fiú a csapatból. Pozsonyi Pagony Kft., Budapest.
Kalapos É. (2013–2017): D. A. C sorozat. Manó Könyvek Kiadó, Budapest.
Kalapos É. (2016): Massza Manó könyvek. Manó Könyvek Kiadó, Budapest.
Lénárd A. (2017): Ablak-zsiráf könyvek – Kütyük és az online világ. Móra Kiadó, Budapest.
Mészáros D. (2016): Én vagy senki. Tilos az Á Könyvek Kiadó, Budapest.
Pacskovszky Zs. és Rigler I. (2014): Hogyan élheted túl, ha nincs internet? Móra Kiadó, Budapest.
Pacskovszky Zs. és Rigler I. (2013): Hogyan élheted túl, ha rád száll az osztály? Móra Kiadó, Budapest.
Sándor A. (2018): Hamis profil. Jaffa Kiadó, Budapest.
Shona, I. (2014): Az Internet olyan, mint a pocsolya. Kolibri Könyvkiadó, Budapest.
Solé, C. (2017): Szavazz rám! Móra Kiadó, Budapest.
Stone, T. I. (2018): Klikk sorozat. Maxim Könyvkiadó Kft., Szeged.

Aknai D. O. és Fehér P. (2017): Mobil – világ – iskola. Válogatott tanulmányok az I. Mobil eszközök az oktatásban konferenciáról. https://www.deaweb.hu/images/bongeszde/Mobil_eszkozok_az_oktatasban_2016.pdf
Alter, A. (2018): Ellenállhatatlan – Hogyan okoz függőséget a technológia? HVG Könyvek Kiadó, Budapest. https://www.konyvkunyho.hu/fotky4311/fotov/_ps_930Ellenallhatatlan.pdf
Bacsó F. (2015): Iskolai konfliktuskezelés? – A resztoratív gyakorlatok iskolai bevezetésének nemzetközi tapasztalatai. https://moderniskola.hu/2015/07/iskolai-konfliktuskezeles-a-resztorativ-gyakorlatok-iskolai-bevezetesenek-nemzetkozi-tapasztalatai/
Birloni Sz. és Sík E. (2013): Iskolai konfliktusok. Az alternatív konfliktuskezelés keretrendszerének kialakítása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/05/AVP_keretrendszer.pdf
Borba, M. (2018): Szelfimánia. Jaffa Kiadó, Budapest.
Carr, N. (2014): Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? – A sekélyesek kora. HVG Könyvek Kiadó, Budapest.
Chapman, G. és Pellicane, A. (2016): Netfüggő gyerekek. Harmat Kiadó, Budapest.
Coulombe, N. D. és Zimbardo, P. (2016): Nincs kapcsolat – Hova lettek a férfiak? Libri Könyvkiadó Kft., Budapest.
Demetrovics Zs. és Koronczai B. (2010): Az internet árnyoldala: problémák és függőség. Oktatásinformatika, 2(1-2), 44–48. https://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_folyoirat_2010_1_2szam
DÉ (2017): Vadászat álhírekre. https://felvidek.ma/2017/02/vadaszat-alhirekre/
DuPage County Anti-Bullying Task Force Best Practices Committee (2011): Model Protocol for Bullying in DuPage County Schools. https://www.dupageroe.org/wp-content/uploads/Bullying_Protocol.pdf
Európai Unió Bizottságának 2009/625/EK ajánlása (2009). https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:227:0009:0012:HU:PDF
Érsok N. Á. (2007): Az internetes kommunikáció műfajai. Különös tekintettel az interaktív magénéleti műfajokra. Doktori disszertáció. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/ersoknikoletta/diss.pdf
Fegyverneki G. (2017): A kaméleon-pedagógus így csinálja. Neteducatio Kft., Budapest.
Fegyverneki G. (2016): IKT-s ötlettár. Neteducatio Kft., Budapest.
Fegyverneki G. (2018): Mobilok az iskolában – tények és tévhitek. 1. rész: Milyen tanítási és tanulási lehetőségek rejlenek a mobileszközökben? https://neteducatio.hu/mobilok-az-iskolaban-tenyek-es-tevhitek-1-resz-milyen-tanitasi-es-tanulasi-lehetosegek-rejlenek-a-mobileszkozokben/
Fegyverneki G. és Aknai D. O. (2017): A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak. Neteducatio Kft., Budapest.
Fehér K. (2016): Digitalizáció és új média. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fogyasztóvédelmi Referens Központ (2018): Szoftveres gyerekzár – Megvédi gyermekét a káros internetes tartalmakkal szemben. http://fogyasztovedelmireferens.hu/2018/04/22/szoftveres-gyerekzar-megvedi-gyermeket-a-karos-internetes-tartalmakkal-szemben/
Ford, M. (2017): Robotok kora. HVG Könyvek Kiadó, Budapest.
Frész A. (2018): „Jót s jól” – avagy egy jó gyakorlat a digitális oktatásra egy angol iskolában. https://dpmk.hu/2018/03/26/jot-s-jol-avagy-egy-jo-gyakorlat-a-digitalis-oktatasra-egy-angol-iskolaban/
Fromann R. (2017): Játékoslét. Typotex Kiadó, Budapest.
Gerhát R. (2012): Az internet hatása az ifjúság nyelvhasználatára. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1728/gerhat_r_1728.pdf
Göcs L. (é. n.): A digitális világ biztonságos használata (internet és informatikai biztonság). https://www.uni-neumann.hu/images/szabadegyetem/H%C3%ADr%C3%B6s_Szabadegyetem_G%C3%B6csL_A%20digit%C3%A1lis_vil%C3%A1g_biztons%C3%A1gos_haszn%C3%A1lata.pdf
Heitner, D. (2018): Képernyőtudatos család. HVG Könyvek Kiadó, Budapest.
Hoffmann, B. (2011): Internet – Hogyan szörföljünk és cseteljünk? Nicam Media Könyvkiadó Kft., Budapest.
Huber K. (2015): A megfélemlítésről – Iskolai cyber-megfélemlítés elleni kisokos. Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány, Budapest.
