ILMT intézményfejlesztés

Buda (2015b) kiemeli, hogy a téma felbukkanásakor a kortársbántalmazást a fiúcsoportok sajátosságaként értelmezték, és a definiálásában az erőszak jelenlétén volt a hangsúly, tehát az agresszív viselkedésen belül értelmezték a kortársbántalmazást. Nagy, Körmendi és Pataky (2012) ismerteti a kortársbántalmazás egy korai meghatározását. Kezdetben tehát (csoport)folyamatként értelmezték, mely során a gyermekek egy csoportja egy vagy több társát ismétlődően bántalmazza. A kortársbántalmazás Buda (2008, 11. o.) értelmezésében a kortársak közötti, a közvetlen kiváltó okot nélkülöző erőszakot, szociális, közösségi, kapcsolati zavart jelent. Az erőszakos viselkedés egy sajátos formája, ahol egy vagy több diák szándékosan kíván fájdalmat, szenvedést, kárt okozni egy társának (Buda, 2009, 3. o.).Várnai, Zsiros és Németh (2016a, 13. o.) meghatározása szerint egy másik személy feletti hatalomgyakorlás. Várnai, Zsiros és Németh (2016b, 66. o.) ezt pontosítva egy másik személy feletti agresszív hatalomgyakorlásként definiálja a kortársbántalmazást. Buda (2009, 4. o.) idézi Peter K. Smith meghatározását, mely szerint a kortársbántalmazás a hatalommal való szándékos, rendszeres visszaélés. Egy olyan társas stratégiaként, melynek célja a kortársak elfogadásának elnyerése, a szociális dominancia kivívása és bizonyos források birtoklása (75. o.). Olweus (1999, 717. o.) definíciója szerint: a kortársbántalmazás olyan agresszív viselkedés, mely esetén egy vagy több diák elnyom, ismétlődően, hosszú távon negatív cselekedetnek tesz ki egy másikat. Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros (2016, 6. o.) kiemeli, hogy kortársbántalmazás nem csak az iskolában történhet, így meghatározásuk részét képezi, hogy az iskolában vagy más közösségi térben szerveződő zaklatásról van szó.

A kortársbántalmazás gyakorisága iskolánként, régiónként, országonként eltér; az eredményeket a kulturális különbségeken túl meghatározza a kutatás fókusza, az alkalmazott vizsgálati módszer és a kortársbántalmazás értelmezése, meghatározása is.Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi vizsgálat 2014-es adatai szerint a tanulók 1–36%-a legalább kétszer bántott másokat a közelmúltban. A HBSC vizsgálat szerint Magyarország a kortársbántalmazás szempontjából kedvezőbb helyzetben lévő országok között van a vizsgált 42 országhoz viszonyítva (Buda, 2008; Buda, Kőszeghy és Szirmai, 2008; Várnai és Zsiros, 2014; Várnai, Zsiros és Németh, 2016a; 2016b), a 2002-es felmérés szerint az áldozatok aránya 5,2%, a bántalmazóké 4,7%. A 2006-os adatok alapján Magyarország az alsó negyedben helyezkedik el (Buda, 2009). Egy másik nemzetközi kutatás szerint, melyet a Kidscreen projekt keretében végeztek az Európai Unióban 2004-ben, Magyarországon 10,5 százalék az áldozatok aránya, mely a vizsgált országokban a legalacsonyabb (Buda, 2009). Hazai vizsgálati eredményekre hivatkozva Nagy, Körmendi és Pataky (2012) arról számol be, hogy Magyarországon a gyermekek kb. 15%-a kerül áldozati szerepbe. Várnai és Zsiros (2014) adatai szerint az áldozatok aránya 14,2%, a bántalmazók aránya 12,2%, a bántalmazó áldozatok aránya 10%. Várnai, Németh és Zakariás (2009) saját és a nemzetközi adatok összevetése alapján azt állapította meg, hogy hazánkban jelentősen ritkább mind az áldozattá, mind a bántalmazóvá válás, mint sok európai országban vagy Észak-Amerikában. A 2017-es országos jelentés jelentős problémaként számol be az iskolai erőszakról és agresszióról Magyarországon. Egy 37 országra kiterjedő 2002-es vizsgálatot idézve hazánkban a legmagasabb az áldozatok száma a diákok beszámolói szerint (75–-80%). A pedagógusok beszámolója alapján pedig a negyedik legkedvezőtlenebb hely a miénk, a pedagógusok 55%-a számolt be arról, hogy a diákok viselkedése negatívan hat az oktatási lehetőségekre (Bacsó, Vida és László (2017).

Van-e kapcsolat a kortársbántalmazás és az iskola típusa között?Az iskolatípusok tekintetében Hajdú és Sáska (2009) nem talált összefüggést az iskolatípus és a zaklatás szintje között, de a homogén tanulói összetétellel jellemezhető középiskolákat találták a legkevésbé érintettnek.

Nemzetközi vizsgálatok eredményeire hivatkozva Várnai, Zsiros és Németh (2016b) arról számol be, hogy az alternatív tantervű iskolákban kisebb az áldozatok aránya, mint a nem alternatív tantervűekben. Az egyházi és állami iskolákat összevetve az egyházi iskolákban alacsonyabb, az államiakat és a magániskolákat összehasonlítva a magániskolákban alacsonyabb ez az arány. A magán- és állami iskolákban az egyháziakhoz képesti alacsonyabb arányt azzal magyarázzák, hogy a nem állami iskolákra jellemzőbb az egyénre szabott oktatási módszerek alkalmazása, az órakeretekből való kilépés, mely pozitívan befolyásolja a kortársbántalmazást. A kortársbántalmazás online formáját tekintve viszont az alapítványi iskolákban legmagasabb az áldozatok aránya. Korábbi eredményeikre visszautalva megállapítják továbbá, hogy az érettségit adó iskolákban magasabb a szemtanúk aránya, mint az áldozatoké vagy a bántalmazóké. Ennek egyik lehetséges magyarázatát abban látják, hogy a jelenlegi iskolarendszer a homogén osztályok és közösségek kialakulásának kedvez, ez pedig csökkenti, legalábbis rövid távon, a kortársbántalmazás előfordulását. Nagy, Körmendi és Pataky (2012) kiemeli továbbá, hogy korábbi vizsgálatok szerint a városi és a községi iskolák között nincsenek jelentős különbségek a kortársbántalmazás gyakoriságában. Olweus (1999) arra hívja fel a figyelmet, hogy az iskola és az osztály mérete sincs kapcsolatban a kortársbántalmazással, annak gyakoriságával. Tévhitnek nevezi azt az elképzelést, mely szerint a kortársbántalmazás a nagy iskola vagy osztálylétszám következménye. Vizsgálatai azt sem támasztották alá, hogy kis létszám esetén könnyebb lenne meggátolni a kortársbántalmazást. Buda (2015b) azt emeli ki, hogy a 6–8 osztályos gimnáziumokban azért lehet alacsonyabb mértékű a kortársbántalmazás, de legalábbis a direkt kortársbántalmazás jelenléte, mert ezek elitiskolák, ahová a legjobb képességekkel és szociális háttérrel rendelkező gyermekek kerülnek be, így az általuk követett normákkal és konfliktuskezelési módokkal kevésbé összeegyeztethető a kortársbántalmazás.

Vizsgálati eredmények szerint általános iskolában indul el a kortársbántalmazás, 6–8. osztályban a leggyakoribb, majd középiskolában már kisebb mértékben van jelen, ami arra enged következtetni, hogy az életkor előrehaladtával csökken a kortársbántalmazás valószínűsége. Középiskolás korra a kortársbántalmazás direkt formája helyett az indirekt, a fizikai forma helyett a nem fizikai forma válik jellemzővé.Pontosabban nem maga a jelenség gyakorisága szorul vissza, hanem annak formája, súlyossága és körülményei változnak meg középiskolában (Nagy, Körmendi és Pataky, 2012; Olweus, 1999; Várnai és Zsiros, 2014; Várnai, Németh és Zakariás, 2009; Várnai, Zsiros és Németh, 2016a). Olweus (1999) vizsgálatai szerint a bántalmazók többnyire az idősebb diákok közül kerülnek ki, így minél fiatalabb a gyermek, annál több a lehetséges bántalmazó. Idővel azonban az áldozatok egy része képes olyan stratégiák kialakítására, melyek segítségével megfékezheti az ellene irányuló kortársbántalmazást. Várnai és Zsiros (2014) említ egy lehetséges magyarázatot is a kortársbántalmazás előfordulásának csökkenésére az idősebb tanulók körében. E szerint idővel egyre inkább előtérbe kerülnek az iskolán kívüli kapcsolatok és a párkapcsolat, illetve az indirekt formákat sokkal nehezebb észlelni. Buda, Kőszeghy és Szirmai (2008) pedig azt a magyarázatot veti fel, hogy idővel a verbális és szociális készségek fejlődnek, így a kortársbántalmazás lehetséges eszköztára is bővül.