Iványi B. (2008): Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság szakmai tevékenysége az iskolai, iskolakörnyéki erőszak megelőzésével kapcsolatban. A legjobb gyakorlatok. Javaslatok.http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/ivanyi_b_080527.pdf
Jármi É. (2018): Az ENABLE Antti-bullying Program hazai bevezetése. Előadás a Tavaszi Pedagógiai Napokon 2018. április 17-én. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/tpn2018/ENABLE_hazai_bevezetese_Budapest_Jarmi.pdf
Jármi É. (2015): Iskolai bántalmazás megelőzésére és bántalmazást elutasító csoportnorma kialakítására irányuló gyakorlatsor és alkalmazási útmutató. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. https://docplayer.hu/9632502-Iskolai-bantalmazas-megelozesere-es-bantalmazast-elutasito-csoportnorma-kialakitasara-iranyulo-gyakorlatsor-es-alkalmazasi-utmutato.html
Juhász J. (2016): A lemorzsolódás megelőzése: korai figyelmeztető jelek. https://tka.hu/hir/5366/a-lemorzsolodas-megelozese-korai-figyelmezteto-jelek
Kardaras, N. (2018): A képernyő rabjai. Jaffa Kiadó, Budapest.
Keen, E. és Georgescu, M. (2016): Böngésző – Emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen. Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, Budapest. https://rm.coe.int/16806f9ac6
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (é. n.): Kortársak közötti online szexuális zaklatás. https://kek-vonal.hu/kortarsak-kozotti-online-szexualis-zaklatas/
Klausz M. (2016): A közösségi média nagykönyve. Athenaeum Kiadó Kft., Budapest.
Klausz M. (2017): Megosztok, tehát vagyok. Athenaeum Kiadó Kft., Budapest.
Klement M. (2009): Az iskolai konfliktusok eredményes kezelésének egy lehetséges metódusa: a Szemtől szembe módszer. http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2009/nyar/03.pdf
Koppányiné Sági M. (2017): Biztonságos internethasználat. http://www.petofiiskola.hu/index.php/2-hirek/1023-biztonsagos-internethasznalat
Krekó P. (2018): Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája. Libri Könyvkiadó Kft., Budapest.
Lévai D. (é. n.): Digitális történetmesélés. https://www.tka.hu/nemzetkozi/6577/digitalis-tortenetmeseles
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája. https://digitalisjoletprogram.hu/hu/tartalom/dgys-magyarorszag-digitalis-gyermekvedelmi-strategiaja
Mayer J. (é. n.): Iskolaelhagyók. Taní-tani Online. http://www.tani-tani.info/081_mayer
Mártonffy A. (2012): Segítség, internetfüggő lettem! http://www.itbusiness.hu/Fooldal/main_flash_banner/Segitseg_internetfuggo_lettem.html
M. N. (2017): Internetfüggő lettél? http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/3299/internet-fuggoseg
Molnár E. (2016): Virtuális zaklatás, avagy a szavak titkos élete a kibertérben. http://www.itbusiness.hu/Fooldal/rss_3/Virtualis_zaklatas_avagy_a_szavak_titkos_elete.html
Monero, M. A. (2015): Szex, drogok, facebook. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Munk S. (2018): A kibertér fogalmának egyes, az egységes értelmezést biztosító kérdései. Haditudomány, 2018(1). 113–131. http://real.mtak.hu/77921/1/HT20181_115_133_u.pdf
Nagy-Király V. (2013, szerk.): Médiatudatosság az oktatásban. Konferenciakötet. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://mek.oszk.hu/13500/13534/13534.pdf
Námesztovszki Zs. (2010): Az internet fogalma, kialakulása és fejlődési irányvonalai. Újvidéki Egyetem – Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka. http://blog.namesztovszkizsolt.com/wp-content/uploads/2009/10/AzInternetFogalmaKialakulasEsFejlodesiIranyvonalai.pdf
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2011): EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. http://nmhh.hu/dokumentum/3886/ITHAKA_EU_KIDS_Magyar_Jelentes_NMHH_Final_12.pdf
Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság (2000): Informatika, távközlés, média. Munkacsoport jelentés. Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Budapest.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (2009): Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért. A „Biztonságos iskoláért” programban meghirdetett pályázat nyertes pályaművei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://mek.oszk.hu/12900/12926/12926.pdf
Parti K. (2009): Gyermekpornográfia az interneten. Bíbor Kiadó, Miskolc.
Peters, J. A. (2015): Amikor ezt olvasod, én már nem leszek. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Soltész B. (2017): Az internet veszélyei a fiatalkorúakra. Szakdolgozat. Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Fiatalkorúak ügyeinek Szakjogásza Közigazgatási Jogi Tanszék. http://midra.uni-miskolc.hu/document/25672/20958.pdf