Van-e különbség fiúk és lányok között?Várnai, Zsiros és Németh (2016a) eredményei, illetve Nagy, Körmendi és Pataky (2012) megállapításai szerint a fiúk és a lányok áldozattá válásának gyakoriságában nincs különbség. A bántalmazók viszont jellemzően a fiúk közül kerülnek ki. A fiúkhoz képest a lányok kimutathatóan magasabb arányban egyszer sem vettek részt bántalmazásban. A kortársbántalmazás formáit tekintve a fiúkra a direkt forma, a lányokra az indirekt forma jellemzőbb. Várnai és Zsiros (2014) adatai szerint viszont kimutathatók nemi különbségek: mind a bántalmazók, mind a bántalmazó áldozatok között nagyobb arányban vannak jelen a fiúk, az áldozatok között pedig a lányok. Olweus (1999) korábbi eredményeire hivatkozva kiemeli továbbá, hogy a lányok ellen irányuló kortársbántalmazásban többnyire fiúk a bántalmazók. Buda (2008) eredményei szerint az elkövetők között háromszor annyi a fiú, mint a lány.

Olweus (1999), valamint Várnai, Zsiros és Németh (2016b) kiemeli továbbá, hogy a nemzetközi vizsgálatok eredményei szerint a család anyagi és társadalmi helyzete, a szülők iskolázottsága és a kortársbántalmazás gyakorisága között a legtöbb országban nincs kapcsolat. Saját vizsgálatuk alapján viszont az áldozattá válás szempontjából az alacsonyabb jómódúság rizikófaktornak tekinthető hazánkban.

A kortársbántalmazás online típusát tekintve Várnai és Zsiros (2014) eredményei szerint ritkábban fordul elő, mint a kortársbántalmazás hagyományos formái. Az online bántalmazáson belül a leggyakoribb a zaklató üzenetek írása, amely a tanulók 11,7%-ára jellemző, és inkább a lányokra, mint a fiúk csoportjára.

Nem jellemző, hogy a pedagógusoktól kérnek segítséget a gyermekek.Várnai és Zsiros (2014) felmérte azt is, hogy mi jellemző a kortársbántalmazással kapcsolatos segítségkérésre. Kutatásuk alapján a gyermekek jellemzően a szülőkhöz, rokonaikhoz fordulnak, szintén gyakori az osztálytársaktól való segítségkérés. A tanároktól való segítségkérés jellemzőbb a fiúkra, mint a lányokra. Az életkor előrehaladtával viszont csökken a szülőkhöz és pedagógusokhoz való fordulás, és növekszik az iskolapszichológustól való segítségkérés gyakorisága. Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros (2016) hozzáteszi, hogy a kisebbségi csoportokba tartozó diákok még ritkábban mernek segítséget kérni a pedagógusoktól, mert tartanak azok előítéleteitől.

Várnai, Zsiros és Németh (2016a, 15. o.) értelmezésében áldozat, akit legalább egyszer-kétszer zaklattak, de ők senkit sem bántalmaztak. Áldozat az, akire a támadások irányulnak, akik nem képesek hatékonyan megvédeni magukat és megállítani az ellenük irányuló erőszakot (Buda, 2008, 11. o.).Várnai, Németh és Zakariás (2009, 1. o.) vizsgálatában az áldozatok közé azokat sorolta, akiket az elmúlt hónapokban legalább havonta kétszer bántalmaztak. Olweus (1999, 727–728. o.) az áldozatokon belül megkülönbözteti a passzív/meghunyászkodó áldozatok csoportját, akik azt közvetítik magukról, hogy bizonytalanok és értéktelenek, és nem fognak bosszút állni, illetve a provokatív áldozatokat, akik egyszerre szorongók és agresszívek, sok esetben koncentrációs zavarral és hiperaktivitással jellemezhetők.
Az áldozatok gyakori jellemzői:

• visszahúzódás,
• elővigyázatosság,
• bizonytalanság,
• örömtelenség,
• félénkség,
• érzékenység,
• depresszió,
• szorongás,
• alacsony biztonságérzet,
• különféle iskolai nehézségek,
• átlag alatti iskolai teljesítmény,
• sok hiányzás,
• társaik elutasítják őket,
• nehezen kötnek barátságokat,
• átlag alatti fejlettségű szociális készségek, képességek,
• támadásra, konfliktushelyzetre nem megfelelő reakció,
• kommunikációs zavarok,
• saját szociális státusz alulértékelése,
• személyes vonzerő alulértékelése,
• szociális izoláció,
• magányosság,
• elszigeteltség,
• pszichoszomatikus tünetek,
• introvertáltság,
• alacsony önértékelés,
• negatív énkép,
• túlzott megfelelni akarás,
• agresszió kerülése és elítélése,
• erőszak, erőszakos eszközök alkalmazásának elítélése,
• szerfogyasztás,
• túlóvó szülői háttér (gyakran egykék vagy késői gyermekek),
• szoros kapcsolat az anyával,
• marginális, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz tartozás,
• átlag alatti fizikum (fiúknál),
• negatívabb testkép (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016; Buda, 2008; Buda, Kőszeghy és Szirmai, 2008; Nagy, Körmendi és Pataky, 2012; Olweus, 1999; Várnai, Zsiros és Németh, 2016a).

Várnai, Németh és Zakariás (2009), valamint Várnai, Zsiros és Németh (2016a) kiemeli, hogy nincs több túlsúlyos vagy nagyon alacsony testtömeggel rendelkező gyermek az áldozatok között, mint más csoportokban. Az áldozatok között a fizikai inaktivitás jellemző inkább, illetve a szubjektív testtömeg mutat összefüggést a kortársbántalmazással. A saját testtel való elégedettség mind a fiúk, mind a lányok esetében csökkenti az áldozattá és a bántalmazó áldozattá válás valószínűségét. Buda (2008), illetve Nagy, Körmendi és Pataky (2012) is említi, hogy ugyan a másoktól eltérő alkati jegyekkel rendelkezők, a valamilyen szempontból „furcsa” gyermekek könnyebben kerülhetnek áldozati szerepbe, de ezek a jegyek nem általánosíthatók. Olweus (1999) pedig azt hangsúlyozza, hogy tévhit, vizsgálatokkal nem alátámasztható, hogy a kortársbántalmazás és a szokatlan külső kapcsolatban lenne egymással.

Várnai, Németh és Zakariás (2009, 1. o.) saját vizsgálatában a bántalmazók közé sorolja azokat, akik az elmúlt hónapokban legalább havonta kétszer bántalmaztak. Várnai, Zsiros és Németh (2016a, 15. o.) elkövetőnek, bántalmazónak tekinti azokat, akik másokat legalább egyszer-kétszer bántalmaztak, de őket nem bántalmazták. Kiemelik, hogy míg a testtömeg nincs, a saját testtel való elégedettség összefüggésben van a kortársbántalmazással. Minél elégedettebb valaki a saját testével, annál kisebb valószínűséggel válik bántalmazóvá, bántalmazó áldozattá.
A bántalmazókra jellemző lehet:

• mentális egészségügyi probléma,
• figyelemzavar,
• depresszió,
• oppozíciós viselkedészavar,
• hiperaktivitás,
• impulzivitás,
• átlag alatti önkontroll,
• dohányzás,
• nagymértékű alkoholizálás,
• szerfogyasztás,
• erőszak elfogadása,
• gyakori fizikai erőszakot is alkalmazó konfliktusok,
• magas dominanciaigény,
• szociális hatalom iránti igény,
• hatalomra törekvés szociális normaként való tekintése,
• másokon való uralkodás örömforrás,
• társak általi elismerés vágya,
• átlagos vagy enyhén átlag alatti népszerűség,
• jó szociális intelligencia,
• gyenge empátia,
• áldozattal való együttérzés hiánya,
• szüleikkel való kapcsolatukra nem jellemző a bensőségesség,
• gyerekre való odafigyelés hiánya a családban,
• elnyomó-korlátozó anyai nevelési stílus,
• következetlen családi fegyelmezés,
• pozitív minták hiánya a családban,
• családon belüli testi-lelki bántalmazás,
• alacsony nyelvi fejlettség,
• negatív iskolai attitűd,
• átlag alatti iskolai teljesítmény,
• erős fizikum (fiúknál) (Nagy, Körmendi és Pataky, 2012; Olweus, 1999; Várnai, Németh és Zakariás, 2009; Várnai, Zsiros és Németh, 2016a).

Olweus (1999, 730–731. o.) négy pontba sorolja azokat a tényezőket, amelyek a bántalmazó viselkedés kialakulásához vezetnek:

• anya negatív érzelmi attitűdje és egyidejűleg a kötődés hiánya a gyermek iránt koragyermekkorban;
• gyermeki agresszivitással szembeni megengedő viselkedés;
• autoriter gyermeknevelési módszerek alkalmazása (pl. testi fenyítés);
• gyermek személyiségjellemzői.

Várnai, Zsiros és Németh (2016a, 15. o.) elkövető-áldozatnak nevezi azt a tanulót, akit legalább egyszer-kétszer bántalmaztak, és ő is legalább egy-két alkalommal részt vett tanulótársai zaklatásában. A bántalmazó-áldozatok az áldozatok egy sajátos csoportja, akik időnként áldozat szerepben vannak, máskor pedig bántalmazóban (Nagy, Körmendi és Pataky, 2012, 133. o.).Buda (2008, 18. o.) és Buda, Kőszeghy és Szirmai (2008, 377. o.) leírása szerint egy kevert csoportról van szó, melynek tagjai az áldozat és a bántalmazó szerep között mozognak, az áldozattá tételre agresszív választ adva maguk is zaklatnak.
A bántalmazó áldozatokra jellemző:

• alacsony önértékelés,
• negatív énkép,
• oppozíciós viselkedészavar,
• szorongás,
• figyelemzavar,
• depresszió,
• magányosság,
• hiperaktivitás,
• nagyon alacsonyan fejlett társas készségek, képességek,
• alacsony népszerűség,
• alkalmazkodási problémák,
• teljesítményproblémák,
• evészavarok és társuló mentális problémák,
• csonka család,
• elhanyagoló anyai nevelési stílus,
• elnyomó-korlátozó anyai nevelési stílus,
• a nem vonatkozásában sokkal több a fiú, mint a lány (Buda, Kőszeghy és Szirmai, 2008; Nagy, Körmendi és Pataky, 2012; Várnai, Németh és Zakariás, 2009; Várnai, Zsiros és Németh, 2016a).

Várnai, Zsiros és Németh (2016a, 15. o.) a szemtanúkat a bántalmazásban (közvetlenül) nem érintettekként definiálja. A szemtanúk azok, akik másokat sem bántalmaztak, és őket sem bántották egyszer sem (Várnai, Zsiros és Németh, 2016a, 15. o.).Buda (2008, 18. o.) meghatározása szerint a kortársbántalmazás azon jelenlévője, aki nincs áldozati, sem bántalmazó szerepben, az, aki megállíthatná a kortársbántalmazást, de nem teszi. Buda (2008), továbbá Buda, Kőszeghy és Szirmai (2008), valamint Nagy, Körmendi és Pataky (2012) is kiemeli, hogy nem egy egységes csoportról van szó. Attól függően, hogy hogyan reagálnak az erőszakra, a kortársbántalmazásra, milyen attitűdökkel rendelkeznek az áldozat és a bántalmazó iránt, három nagyobb csoportot határoznak meg: zaklatót támogatók, áldozattal együttérzők, tétlenül szemlélődők.

A zaklatót támogatók alcsoportját tovább bontják követőkre/csatlósokra, illetve passzív támogatókra. Az áldozattal együttérzőket pedig aktív védelmezőkre és passzív védelmezőkre. A követők/csatlósok fizikailag is segítik a bántalmazót, de a zaklatást nem ők kezdik. A passzív támogatók fizikailag nem, de bátorító hozzászólásokkal segítik a bántalmazót. Az aktív védelmezők elutasítják az erőszakot, és az áldozat védelmére kelnek. A passzív védelmezők is elutasítják az erőszakot, de fizikailag nem támogatják az áldozatot, mert tartanak a bántalmazótól. A tétlen szemlélődők úgy tesznek, mintha nem is látnák a kortársbántalmazást. A szemlélők az aktuális hangulatuktól, helyzettől, az áldozat és a bántalmazó személyétől függően más-más szerepben lehetnek a fent említettek közül.
A szemtanúkra többnyire jellemző a kiforrott meggyőződések hiánya és az instabil önértékelés. Az áldozat aktív védelmezőire pedig még az alábbiak is:

• magas empátia,
• anyához való biztonságos kötődés,
• magas énhatékonyság,
• érzelmi stabilitás (Nagy, Körmendi és Pataky, 2012).

Egy gyakori tipizálás szerint direkt és indirekt kortársbántalmazásról beszélhetünk. Direkt kortársbántalmazás esetén nyíltan az áldozat személyére irányul a negatív cselekedet. Indirekt kortársbántalmazáskor az áldozat és a bántalmazó nincs közvetlen interakcióban, az áldozat akár jelen sincs, a bántalmazó személye akár nem is ismert. Az indirekt kortársbántalmazás többnyire a kapcsolatokra irányul. Mind a direkt, mind az indirekt formán belül elkülöníthetünk verbális és nem verbális kortársbántalmazást (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016; Buda, 2008; Nagy, Körmendi és Pataky, 2012), a nem verbálison belül pedig fizikait és nem fizikait (Buda, Kőszeghy és Szirmai, 2008):

A direkt és indirekt bántalmazás rendszerében az online zaklatás az indirekt nem verbális formába tartozik, mivel az áldozat és a bántalmazó között hiányzik a közvetlen kapcsolat, illetve a bántalmazó személye sem ismert sok esetben. A hagyományos, iskolai bántalmazás és az online bántalmazás összehasonlításáról a Tabby Projekt (2011, 9. o.) által pedagógusok számára kidolgozott kézikönyvben találhatunk részletes leírást:

Monori (2016, 247. o.) Domonkos Katalin nyomán az online zaklatás típusait az alábbiak szerint határozza meg:

• flaming: „online veszekedés, dühös, trágár nyelvezet használata, és támadó jellegű hozzászólások küldése nyilvános fórumra”;
• harassment: „bántó, valótlan üzenetek küldözgetése online”;
• denigration: „befeketítés, azaz a hírnév rontására alkalmas pletyka, szóbeszéd küldése, kiposztolása, terjesztése” online;
• exclusion: „csoport általi kiközösítés, valakinek egy online csoportból való kirekesztése”;
• impersonation: „személyiséglopás, ahol az elkövető egy másik, létező személy online profiljában jelenik meg, és a nevében hírnevének rontására alkalmas üzeneteket küldözget”;
• outing: „kibeszélés, titkok, személyes információk engedély nélküli megosztása” online;
• sexting:„szexuálisan provokatív és saját maga által készített meztelen képek vagy szexuális tartalmú üzenetek online küldözgetése”.

Péli-Tóth Viktória nyomán pedig további típusként említi:

• online zaklatás: „az áldozat online szokásainak megfigyelése, folyamatos figyelemmel kísérése és támadó jellegű kijátszása”;
• online fenyegetés: „olyan közvetlen fenyegetések vagy kifejezések küldözgetése, amelyekből az tűnik ki, hogy a küldő valaki mást vagy saját magát bántalmazza, illetőleg öngyilkosságot fog elkövetni”.

A kedvezőtlen hatás csak fokozódik, ha a kortársbántalmazás hosszú időn keresztül érint valakit (Nagy, Körmendi és Pataky, 2012).Várnai, Zsiros és Németh (2016a) korábbi vizsgálatokra utalva felhívja a figyelmet arra, hogy akit gyermekkorában kortársai bántalmaztak, az felnőtt korában nagyobb valószínűséggel küzd pszichológiai nehézségekkel, például depresszióval vagy alacsony önértékeléssel, és mentális segítségre is nagyobb valószínűséggel lesz szüksége. Szülőként a saját gyermeket érő társas hatásokat is hajlamosak túlreagálni. A bántalmazott fiúk felnőttként pszichoszociális zavarokkal, szexuális kapcsolati zavarokkal is küzdhetnek. Buda (2008; 2009) és Nagy, Körmendi és Pataky (2012) kiemeli továbbá a pszichoszomatikus tünetek kialakulását, a gyengülő önbecsülést, a fokozódó szorongást, depressziót, magányt és visszahúzódást is, melyek gátat szabnak a szociális készségek fejlődésének, továbbá említik a felnőttkori társas kapcsolatok kialakításának nehézségét is.
A kortársbántalmazás azonban nemcsak az áldozatok, hanem a bántalmazók és a szemtanúk fejlődésére, egészségére is negatív hatással van. A bántalmazók viselkedése megakadályozza szociális készségeik megfelelő fejlődését, és sok esetben elszigetelődnek vagy deviáns csoportokhoz csatlakoznak, norma- és szabályszegéseket követnek el. Az egészség szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport a bántalmazó áldozatok csoportja, akiknél később tovább fokozódik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás valószínűsége, erősebben fokozódik a szorongás, a depresszió is (Buda, 2008; Nagy, Körmendi és Pataky, 2012; Olweus, 1999; Várnai, Zsiros és Németh, 2016a; 2016b). A kortársbántalmazás valamennyi résztvevőjének gyengül a szociális érzékenysége, empátiája és a társas együttlétek során megélt öröm mértéke. A kortársbántalmazás nemcsak az egyénre, hanem a közösségre is negatív hatással van, rombolja azt (Buda, 2009).

A játszótéri zaklatás, melyet hatalomgyakorlás és erőszak alkalmazása jellemez, növeli a későbbi szexuális zaklatás, családon belüli erőszak és az egyéb, a társadalmi normákat és szabályokat megszegő viselkedésformák valószínűségét (Várnai, Zsiros és Németh, 2016a).

Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros (2016) kiemeli, hogy hazánk gyerekcipőben jár az iskolai kortársbántalmazás-ellenes programok kidolgozásában és alkalmazásában. Felmérésük szerint a vizsgált iskolák fele lép csak fel aktívan a kortársbántalmazás ellen, azonban ez is többnyire a téma iránti elköteleződést jelenti csupán. Nagyon kevés olyan iskola van, ahol felelőst jelölnének ki, regisztrálnák a kortársbántalmazásos eseteket, vagy kidolgozott eljárásrenddel kezelnék azokat. Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy az írásos eljárásrend hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lenne valamilyen gyakorlata az iskolának a kortársbántalmazás kezelésére.

A hatékony prevenció már általános iskolában, alsó tagozaton vagy még korábban elkezdődik.A kortársak áldozatot védelmező magatartásának kialakulását, az empátia fejlődését, a kortársbántalmazás következményeinek megismerését segíti a kortársszerepek és helyzetek gyakorlása, a kívánt kortársreakciók modellálása. Emellett nagy szerepe van az iskola fegyelmezési gyakorlatának is (Várnai, Zsiros és Németh, 2016a).

A hatékony kortársbántalmazás-ellenes programok jellemzői (Várnai, Zsiros és Németh, 2016a, 20–21. o.):

• a teljes iskolára kiterjednek;
• több korcsoportot vonnak be egyszerre;
• változatos tevékenységformákat alkalmaznak;
• a társas készségek fejlesztése mellett explicit ismereteket is átadnak a kortársbántalmazásról;
• hangsúlyozzák a passzív kívülállók bevonódását az áldozat védelmében;
• kulcsszerepet tulajdonítanak a pedagógusoknak a bántalmazás kezelésében;
• a bántalmazást elutasító csoport- és iskolai norma kialakítását célozzák;
• bántalmazás esetén a segítségkérés lehetőségére is felhívják a figyelmet, illetve arra lehetőséget kínálnak;
• a prevenciós tevékenységet monitorozzák.

Buda, Kőszeghy és Szirmai (2008) a hatékony programok jellemzői közé sorolja továbbá:

• szülők bevonása;
• kortárssegítők bevonása. Illetve kiemelik annak fontosságát, hogy a kortársbántalmazás tartós megakadályozása érdekében szükséges lehet szakmai és civil szervezeteket is bevonni a társadalmi összefogás jegyében.

Nagy, Körmendi és Pataky (2012, 135–136. o.) felhívja a figyelmet arra, hogy a prevenciós és intervenciós programokban gyakran olyan elemek is megjelennek, amelyeknek közvetlenül nincs szerepük a kortársbántalmazásban, azonban közvetetten hozzájárulnak a kortársbántalmazás visszaszorításához. Ilyen elemek:

• támogató iskolai légkör;
• hatékony iskolai tanulási környezet;
• délutáni iskolai/szabadidős tevékenységek;
• szabályok egyértelmű megfogalmazása és kommunikációja a diákok felé;
• folyamatos és állandó felügyelet;
• egységes pedagógusi kollektíva.

Várnai, Zsiros és Németh (2016b) javasolja, hogy valamennyi iskolában kerüljön bevezetésre, majd folyamatos fenntartásra prevenciós program. Várnai, Németh és Zakariás (2009) amellett érvel, hogy az iskolák alakítsák ki saját kortársbántalmazás-, illetve iskolaierőszak-kezelési stratégiájukat, majd azt alkalmazzák a gyakorlatban is. Olweus (1999) szempontokat is meghatározott az intervenciós programok kialakításához és értékeléséhez.

A kortárssegítés alapgondolata, hogy az emberek képesek maguk megoldani mindennapi problémáikat, csak erre lehetőséget kell kapniuk. A kortárssegítő nem megoldja a társa problémáját, hanem segít neki a saját megoldás megtalálásában.A kortárssegítő feladata, hogy ebben segítsen. Mindezt azzal éri el, hogy segít a gondolatok, érzések tisztázásában, a különböző megoldási lehetőségek kipróbálásában. Minderre azáltal képesek, hogy a célcsoport tagjaihoz hasonló a hátterük, hasonló kulturális, etnikai jellemzőkkel bírnak, hasonló az érték- és normarendszerük, hasonló mindennapi tapasztalatokkal, életúttal rendelkeznek (Rácz és Lackó, 2008; Rácz és Szabó, 2008). Rácz és Szabó (2008) kiemeli, hogy a kortárssegítőknek az áldozatok könnyebben megnyílnak, könnyebben osztják meg a velük történteket, mint a felnőttekkel. Emellett a bántalmazók is pozitívabban reagálnak, ha a beavatkozás, mediáció egy kortárstól, és nem egy felnőtt személytől érkezik.

Érdemes különbséget tenni kortárssegítők és sorstárssegítők között. A sorstárssegítők jellemzője a hasonló életkoron túl az, hogy valamilyen további lényegi szempont szerint is hasonlóak a célcsoport tagjaihoz (Rácz, 2008). „A segítő ugyanabból a – többnyire – veszélyeztetett vagy a segítő szolgáltatások által nehezen elérhető csoportból kerül ki, ami az intervenció célja (Rácz és Szabó, 2008, 11. o.). A sorstárssegítők a kortárssegítőknél is hatékonyabbak lehetnek a kockázati csoport megszólításában, segítő intézménybe irányításában, illetve oktatásában (Rácz, 2008). Hatékonyságuk abban rejlik, hogy a közösség legismertebb tagjai közül kerülnek ki, ismerik az adott közösséget, és a közösség is őket (Rácz és Szabó, 2008).

A kortárssegítők különböző szerepekben működhetnek, mely szerepekhez más-más feladatok kapcsolódnak.A kortárs tanácsadó legfőbb feladatai az odafigyelés és a támasznyújtás. A kortárs tutor az iskolai előmenetelben és beilleszkedésben segít. A kortárs facilitátor csoportos beszélgetéseket facilitál, elsősorban a pedagógus vagy más szakember által vezetett program kiegészítéseképpen. A kortárs átmenetet segítő az új iskolába kerülőket támogatja a kulturális különbségek megismerésében és elfogadásában. A kortárs orientálóval a továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatos kérdéseket lehet megbeszélni. A kortárs oktató osztálytermi előadásokat, workshopokat vezet, melyek célja a felvilágosítás (Rácz és Szabó, 2008, 13. o.).

A kortárssegítésnek különböző formái lehetnek.A pártfogás esetében a kortárssegítő a mindennapi életben nyújt támogatást, pl. segít a házi feladat elkészítésében. A pártfogó csoportot is szervezhet, melynek tagjai hasonló problémákkal küzdenek. A kortárs tanítás/oktatás esetében idősebb tanulók tanítják a fiatalabbakat vagy gyengébbeket. Tanácsadáskor főként iskolai, kortárs, párkapcsolati és családi problémákkal kapcsolatban ad tanácsot a kortárssegítő. Mediációról akkor beszélünk, ha a kortárssegítő két konfliktusban lévő társa között közvetít, meghallgatva mindkettőjüket, majd közös megoldáskeresésre sarkallja őket (Rácz és Szabó, 2008).

A kortárssegítés többféle helyszínen is megvalósulhat: saját osztályban vagy iskolában segítő beszélgetés, információnyújtás formájában, másik iskolában csoportos oktatás, csoportos beszélgetés facilitálás keretében, de az utcán, rendezvényeken is (Rácz és Szabó, 2008).

Rácz és Szabó (2008) a kortárssegítés módszerei közé sorolja az információnyújtást (egyéni beszélgetés, csoportos beszélgetés, szóróanyag összeállítása), a segítő beszélgetést (aktív hallgatás, alternatívák felvillantása, személyes élmény megosztása, a kortárssegítő kapcsolatot (hosszabb időn keresztül fennálló kapcsolat, rendszeres beszélgetésekkel, közös időtöltéssel), a továbbküldést (pedagógushoz, szakemberhez) és a csoportmunkát (facilitálás, kortárs oktatás).

A kortárssegítő hasonló életkorú, hasonló problémákkal küzd, hasonló életutat járt be. Rácz (2008), illetve Rácz és Szabó (2008) a kortárssegítők hatékonyságát abban látja, hogy képesek kapcsolatba lépni, kapcsolatban maradni és összekötni segítőkkel olyan kockázati csoportokat, melyeket a szakemberek nem érnek el, mivel hasonló helyzetükből adódóan képesek a hatékony kommunikációra, információközvetítésre. Hatékonyságukat Rácz (2008) véleménye szerint azonban meghatározza az, hogy mennyire specifikus témákkal foglalkoznak a kortárssegítők. Borsos (é. n.) meglátása szerint különösen fontos az is, hogy a kortárssegítők megfelelő képzésben részesüljenek. Rácz és Szabó (2008) ehhez hozzáteszi: fontos, hogy jól körülírt program keretében végezzék tevékenységüket, valamint rendszeres szupervízióban és értékelésben legyen részük. Kiemeli továbbá, hogy a kortárssegítés akkor lehet igazán hatékony, ha egy egészségfejlesztő vagy komplex intervenciós program részeként működik.