Som Z. (2013): Az internet veszélyei és ajánlás ennek kezelésére, elsősorban a tizenéves általános iskolások vonatkozásában. Módszertani Közlemények, 2013/2. http://real.mtak.hu/39878/7/internet_veszelyei_es_ajanlas_ennek_kezelesere.pdf
Soproni SZC Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és Általános Művelődési Központja (2017): Online biztonsági szabályzat igazgatói utasítás. Soproni SZC Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és Általános Művelődési Központja, Sopron. http://www.porpaczy.hu/dokument/220/Online_bizt_szab.pdf
Steyer, J. P. (2015): Szólj vissza a facebooknak! Gabó Kiadó, Budapest.
Szegedi E. (2017): A CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című projekt gyakorlati eredményei tanárok számára. Opus et Educatio, 4(3), 396–401. http://epa.oszk.hu/02700/02724/00014/pdf/EPA02724_opus_et_educatio_2017_03_396-401.pdf
Szijártó J. (2018): Digitális témahét a Bárdosban. Tapolcai Újság Online. http://www.tapolcaiujsag.hu/digitalis-temahet-a-bardosban/
Sziklay J. (2013, szerk.): Kulcs a net világához. A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról (a gyermekek (jog)tudatos internethasználatának elősegítése az alapjogi jogvédelem eszközeivel). Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. https://www.naih.hu/files/2013-projektfuzet-internet.pdf
Szilvi Fitness és Theodora (2017): Kék bálna – Veszélyek – Mit tegyünk, mit tehetünk, Mi, Szülők? http://www.noiszem.hu/kek-balna-veszelyek/
Sz. n. (2013): Az internetfüggőség – Egy gyakori szenvedélybetegség. https://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/az-internetfuggoseg-egy-gyakori-szenvedelybetegseg
Sz. n. (2018): Cyberbullying, avagy online zaklatás: régi probléma új köntösben. https://7koznapi.blog.hu/2018/02/04/cyberbullying_regi_problema_uj_kontosben
Sz. n. (2019): Egy újabb megfejtés arról, hogy mit is akar az Y generáció. https://www.digitalhungary.hu/e-volution/Egy-ujabb-megfejtes-arrol-hogy-mit-is-akar-az-Y-generacio/8194/
Sz. n. (2019): Együtt egy jobb internetért! Safer Internet Day (SID) / Biztonságos Internet Nap 2019. https://euroastra.blog.hu/2019/02/06/egyutt_egy_jobb_internetert_safer_internet_day_sid_biztonsagos_internet_nap_2019_2019_februar
Sz. n. (2017): ENABLE pilot az iskolákban. https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/kezdodik-az-enable-pilot-az-iskolakban
Sz. n. (2016): Mit tegyek, hogy ne halásszák el az adataimat? https://terido.wordpress.com/2016/05/12/mit-tegyek-hogy-ne-halasszak-el-az-adataimat/
Sz. n. (2019): „Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!” – A zaklatás elleni védekezés aranyszabályai. https://birosag.hu/hirek/kategoria/magazin/ne-valaszolj-ne-vagj-vissza-es-mentsd-bizonyitekot-zaklatas-elleni
Sz. n. (2019): Tudatos szülők – Hogyan védjük meg gyermekeinket a digitális veszélyektől? https://euroastra.blog.hu/2019/05/14/tudatos_szulok_hogyan_vedjuk_gyermekeinket_a_digitalis_veszelyektol_643
Sz. n. (2019): Tudja, mit csinál a gyereke az interneten? https://foter.ro/cikk/20190207_tudja_mit_csinal_a_gyereke_az_interneten
Tabby project (2012): Online bullying. Kézikönyv pedagógusoknak. https://docplayer.hu/1952122-Online-bullying-kezikonyv-pedagogusoknak.html
Tari A. (2017): Bátor generációk. Tericum Kiadó Kft., Budapest.
Tari A. (2018): Generációk és változások. http://tmte.hu/_userfiles_/tmte/KGY70_Tari_eloadas_20180517.pdf
Tari A. (2015): Generációk online. Tericum Kiadó Kft., Budapest.
Tari A. (2013): Ki a fontos: Én vagy én? Tericum Kiadó Kft., Budapest.
Tari A. (2010): Y generáció: klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Jaffa Kiadó, Budapest.
Tari A. (2011): Z generáció. Tericum Kiadó Kft., Budapest.
Taylor, J. (2016): A digitális nemzedék nevelése. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Tóth D. (2018): Mi a különbség az online és az online ápolt kapcsolatok között? https://www.digitaliscsalad.hu/kozosseg/mi-a-kulonbseg-az-online-es-az-online-apolt-kapcsolatok-kozott
Twenge, J. M. (2018): iGeneráció – akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek. Édesvíz Kiadó, Budapest.
Tari Annamária: Az online világ nagyon jó, ha odasimul az offline mellé. https://divany.hu/szuloseg/2018/09/15/okoseszkoz-kutyu-internet-digitalis-csalad/
Veszelszki Á. (2012): Netszótár. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Virág A. (2008): Szakmai összefoglaló konfliktuskezelési és mediációs tréningről. Humán Kompetencia Központ Kft., Budapest. http://www.legeartis.hu/download/szakmai_osszefoglalo.pdf
Von Weiler, J. (2017): Hálóban – Hogyan óvjuk meg gyermekeinket az internet veszélyeitől. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.
Wallace, P. (2006): Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest.