A kortárssegítésnek köszönhetően az iskola légköre is pozitívabbá válik, növekszik a közösség kohéziója (Rácz és Szabó, 2008).A kortárssegítés számos pozitív hatást gyakorol a segítőre. Fejlődik személyisége, azon belül szociális kompetenciája, empátiás készsége, konfliktusmenedzselési készsége, vezetői készsége, felgyorsul a szociális normák és értékek belsővé válása, növekszik önértékelése, személyes felelősségvállalása és a segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos tudása is, növekszik a csoportban az elismertsége, nagyobb valószínűséggel kap viszont segítséget a későbbiekben, pozitív irányba változhat attitűdje, viselkedése (Rácz és Lackó, 2008; Rácz és Szabó, 2008). Zelenák (2011) a kortárssegítés hasznaként említi továbbá az önismeret differenciáltabbá válását, a teherbíróképesség növekedését, a problémamegoldó képesség, a tájékozódóképesség, a csoportokra való reflexió képessége és a realitásérzékelés fejlődését is. A segítettekre is jelentős hatással van a kortárssegítés. Sok esetben javul például a tanulmányi előmenetelük, felelősségvállalásuk, csökkennek iskolai hiányzásaik (Rácz és Szabó, 2008).

Rácz és Szabó (2008) a kortárssegítés hátrányait is kiemeli. Ezek közé tartozik az, hogy a kortárssegítőkre nyomás helyeződik azáltal, hogy bizalmas információk birtokába jutnak. A segített szemszögéből hátrányt jelenthet, hogy a bizalmas információk kikerülhetnek, megtudhatják olyanok, akikkel nem szeretné megosztani. A bizalmas információk birtokában a bántalmazók még több kárt okozhatnak, illetve a kortárssegítők maguk is bántalmazás áldozataivá válhatnak. Szintén hátrányt jelenthet, hogy a kortárssegítő és a segített között a kapcsolat nem egyértelmű. A közeledést a segített félreértheti, de a kortárssegítőben is kialakulhat túlzottan erős kötelék. Külön problémát okozhat, ha a kortárssegítő és társa egyébként is baráti kapcsolatban van.

Az iskolapszichológussal való együttműködés mellett az osztálylégkör fontosságát hangsúlyozza Nagy, Körmendi és Pataky (2012). Az osztálylégkör alakításának feltétele az osztály társas kapcsolatainak megismerése, az irányító társas normák feltárása és a pedagógus-tanulók közötti kapcsolatok feltérképezése.Azzal érvelnek, hogy bár számos olyan tényező van a kortársbántalmazással kapcsolatban, amelyet a pedagógus nem képes befolyásolni (pl. egyéni tulajdonságok, családi háttér, kortárscsoport, társadalmi környezet, kultúra), az osztálylégkört képes alakítani, bár kiemelik, hogy ez sok odafigyelést igényel. Buda (2009), illetve Várnai, Németh és Zakariás (2009) is az iskolai klíma fontosságára hívja fel a figyelmet, szintén abból kiindulva, hogy ezt a tényezőt pedagógiai eszközökkel lehetséges befolyásolni. Buda (2009) saját vizsgálatában megjegyzi, hogy bár az iskolai klímának számos tényezője van, és nem ismert, hogy melyek hatása kiemelkedő a kortársbántalmazás szempontjából, saját eredményei szerint azonban a diákok közérzete utal a kortársbántalmazás jelenlétére. Ennek alapján kiemeli, hogy a kortársbántalmazás nem csak adott személyeket érintő probléma, és nem szüntethető meg a bántalmazó eltávolításával.

Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros (2016) a kortársbántalmazás elleni fellépésnek négy elemét különíti el:

• felismerés,
• megelőzés,
• kezelés,
• monitorozás.

Buda (2008) szerint a pedagógus a prevencióval tehet a legtöbbet, mivel az intervenció többnyire már hatástalan. A pedagógusok számára általa javasolt teendők (23–25. o.):

• szakirodalmi tájékozódás;
• kortársbántalmazás jelenségének megismerése;
• ismeretek megosztása a kollégákkal, szülőkkel, gyerekekkel;
• beszélgetések során a kortársbántalmazás negatív hatásainak kiemelése;
• beszélgetések során a kortársbántalmazás elfogadhatatlanságának hangsúlyozása;
• kollégák és iskolavezetés egységes elvárásrendszerének kialakítása;
• szabályok megalkotása;
• elvárások, szabályok világos kommunikálása a szülők és a gyermekek felé;
• empátia, érzelmi intelligencia, autonómia, felelősségvállalás fejlesztése a gyermekekben;
• irodalmi, filmrészletek megbeszélése;
• drámajáték;
• közösségfejlesztés;
• a személyes fejlődés lehetőségét nyújtó, inspiráló iskolai tanulási környezet kialakítása;
• kortársbántalmazásra utaló jelek monitorozása;
• csoportszerkezet figyelemmel követése;
• a kortársbántalmazás valamennyi szereplőjének bevonása;
• szülők bevonása;
• közös megoldáskeresés.

Olweus (1999) javasolja, hogy

• a pedagógus lépjen közbe, ha kortársbántalmazást tapasztal;
• a pedagógus rendszeresen ellenőrizze a beavatkozás hatásait;
• a diákok viselkedésének rendszeres értékelése a szabályok alapján;
• szankciók következetes alkalmazása.

Várnai és Zsiros (2014) pedig szintén a teendők közé sorolja:

• beszélgetések során annak kiemelése, hogy a kortársbántalmazás nem az áldozat hibája;
• beszélgetések során annak kiemelése, hogy nem árulkodás segítséget kérni;
• digitális írástudás fejlesztése.

Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros (2016) további javaslatokkal él:

• következetes elítélő reakciók a bántalmazó tettére, és nem a személyiségére vonatkozóan;
• szeretetteljes hozzáállás a gyermekekhez;
• értő figyelem és odafordulás;
• szabályok következetes, de nem autoriter betartatása;
• kortársbántalmazás kezelésének beépítése az iskolai dokumentumokba (SZMSZ, házirend, panaszkezelési rend, pedagógiai program);
• megtörtént esetek rögzítése és feldolgozása, segítve a későbbi felismerést, megelőzést és a kezelési módszerek javítását;
• a teljes intézmény egyértelmű kortársbántalmazás-ellenes elköteleződése;
• intézményi felelős(ök) kijelölése;
• szülők meghívása a tantestület kortársbántalmazással kapcsolatos továbbképzésére;
• kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek integrálása a tananyagba;
• célzott prevenciós foglalkozások tartása;
• eredmények értékelése;
• pozitív visszajelzéseket adó iskolai légkör kialakítása.

A figyelmeztető jelek egymást erősíthetik, így gyorsíthatják a lemorzsolódás bekövetkezését.A korai iskolaelhagyás figyelmeztető jelei, a tanulói magatartás változása, a hiányzás, az iskolai teljesítmény romlása, az alacsony motiváció, az osztályból való kirekesztődés a pedagógusok által is könnyen észrevehetők.¹ Ugyanezek a jelek a kortársbántalmazásnál is jelen vannak. Ha a jelek egymást erősítve, egyszerre jelentkeznek egy gyermeknél, akkor az szinte biztosan az iskolaelhagyáshoz vezet.

Az iskolai (igazolt és igazolatlan) mulasztások számának növekedésére mint a kortársbántalmazás egyik markáns jelére és következményére Swearer, Espelage, Vaillancourt és Hymel (2010) is felhívja a figyelmet, mivel szoros összefüggésben van az iskolai lemorzsolódással. Gyakori, hogy az áldozatok a kortársbántalmazás miatt nem mernek iskolába menni; ennek következtében aztán rosszabbul teljesítenek.Egyes esetekben pedig teljesen kimaradnak az iskolából (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016). Számukra a kortársközösségben végzett tevékenységekhez nem a vidámság, az öröm érzése kapcsolódik, hanem a szorongás és a megaláztatás. Ezen gyerekek számára csökken a társas együttlét öröme, kevesebb lesz a pozitív élmény, ez pedig óhatatlanul kihat az iskolához és így a tanuláshoz való viszonyra is (Buda, 2008). Egyes felmérések azt mutatják, hogy a kortársbántalmazás során bántalmazóként – vagy akár szemlélőként – fellépők is nagyobb eséllyel válnak korai iskolaelhagyóvá (Fried és Fried, 1996), tehát a problémakör nem csak az áldozatot érinti. A kortársbántalmazás valamennyi résztvevőjének gyengül a szociális érzékenysége, empátiája és a társas együttlétek során megélt öröm mértéke, ami hathat az iskolához, tanuláshoz való viszonyra is (Nagy, Körmendi és Pataky, 2012).

A kortársbántalmazás és a korai iskolaelhagyás kapcsolatában Várnai, Zsiros és Németh (2016b) kiemeli továbbá, hogy a jelenlegi iskolarendszerben a homogén osztályok és közösségek kialakítására való törekvés jellemző. Ez pedig rövid távon eredményezheti a kortársbántalmazás csökkenését.

Mind a kortársbántalmazás elleni küzdelem, mind a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem olyan rendszerszintű, az érintett intézményt átfogó intézkedések meghozatalát (Downes, 2011) és diákközpontú légkör kialakítását teszi szükségessé, amelynek rendkívül sok közös jellemzője van (tekintélyelvű tanári szemlélet lebontása, élménypedagógiai módszerek, kortárssegítők alkalmazása, A pozitív tanulói légkör nemcsak csökkenti a kortársbántalmazás lehetőségét, hanem hozzájárul a sikeres tanulmányi előmenetelhez is.tartalmas szabadidő biztosítása, szülői ház aktív bevonása, problémamegoldó mediációs technikák alkalmazása, partnerszervezetekkel való szoros együttműködés, egyéni személyiségfejlesztés…). Emiatt bármelyik kihívás elleni intézkedések sorozata várhatóan jótékonyan hat majd mindkét probléma enyhítésére is (Pyhältö, Soini és Pietarinen, 2010).

Cél: tudatosságra nevelés, a konfliktusok egymás közötti megoldásának segítése
Korcsoport: középiskolások
Rövid leírás: Az iskola kortársbántalmazás esetén fegyelmi eljárást indít, melynek során lehetőség van békéltető tárgyalásra. A békéltető tárgyalás résztvevői: az áldozat, a bántalmazó, az intézményvezető, az osztályfőnök(ök) és a szülők, amennyiben az áldozat és/vagy a bántalmazó még kiskorú. A békéltető tárgyalás célja, hogy az érintettek megbeszéljék a történteket, saját maguk próbálják megoldani a konfliktust. Ha a bántalmazó megbánja a tettét, és ezt az áldozat elismeri, akkor szimbolikusan békét kötnek, és a fegyelmi eljárást három hónapig szüneteltetik. Ha ez idő alatt a bántalmazó nem követ el ismét kortársbántalmazást, akkor a fegyelmi eljárás lezárul, és nem követik szankciók (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
Alkalmazó intézmény: Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Sopron
További információk: https://new.rothszki.hu/

Cél: biztonságos tér kialakításával az iskolai zaklatások megakadályozása
Korcsoport: középiskolások
Rövid leírás: Az Angliában található Helena Romanes Középiskolában biztonsági zónákat, termeket jelöltek ki, melyeket a pedagógusok folyamatosan felügyelnek. Ezzel szeretnék elérni, hogy az ott tanulók a tanítás előtt, után, az órák közötti szünetekben és az ebédidő alatt is védve legyenek a zaklatástól (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
Alkalmazó intézmény: Helena Romanes School, Anglia
További információk: https://www.helena-romanes.essex.sch.uk/?s=bullying

Cél: kisebbséggel kapcsolatos ismeretszerzéssel az iskolai zaklatások megelőzése
Korcsoport: középiskolások
Rövid leírás: Az Angliában található Helena Romanes Középiskola célja, hogy tanulóik kiegyensúlyozott, egymást támogató közösséget alkossanak, így figyelmet fordítanak arra is, hogy a tanítási órákon is elősegítsék az elfogadó gondolkodást. A földrajzórán és az énekórán tanulmányozzák például a különböző népek zenéjét, különböző kultúrákkal ismerkednek. A színjátszókörön pedig a kirekesztettség érzésével szembesülhetnek a tanulók játékos eszközök alkalmazásával. Az iskola mindemellett minden évben tart egy zaklatásellenes témahetet is (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
Alkalmazó intézmény: Helena Romanes School, Anglia
További információk: https://www.helena-romanes.essex.sch.uk/?s=bullying

Cél: a kortársbántalmazásos esetek dokumentálásával az esetek kivizsgálásának segítése és a megelőzés módszertanának megalapozása
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: Valamennyi kortársbántalmazásos esetet kivizsgálnak és nyilvántartásba vesznek. „Az áldozatot az iskola biztosítja támogatásáról. A zaklató számára egyértelművé teszik, hogy viselkedése nem elfogadható. Tudatosítják benne azt, hogy mit tett és ez milyen hatással van az áldozatra. Amennyiben büntetés kiszabására kerül sor, ezt úgy kell megtenni, hogy a zaklató értse, miért történik. Az eljárás során először behívják az elkövető szülőjét, utána következik a fegyelmi tárgyalás, melynek során viselkedési szerződést ajánlanak fel a zaklatónak. Amennyiben a próbaidő során a szerződést betartja, nem kap további büntetést; ha nem, felfüggesztik. Cyberbullying esetén az egyik lehetséges büntetés az iskolai számítógépekhez, illetve internethez való hozzáférés ideiglenes megvonása.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 28. o.)
Alkalmazó intézmény: Einternational School Of Bucharest, Bukarest, Románia
További információk: https://www.isb.ro/About-Us/Our-Policies.aspx

Cél: szakértő felelős kijelölése, akihez a problémával fordulni lehet
Korcsoport: középiskolások
Rövid leírás: A Székesfehérvári SZC Vajda János Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája nyert a TÁMOP „Hátrányból előnyt” pályázatán, amelynek feltétele volt, hogy esélyegyenlőségi referens legyen az iskolában. A nevelőtestület egy elkötelezett, jogi tanulmányokat is folytató tagja elvégezte a szükséges képzést. A diákok az esélyegyenlőségi referenst kereshetik a kortársbántalmazással kapcsolatban is, aki elsősorban kommunikációs technikákkal, kibeszéléssel igyekszik segíteni a helyzet kezelésében. A szülőket csak fizikai zaklatás esetén vonja be. Anonim kérdőívek segítségével folyamatosan feltérképezi a kortársbántalmazás jelenlétét az iskolában (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
Alkalmazó intézmény:Székesfehérvári SZC Vajda János Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Bicske

Cél: segélycsoport létrehozásával a pedagógusok és tanulók együttes bevonása a megelőzésbe és a segítségnyújtásba
Korcsoport: főiskolások
Rövid leírás: A pedagógusok és tanulók egy csoportot alkotva speciális képzés keretében felkészítést kapnak arra, hogy meghallgassák a tanulók problémáit, és segítséget nyújtsanak a megoldásban. A csoportnak az iskola bejáratánál van egy postaládája, amelyen fel vannak sorolva a csoporttagok nevei. Ide a tanulók bedobhatják a problémájukat, ha nem szeretnék személyesen megkeresni a csoportot. Emellett az iskola honlapján keresztül is kérhetnek segítséget. A honlapon az iskola gyermekvédelmi felelőseinek a neve is fel van tüntetve a szakterületükkel együtt (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
Alkalmazó intézmény: Shimna Integrated College, Nagy-Britannia
További információk: https://www.shimnaintegratedcollege.org/

Az oktatási és kulturális miniszter 2008-as döntése nyomán létrejött „Az Iskola Biztonságáért Bizottság”, amely határozatot hozott a „Biztonságos iskoláért” program elindításáról, a feladatok koordinálásával pedig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet bízta meg. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet országos konferenciát szervezett, ahol a résztvevők az iskolai agresszió megfékezésére irányuló, jónak bizonyult gyakorlataikat, hasznosíthatónak gondolt tapasztalataikat osztották meg. A beküldött és egy szakmai zsűri által a legsikeresebbnek ítélt beszámolókat regionális konferenciákon a készítők élőszóban bemutatták, majd az elhangzott előadások szerkesztett változatát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért című kiadványban írásban is megjelentette (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009). A kiadványban fellelhető jó gyakorlatok korcsoportonkénti céljait mutatja az alábbi táblázat.

Cél: konfliktusfeloldás a bántalmazó, az áldozat és az érintett közösség bevonásával
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A jóvátételi módszer alternatív konfliktuskezelési eljárást jelent. Különösen hatékony a kamaszokkal való konfliktuskezelésben, és hatékonyságát hosszú távon is kifejti, pozitívan befolyásolja a bántalmazó jövőbeni magatartását. Célja, hogy a bántalmazó röviddel tette után szembesüljön tettével, annak következményeivel, megértse tettének súlyosságát, azt, hogy milyen hatással van az áldozatra, és ahelyett, hogy tettéért megbélyegeznék, lehetőséget kap a megbánásra, és arra, hogy felvállalja tettét, majd jóvátegye azt. Olyan esetekben alkalmazható, amikor a bántalmazó beismeri tettét és hajlandó jóvátenni, az áldozat pedig ebbe beleegyezik. A jóvátétel alapja, hogy az áldozat és környezete is átérezheti és elmondhatja, hogyan hat rá a bántalmazás, mit érez, és a felek között olyan megállapodás szülessen a büntetésre vonatkozóan, melyet az áldozat is elfogad. A folyamat koordinálásához és a megállapodás ellenőrzéséhez és utánkövetéséhez felkészült facilitátorra vagy mediátorra van szükség, aki a kortársak közül is kikerülhet. A módszernek számos előnye van, például az, hogy megakadályozza a bántalmazó visszaesését (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
A jóvátételi módszer az alábbi folyamatok köré szerveződik:

1. A „rossz”, a helytelen magatartás felismerése (tények tisztázása, megbeszélése).
2. Az ártalmas hatások megosztása és megértése (érzelmek, érdekek, szükségletek kifejezése).
3. Megegyezés a jóvátétel feltételeiben (jóvátétel elfogadása).
4. A jövőbeli magatartásról szóló megállapodás elérése (változás keresztülvitele).