https://bitport.hu/
https://biztonsagportal.hu/
http://buvosvolgy.hu/
https://digitalisjoletprogram.hu/
https://dpmk.hu/
https://egyszervolt.hu/netkalauz/
http://enable.eun.org/
https://www.esafetylabel.eu/home
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/hirek/digitalis-nagytakaritas-5-napos-kihivas
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/enable
https://families.google.com/intl/hu/familylink/
https://hoaxinfo.wordpress.com/
https://hoaxinfo.wordpress.com/tag/adathalaszat/
http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_folyoirat_2010_1_2szam/43?e=0
https://kek-vonal.hu/internetfuggoseg/
http://kerekveto.hu/diakoknak/333-2/
http://mediasmart.uk.com/
https://mese.tv/internet-biztonsag/
http://nelegyelaldozat.hu/kepzesek/tettes-aldozat-mediacio-facilitator-kepzes/
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV
http://nmhh.hu/dokumentum/173242/szuroszoftverek.pdf
http://nmhh.hu/internethotline/
https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=107
https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534
https://partnershungary.hu/mediacio/kortars-mediacio/
https://segedanyag.com/2016/03/31/az-internet-veszelyei-8050
http://tabby-hun.weebly.com/a-tabby-projekt.html
http://tabby-hun.weebly.com/mit-jelent-a-cyberbullying.html
http://televele.hu/egyesulet/
http://televele.hu/tevekenysegeink/projektjeink/mediaovi-foglalkozasok/
https://tka.hu/tudastar/dm/444/lehetsz-kiraly
https://unicef.hu/
https://videotanar.hu/
https://vorosmarty-szeged.hu/index.php/fontos-informaciok/416-az-internetes-biztonsagrol
https://www.betterinternetforkids.eu/
http://www.bongeszo.eu/
https://www.childnet.com/
http://www.digitalisvilag.hu/index.php
http://www.fenyi.sulinet.hu/images/feladatsorok/6o/gepfuggoseg_jatekszenvedely/index.html
https://www.hipersuli.hu/
http://www.integral-trening.hu/kulcs-az-y-generaciohoz/
http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/pedagogus-segedanyag/4421/internet
http://www.mediatudor.hu/
http://www.mediatudor.hu/bunmegelozes/10_14.html
http://www.mediatudor.hu/bunmegelozes/14_18.html
http://www.mediatudor.hu/bunmegelozes/14_18.html#kilenc
https://www.megfelemlites.hu/
http://www.naih.hu/
https://nmhh.hu/internethotline/
http://www.police.hu
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/internet-biztonsag
http://www.saferinternet.hu/
https://www.saferinternet.hu/Bemutatkozas/Nemzetkozi-Gyermekmento-Szolgalat
https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/resources/tutorials/brief-gdpr-guide-for-schools.htm
http://www.stopabully.ca/
http://www.tabby.eu/
https://www.tka.hu/tudastar_kereso/45/ikt-eszkozok-alkalmazasa-a-tanoran
http://www.webwewant.eu/hu/
www.mediaunio.hu