A lényeg mindig annak a tisztázása, miként megy keresztül az áldozat és az elkövető, illetve a konfliktusban érintett ezen a négy lépésen (Győrfi, 2002).
Alkalmazó intézmény: Béke Gyermekotthon és Általános Iskola, Budapest
További információk: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/ivanyi_b_080527.pdf

Cél: kortárs mintaadással, kortársakkal való együttműködésben való tapasztalatszerzéssel, interperszonális kompetenciák fejlesztésével a kortársbántalmazás visszaszorítása
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A Buddy System kortárs támogató rendszert 2009-ben a máltai San Anton School pszichológusa, Ian Refalo dolgozta ki elsősorban középiskolások számára, de később kidolgozásra került az általános iskolai változat is. A rendszer lényege, hogy 14-15 éves tanulók önként vállalják, hogy az iskolába belépő, 9-10 éves kortársaikat támogatják az iskolafokba való beilleszkedésben. A párok rendszeresen, kötetlen formában is találkoznak. A kortársmentori feladatok ellátására a tanulók felkészítésen vesznek részt a megelőző tanévben, ahol fejlesztik a vezetői képességeiket, meghallgatási és konfliktusmegoldási technikákat tanulnak (Bacsó, Vida és László, 2017).
Alkalmazó intézmény: San Anton Independent School, Málta
További információk: http://www.sananton.edu.mt/seniorsector/BuddySystem/default.html

Cél: pozitív megerősítéssel, közösen kialakított szabályrendszer segítségével a konfliktusok kialakulásának megelőzése
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: A komplex nevelési-oktatási program magatartás- és viselkedészavaros, beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő gyerekek támogatására nyújt megoldást. A módszert az úgynevezett Re-ED (Re-EDucation – magatartási és viselkedésminták újra tanítása) nevelési alapfilozófia alapján alkalmazza a Pressley Ridge Alapítvány az 1960-as évek végétől kezdődően. A Re-ED a gyerekek és fiatalok ökológiáját szem előtt tartó és az erősségekre koncentráló komplex intervenciós rendszer. A Re-ED úgy tartja, hogy a problémás magatartás nem a gyerek bensőjéből fakad, hanem egy tanult mechanizmus, amely a környezethez való adaptálódást, illetve az onnan érkező hatásokkal való megbirkózást segíti elő. Ebből következik, hogy a gyerek képes új, hatékony viselkedési formákat megtanulni a régi, számára bajt okozó viselkedésformák helyett. A Re-ED modell alapja a csoportban folyó nevelés, a csoportban/csoporttal nevelés. Az osztály minden tagja a közösséghez tartozik, akik együtt, egymást segítve fejlődnek. A csoporttagok önmagukon kívül felelősek a csoportért, csoporttagjaikért is. A csoportban nevelés hatékonyan szolgálja a magatartásbeli változásokat a kortársakkal való interakciók és a tőlük kapott visszajelzések útján.²
Alkalmazó intézmény: Kossuth Lajos Általános Iskola, Győr
További információk: https://www.pressleyridge.org/

Cél: konfliktus következtében kialakult károk helyreállítása, a bántalmazó aktív felelősségvállalása jóvátétellel
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: A gyakorlat az érdekviták helyett a szabályszegésből indul ki. Ugyanakkora hangsúlyt kapnak az áldozatok, a bántalmazók és a szemtanúk is. Egy átfogó szemlélet követését jelenti, amelynek lényege, hogy a konfliktus megoldásában minden fél egyformán kiveszi a részét, az így kialakuló megoldás pedig mindenki számára valódi jóvátételt jelent. A bevezetés során az első lépés, hogy a nevelőtestület az élet természetes velejárójának tekintse a konfliktust, melyet azonban kezelni kell. Ennek során a konfliktus mértékétől függően más-más eszközök alkalmazása lehet szükséges. A helyreállító eljárások ismertebb modelljei: mediációs modellek (közösségi mediáció, áldozat-elkövető békítő program, áldozat-elkövető mediáció), kör-modellek (békítő körök, ítélő körök, gyógyító körök), konferencia-modellek: családi csoportkonferenciák, közösségi csoportkonferenciák. A konfliktusok kezelésének folyamata:

1. megelőzés: kommunikációs technikák alkalmazása (pl. én-közlések, értő figyelem, érzelmek megfogalmazása és felvállalása);
2. nagy visszajelző körök: a pozitív és fejlesztendő területekre kapnak visszajelzést a résztvevők;
3. tisztázó megbeszélés: hosszabb távon megnehezült kapcsolat esetén, facilitátor segítségével;
4. mediációs eljárás: érdeksérelmek esetén (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, 2010).

Alkalmazó intézmény: Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest
További információk: https://zoldkakas.hu/oldal/resztorativ-szemlelet/
https://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/
https://moderniskola.hu/2015/07/iskolai-konfliktuskezeles-a-resztorativ-gyakorlatok-iskolai-bevezetesenek-nemzetkozi-tapasztalatai/

Cél: konstruktív konfliktusfeloldás; olyan megoldás, szabály, kompenzáció kidolgozása, amely a jövőben garanciát biztosít a hasonló konfliktusok elkerülésére.
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A módszer a Real Justice modellre épül, melyet Ted Wachtel dolgozott ki, és számos konfliktuskezelési modell alapjául szolgált. Lényege, hogy a konfliktuskezelés nem a pedagógus jutalmazó és büntető magatartásán alapszik, hanem a közösség szabályozó szerepe által valósul meg. A pedagógus felmutatja a konfliktust, és részt vesz annak konstruktív, jövőorientált rendezésében (Brokés-Hadházi és Földes, 2008). A módszer lehetőséget jelent arra, hogy a fegyelmi eljárást humánusabb mederbe tereljük; teret kapjon az írott szabályok alapján nem értelmezhető konfliktusok kezelése; egy hierarchiamentes eljárásban lehetővé váljon tanár és diák számára egymás jobb megértése; a fenyítés, büntetés alkalmazását kiváltsa a jóvátétel és az ennek kapcsán megélhető feloldozás; a védett térben megnyilvánulhassanak az érzelmi konfliktusok, lehetővé váljon a bocsánatkérés és a megbocsátás, az együttélési szabályok újragondolása; megfogalmazhatóvá váljanak a közösségnek okozott kellemetlenségek és sérelmek.³
Alkalmazó intézmény: Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest; Bókay Árpád Általános Iskola, Budapest
További információk: https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534
http://www.zoldkakas.hu/; http://www.bokay.hu/

Cél: biztonságos környezet kialakításával a kortársbántalmazás megakadályozása, kortársbántalmazás elfogadhatatlanságának kommunikálása
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: Egy iskola­ és osztályközösség szintű szabályzat, mely tartalmazza a kortársbántalmazás meghatározását, a figyelmeztető jeleket, és egyértelműsíti, hogy az iskolában a kortársbántalmazást nem fogadják el, minden esetben lépéseket tesznek, ha megjelenik. A szabályzat tartalmazza a kortársbántalmazás kezelésének eljárásrendjét is. A szabályzatot minden tanuló aláírja, így is nyomatékosítva a felelősségvállalást. A tanulókat ösztönzik, hogy ha kortársbántalmazás történik, vagy annak szándéka felmerül, tegyenek róla jelentést. Az esetekről az osztályfőnök értesítést kap. Az eset kivizsgálásába és kezelésébe az osztályfőnök bevonja a nevelőtestületet, szükség esetén pedig külső szakértőket is segítségül hív. A szülőket akkor vonják be, ha a bántalmazó nem először követ el kortársbántalmazást. A bántalmazó az iskola viselkedési szabályzata alapján minden esetben büntetést kap. Emellett mind a pedagógusok, mind a külső szakértők támogatják abban, hogy a viselkedése megváltozzon, ne ismétlődjön meg hasonló eset. Az esetet és az eljárást dokumentálják és elérhetővé teszik mind a pedagógusok, mind a tanulók számára (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016; Sinai Jewish Primary School, 2014).
Alkalmazó intézmény: Sinai Zsidó Iskola, London, Egyesült Királyság
További információk: http://www.sinaischool.com/wp-content/uploads/Anti-Bullying-policy-20141.pdf

Cél: elfogadó, barátságos, biztonságos légkör kialakítása
Korcsoport: általános iskolások – felső tagozat
Rövid leírás: A program Stuart W. Twemlow és Frank C. Sacco négy évtizedes kutató- és terepmunkáján alapul, célja az iskolai erőszak megelőzése és kezelése. A program alkalmazása hosszú távú megoldással szolgálhat az agresszió megelőzésére, valamint az iskolai konfliktusok békés rendezésére. A program szemléletének lényege, hogy az iskolai agresszív megnyilvánulásokat, a kortársbántalmazást az iskolai légkörből és az iskolai kapcsolatrendszer jellemzőiből eredezteti. A program az egész intézményre kiterjed, a megvalósításban az iskola mint közösség vesz részt, így a pedagógusok, tanulók, szülők, külső partnerek, szakemberek és önkéntesek egyaránt. Nem egy klasszikus programról van szó, hiszen nem előre kidolgozott forgatókönyv megvalósítása történik. A program alkalmazásához egy útmutató áll rendelkezésre, amely rugalmasan alakítható az intézmény igényeihez, egyedi jellemzőihez illeszkedően. Inkább szemléletmódról, mint programról van szó⁴.
További információk: http://bekesiskolak.hu/
http://fejermepsz.hu/teszt/wp-content/uploads/2016/11/agresszio_gedo_parrag.pdf

Cél: intolerancia és a csoportok elleni gyűlölet megelőzése
Korosztály: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A projekt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a mai kor fiataljait fenyegető veszélyekre (például a gyűlölet, erőszak, függőségek okozta konfliktusok), és támogassa a szakembereket a hatékony megoldások megtalálásában. Ezért gyűjtöttek jó gyakorlatokat, majd ezeket közzé is tették, illetve ezekre építve nemzetközi tréningeket is szerveztek. Az együttműködés biztosítása céljából kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek. A projekt időtartama: 2018. október – 2020. szeptember⁵.