https://www.digitaliscsalad.hu/biztonsag/ezt-videot-mutasd-meg-kamasz-gyerekednek
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=8HADuHiCPDk&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY&v=Yobspa2b81M
https://www.youtube.com/watch?list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY&v=aVWp59_Zj3U
https://www.youtube.com/watch?time_continue=6&v=PquBwjAkpDE
https://www.youtube.com/watch?v=3qZGHV1EVlY&index=10&list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY
https://www.youtube.com/watch?v=5ha0E-oJrOw&list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY&index=20
https://www.youtube.com/watch?v=6gGhBs7WNTI
https://www.youtube.com/watch?v=adnfMTOnc2s
https://www.youtube.com/watch?v=e4vWzP1OYMI
https://www.youtube.com/watch?v=-eOCjgcqpO8&list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY&index=19
https://www.youtube.com/watch?v=fL6IwOyWFps
https://www.youtube.com/watch?v=g322WlDfhAU
https://www.youtube.com/watch?v=iHPHTN9pDyo
https://www.youtube.com/watch?v=iQ0Dz9Sidkg
https://www.youtube.com/watch?v=M9sb06aXUAk
https://www.youtube.com/watch?v=UmGHYbNsGeg
https://www.youtube.com/watch?v=YcGWI_OC7CI&list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY&index=4
https://www.youtube.com/watch?v=zZnBDcYSsa0&list=PLFm3vX8tRy9On0QV_7Wpi0RE4lPX5NqEY&index=18

Egy online bejelentőfelület, ahol az interneten talált jogsértő, káros, illegális tartalmakat lehet bejelenteni. Ilyennek számít a pedofil, erőszakos (zaklatás), idegen- és fajgyűlöletre uszító, drogfogyasztásra csábító, az érintett hozzájárulása nélkül sértő módon közzétett tartalom és egyéb káros tartalom. A bejelentéshez ki kell tölteni az online bejelentőlapot, ami a kezdőoldalon a felső menüsorban található. Névtelenül is megtehető a bejelentés. Az észrevétel megtétele után elindul a vizsgálat, hogy valóban káros-e a tartalom. Ha igen, akkor a hotline eljár a megfelelő magyar hatóság vagy a közvetítő szolgálat felé. Prioritással kezelik a pedofil, rasszista és gyermekek számára veszélyes tartalmakat. 2011 óta működik, az Európai Unió támogatásával jött létre, a Safer Internet Plus program keretén belül. Egy nemzetközi szervezet, az INHOPE tagja.

Az alapítvány mindenki számára a digitális írástudás megszerzését tűzte ki célul. Azoknak nyújt támogatást, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűek, hiányos informatikai ismerettel rendelkeznek, legyenek azok gyerekek és szüleik vagy pedagógusok. A szakmai hírnevet megalapozó KIP (Komplex Instrukciós Program) főképpen a különböző tanulási és egyéb hátrányokkal küzdő tanulók hatékony osztálytermi munkáját támogatja. Projektekben vesznek részt és képzéseket szerveznek. Több modelliskolában alkalmazzák sikeresen a KIP módszert már évek óta, és innen népszerűsítik azt. Projektjeik és képzéseik elérhetőek a fenti honlapon.

A magyar áldozatsegítő szervezet 1989. december 21-én alakult és 1992 óta tagja az Európai Áldozattámogató Szervezetnek (Victim Support Europe). Budapesten és 13 vidéki nagyvárosban (Paks, Békéscsaba, Dombóvár, Győr, Ózd, Tapolca, Tamási, Szeged, Keszthely, Szekszárd, Veszprém, Siófok, Kecskemét) működtetnek irodát. Az egyesület meghallgat, információt és segítséget nyújt akár az ügyintézésben is, díjtalanul, ha indokolt, akár csekély összegű anyagi támogatást is ad.

Az alapítvány 2013-ban indította programját a megfélemlítés ellen (MEP Megfélemlítés Elleni Program). Az első szegmens az iskolai és cyber-megfélemlítésre összpontosított és összpontosít azóta is. A honlapon keresztül jelentkezhetnek iskolák, akik csatlakozni szeretnének a programhoz. Az alapítvány előadói tanárok, a téma szakértői, a rendfenntartó szervek szakemberei. A program két pillérre épül: intézményesített megoldások és eseti kezelés. A honlapjuk is sok információval szolgál az érintetteknek, illetve mindenkinek, aki tenni akar a megfélemlítés ellen, kíváncsi a problémára, meg-, illetve fel akarja azt ismerni, és a kör megszakításával tenni is akar ellene.

Az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség működteti. Egy ernyőszervezet, koordinál, összefog, szakmai hátteret biztosít. Célja egy színvonalas, mindenki számára elérhető lelkisegély-szolgáltatás biztosítása gyerekek, serdülők és fiatal felnőttek számára lelki egészségük védelmében, krízishelyzeteik kezelésében, az öngyilkosság megelőzésében. A tagszolgálatok: Győri Szolgálat – Mikulás Birodalom Alapítvány, Pécsi Szolgálat – Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány és a Veszprémi Szolgálat – Kapcsolat 96 Mentálhigiénés Egyesület.

A kutatócsoport/központ a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oltalma alatt végzi munkáját. Célja a bullying és cyberbullying magyarországi helyzetének felmérése, a jelenség pszichés hátterének feltárása, fő fókusszal a még nem kutatott cyberbullying és mentalizáció összefüggésére. A kutatócsoport fontosnak tartja feltárni az online játékokban megjelenő zaklatás hátterét, vizsgálni az onlinejáték-függőséget. A kutatócsoport célja ezzel csökkenteni az online játékokban megjelenő ártalmas, a játék örömét romboló toxikus viselkedést a jövőben.

1993-ban hozták létre az alapítványt gyermekvédelemben dolgozó szakemberek. Céljuk, hogy a gyerekeket meghallgassák, és a felnőtteket segítsék abban, hogy erre képesek legyenek. Ennek támogatását több módon valósítják meg: telefonos segélyvonal működtetése, kortárssegítő program alkalmazása és képzések szervezése a gyermekekkel szembeni bántalmazás megelőzésére.

Az alapítvány 1993 óta dolgozik azért, hogy a fogyatékos embereket segítve egy befogadó társadalmat teremtsen, ahol ők is akadály nélkül boldogulnak a mindennapokban. Tevékenységeikkel nemcsak a fogyatékos embereket célozzák, hanem a családjaikat és a velük foglalkozó szakembereket is. A segítségnyújtáson túl a társadalmi korlátok lebontásáért is küzdenek. Számos programjuk van: jogsegélyszolgálat, workshopok, információs központ működtetése, a közvélemény formálása érdekében sport- és élménynapokat szerveznek, osztályfőnöki órákat tartanak, információs kamionnal járják az országot, képzéseket szerveznek, nemzetközi programokban vesznek részt. Ez utóbbi keretében a alapítvány 2017–2019 között valósította meg ACCESS (Adult education Courses on Capacity-building for the Employment and Support of Self-advocates) projektjét, amelynek keretében angol nyelvi és informatikai alapismereteket tartalmazó tananyagokat fejlesztett értelmi fogyatékos személyek számára – hiszen az interneten leselkedő veszélyek egyik legnagyobb forrása a nyelvtudás hiánya.

A Kolibri Színház színházi nevelési programjával 2002-ben egy olyan új programot indított el, amelynek keretében a kamasz korosztállyal egy interaktív osztályteremszínház formájában kapcsolatot teremt, párbeszédet kezdeményez – az előadást megelőző felvezető beszélgetéssel és az előadást követő feldolgozó foglalkozással. Ezek az előadások rendszerint tabutémákat feszegetnek – kiközösítés, kamaszcsoporton belüli erőszak, szülők válása, tanár-diák háború, rasszizmus, függőség. Az előadások különlegessége, hogy osztályteremben valósíthatók meg, a fiatalok saját közegében.

2012. január elsején létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, illetve a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. 2012. január 1-től a NAIH képviseli Magyarországot az adatvédelem területén működő uniós testületekben és munkacsoportokban. Az adatvédelem és az információszabadság terén az esetleges jogsértések esetében a NAIH jár el.

Az NMHH önálló szabályozó szerv, minden évben az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A hatóság feladata a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 1990-ben alakult közhasznú szervezet; célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása, valamint hatékony fellépés a gyermekvédelemmel és egyéb, fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdésekben. Az Európai Bizottság által indított Safer Internet Programban tudatosságnövelő központként a gyermekek, szülők, tanárok és döntéshozók felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul. Számos eszközzel hívja fel a társadalom figyelmét a biztonságos internethasználat fontosságára. Konferenciák, rendezvények, kampányok során tudatosítja a világháló veszélyeit és bemutatja elkerülésük hatékony és egyszerű eszközeit. Szakemberei, trénerei ingyenes előadásokat, foglalkozásokat tartanak diákok, tanárok, szülők, szociális munkások stb. számára a biztonságos internet- és mobilhasználatról.

A Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület elsődleges célja az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogok érvényesülésének elősegítése és védelme. Az Egyesület fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a gyermekjogok nem a felnőtteket megillető alapjogok degradált megfelelői, hanem a gyermekek életkorából, testi, szellemi adottságaiból következő sajátos helyzet szerinti különös jogok. Ennek alátámasztására és érvényesítésére számos szabadidős gyerekprogramot (művészeti, sporttevékenység vagy játék) és egyéb eseményeket szerveznek partnerintézményeikben vagy fesztiválokon, családi napokon önkéntesek segítségével. Nagy hangsúlyt fektetnek az internetbiztonságra, ezen belül elsősorban a cyberbullying, sexting, gyermekpornográfia, trollkodás, online behálózás (grooming) ellen emelnek szót. Különféle oktatásokat, képzéseket, műhelyfoglalkozásokat szerveznek az emberi jogi oktatás népszerűsítése érdekében gyerekeknek és fiataloknak, egyrészt a jogsértések megelőzése, másrészt a problémák fel- és elismerése végett. Projekteket indítanak, mint például a No Hate Week Budapest. A csatlakozott fiataloknak lehetőségük van akár új, saját projekteket és háttérkutatásokat is indítani, amihez a szervezet teljes szakmai támogatást nyújt. Az intézményközi együttműködéseknek köszönhetően koordinátorként léphet fel és szervezett programok bővítik azon önkéntesek, szakmai gyakornokok és fiatal szakemberek körét, akik érdeklődést mutatnak a gyermekvédelem iránt, és hajlandóak is tenni érte.

Az egyesület 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy a médiaértést, a tudatos médiahasználat kialakítását segítse már óvodás kortól a szülőkkel bezáróan. Élménypedagógiával dolgoznak. Programjaikban német és angolszász médiapedagógiai műhelyek gyakorlatára támaszkodnak. Előadásokat, továbbképzéseket szerveznek, műhelyfoglalkozásokat tartanak, több projektjük fut, médiamegjelenésekkel adnak hangot a tevékenységüknek, hívják fel a figyelmet a témára. A projektjeik a következők:

• Iskolai foglalkozások általános és középiskolában. Ezek médiapedagógiai jellegű, élmény- és tevékenységfókuszú foglalkozások, a csoport igényeihez alkalmazkodva, online adatvédelem, digitális lábnyom, online bántalmazás, biztonságos internet témákban.
• Ismeretterjesztő cikkek a Szitakötő folyóiratban: 2008 márciusa óta jelenik meg negyedévente ez az ökológiai és irodalmi gyereklap.
• Médiafoglalkozások a Mathias Corvinus Collegium FIT-programjában: A Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programja felső tagozatos általános iskolásoknak nyújt tehetséggondozó, gazdagító képzést, díjmentesen. Nem hagyományos tantermi eszközökkel dolgozik, hanem élmény- és tevékenységközpontú foglalkozásokat kínál. A képzés blended learning, azaz a személyes alkalmak és az elektronikus tananyag együttes alkalmazása.
• Médiaismeret munkafüzetek a Bűvösvölgy kiadásában: 2015 tavaszán-nyarán elkészült „A médiáról – neked” címmel. A három korosztályra szabott kötetek (6–9 éveseknek, 10–12 éveseknek, 13–16 éveseknek) kicsiknek öt, nagyoknak hét témakört kínálnak: Fogyasztás, Reklám, Egészséges testkép, Biztonságos internethasználat, Online személyiség, (Szexting, Internetes zaklatás). A munkafüzetek egyéni és osztálytermi feldolgozást is lehetővé tesznek, és a honlapról letölthetők.
• Médiaovi Mátraderecske: 2011-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében valósult meg 13 foglalkozással.
• Médiapedagógiai élményfeldolgozás óvodásoknak: A foglalkozásokon rajzolás, szerepjáték, bábjáték formájában dolgozhatják fel a gyerekek médiaélményeiket. A gyerekfoglalkozások mellett pedagóguscsoportokat és szülői csoportokat is indítanak.
• Médiapedagógiai modul a Pro Talentis Alapítvány tehetségfejlesztő programjában: Ez egy pályaorientációs program, amelynek témakörei: digitális önreprezentáció (digitális identitás, digitális lábnyom), digitális felelősség (saját magunkért és másokért való felelősség), digitális tájékozódás (a különböző információforrások megbízhatóságának, hitelességének értékelése, az online kommunikációban megjelenő üzenetek értékelése, elhelyezése) és a digitális önkifejezés (alkotás). A programba bevont 12–18 éves diákok egy személyiségfejlesztő foglalkozássorozaton vettek részt másfél év alatt, amely problémamegoldó, tanulási, gondolkodási, kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztését tűzte ki célul.
• Médiapedagógiai prevenciós program a TANDEM Fejlesztési Alap támogatásával: A programban a médiában megjelenő erőszak kezelése, feldolgozása, illetve a biztonságos és felelős internethasználat témakörökben készült el két foglalkozáscsomag 11-12 éves gyerekek számára. A csomag tartalma 2×90 perces gyermekfoglalkozás, 1×90 perces szülői foglalkozás leírása és mellékletek. A csomagok letölthetők a honlapról.
• Moped tanárképzés és bemutatók: A képzés célja: a pedagógusok médiakompetenciájának, médiapedagógiai ismereteinek fejlesztése, a médiaoktatás gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása. 2013-ban és 2014-ben zajlottak a képzések.
• Tananyagfejlesztés a H95 médiaértés-oktató központ számára: Ez jelenti az egyesület tagjainak részvételét a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ alsós tananyagainak fejlesztésében, a reklám, a hírműsorok, a rádió és az internet témakörében.
• Médiaovi – média élményvilág program: a 2007-ben és 2008-ban zajlott program 3 részből állt: gyerekfoglalkozások, óvónők csoportos képzése és szülői médiaestek. Célja a médiahasználat gyermeki fejlődésben betöltött szerepének bemutatása és illusztrálása.
• Olvasásfejlesztés-médiaismeret foglalkozások: A televízió, a film és az internet lehetőségeinek és buktatóinak megismertetése, az irodalmi források és a médiaproduktumok elemzése, kapcsolataik felderítése, a tudatos médiahasználat kialakításának támogatása céljával zajlott alsós foglalkozások és szülői csoportfoglalkozások formájában, a 2010/2011 tanévben.