Cél: erőszakos cselekedetek, ezen belül a kortársbántalmazás kezelése, megelőzése
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A program 1997-ben indult el azzal a céllal, hogy nem-kormányzati szervezeteket vonjon be kisebb projektek finanszírozásával a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak csökkentésébe, kutatásokba, megelőzési és képzési programok kidolgozásába, illetve a bántalmazottak megsegítésébe. A projekt keretében kortársbántalmazás-ellenes programok is megvalósultak (Buda, 2015b). Az Európai Unió hozta létre. Már 3 program futott: Daphne I. 2000–2003, Daphne II. 2004–2008 és a Daphne III. 2007–2013. A programok célja, hogy harcoljon a gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak minden formája ellen, hozzájáruljon a köz- vagy magánszférában előforduló erőszak minden formájának megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez. Ezért megelőző intézkedéseket hoz, valamint az áldozatokat és a veszélyeztetett csoportokat támogatja és védelmezi⁶.
További információk:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52012IP0027&from=ES

Cél: zaklatásmentes, biztonságos iskolák megteremtése
Korcsoport: óvodások, általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A kampány 2010-ben indult, Litvánia minden óvodája, általános és középiskolája, egyeteme, összesen 60 önkormányzat 1147 oktatási intézménye vett részt benne. A diákok és tanárok mellett a szülőket, hírességeket is megszólították, és az ügy mellé állították. A zaklatás elleni küzdelmet több síkon, több fórumon és változatos eszközökkel valósították meg. Létrehoztak egy zaklatás elleni honlapot, kettős céllal. A honlap egyrészt információt terjeszt, másrészt a felületen lehetett nevezni a megrendezésre kerülő versenyekre, vetélkedőkre, és itt teszik közzé az eredményeket is. A már létező Child Line segélyvonal a kampány ideje alatt is élt. Módszertani segédeszközöket, szakanyagokat dolgoztak ki a témában, és terjesztették azokat. Prevenciós videókat készítettek az iskolai zaklatás témakörében, és ezeket a kor szokásaihoz igazodva elsősorban a közösségi oldalakon keresztül osztották meg. Olyan tankönyveket írtak, amelyeket az iskolák tudnak használni tanórákon (pl. a „Mi a cyberbullying és hogyan előzhetjük meg” című 2012-es kiadvány). Ingyenes szórólapokkal terjesztették a kampány fő mondanivalóját. A kampányhoz köthető továbbá társadalmi célú hirdetések megjelentetése, „A zaklatás online múzeuma” nevű internetes platform létrehozása, amely a témához kapcsolódó műalkotásokat mutat be, és lehetőséget biztosít támogatás gyűjtésére, illetve több esemény szervezésére, mint pl. a vilniusi Barátságkarnevál (Bacsó, Vida és László, 2017).

Cél: agresszív megnyilvánulások előfordulásának csökkentése, személyiségfejlesztés, társadalmilag helyes értékrend kialakítása, szociális képességek, készségek fejlesztése
Korcsoport: középiskolások
Rövid leírás: A program megismerteti a tanulókat az áldozattá válás veszélyeivel és a megelőzés fontosságával, rendőrségi előadások meghallgatásán, büntetés-végrehajtási intézetek és hajléktalanszállók meglátogatásán keresztül. A program a társadalmi devianciák és káros hatások ellen készíti fel és kínál megoldásokat a 16-17 éveseknek. A tanulók saját problémáikat megfogalmazva, elemezve a pedagógusok segítségével összegyűjtik a lehetséges megoldásokat. A program célkitűzései: helyes önazonosság, önismeret, szociális képességek, készségek fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, tolerancia, helyes konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Az ezekhez alkalmazott módszerek: ösztönzés, segítségadás, tények, jelenségek bemutatása, oktató személyes példája, beszélgetések, viták, közösségi tevékenységek, követendő egyéni és csoportos minták bemutatása, szituációs és szerepgyakorlatok. A program hét alkalomból áll, melyek 2×45 perces foglalkozásokat jelentenek (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009).

Cél: az online és offline jelentkező zaklatás és agresszív megnyilvánulások csökkentése
Korcsoport: általános iskolások – felső tagozat és középiskolások (7–10. évfolyam)
Rövid leírás: A programot és annak eszközeit egy nemzetközi, European Schoolnet által koordinált projekt során dolgozták ki 2015–2016-ban. Magyarországon az Oktatási Hivatal adaptálta 2017–2018-ban. A program a társas és érzelmi készségek fejlesztését teszi a középpontba, és az iskolai élet minden szereplőjét igyekszik bevonni a folyamatba, amelynek lényege a társas kapcsolatok elmélyítése és az iskolai légkör javítása. Az Enable program fontos pillérei a kortárssegítők, akiket a program során képeznek ki, és akiknek elsődleges feladata a konfliktusok felderítése és a zaklatás megelőzése. Az iskolák két modul közül választhatnak a megvalósítás tekintetében. Az ún. SEL (Social Emotional Learning, szociális és érzelmi tanulás) modul és az anti-bullying modul. Itt elsőben a saját és mások érzelmeinek felismerésére, megértésére helyeződik a hangsúly, míg a másikban kimondottan a bántalmazásról szólnak a foglalkozások, annak miértjeiről, jellemzőiről, a beavatkozás és a megoldás lehetőségeiről. A SEL olyan érzelmi és szociális tanulás, amely a bántalmazás során a különböző szerepekben lévő diákokat (szemlélő, áldozat, bántalmazó) felruházza azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy véget vessenek a bántalmazásnak (Jármi, 2018).
További információk: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/enable
http://enable.eun.org/
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/kezdodik-az-enable-pilot-az-iskolakban

Cél: európai hálózat és stratégia létrehozása, a zaklatás elleni fellépések koordinálása
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A program az Európai Unió Daphne III. projektje keretében került kidolgozásra, 12 ország 17 szervezetét összefogva. 18 hónapig tartott, 2004 júniusában fejeződött be. Konferenciákat, kutatásokat, képzéseket szerveztek, felvilágosító kampányokat valósítottak meg. Készítettek egy dokumentumfilmet a zaklatásokról figyelemfelkeltő célzattal 6 európai nyelven. Valamint létrehoztak egy interaktív mobilalkalmazást is (Buda, 2015b).
További információk: http://www.antibullying.eu/
https://www.hamogelo.gr/gr/en/collaborations/eiropako-diktio-kata-tou-scholikou-ekfovismou-ean/

Cél: gyermekjogok megismertetése, felelősségvállalás és önvédelem elősegítése
Korosztály: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: Ez az UNICEF Magyar Bizottság első országos iskolai programja, amelyet képzett előadók tartanak 4–12. osztályos gyermekeknek. Az előadások ingyenesek. A foglalkozás témái lehetnek: gyermekjogok, gyermekek helyzete a világban, gyermekekkel szembeni erőszak, internetes zaklatás. A foglalkozásokat külön erre a célra felkészített gyermekjogi, szociális, humanitárius vagy ismeretterjesztési területen már tapasztalatokkal rendelkező önkéntes előadók tartják. A program keretében játékos, interaktív formában, a gyermekek életkorához igazodva zajlik az ismeretátadás, a felvetett problémák megélésével és a válaszok megadásában való részvétellel. A foglalkozás interakción és párbeszéden alapul, és a teljes osztályközösség részt vesz⁷.

Cél: prevenció az aktív kezdeményezés, felelősségvállalás, eredményes együttműködés, asszertív kommunikáció, kölcsönös megértés, egyéni különbségek értékelésének fejlesztésével
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: Oktatási szakemberekkel közösen kidolgozott, a teljes intézményt érintő kultúrafejlesztő program, amely a személyes, interperszonális és szervezeti eredményesség alapelvein és gyakorlatain alapszik, valamint azon az alapgondolaton, hogy minden gyermek egyedi erősségekkel és azzal a képességgel rendelkezik, hogy önmaga és mások vezetőjévé váljon. A program többek között abban segíti a diákokat, hogy uralkodjanak az érzelmeiken, figyelmesek legyenek mások iránt, meggyőzően fogalmazzák meg saját álláspontjukat, értékeljék a különbségeket⁸.

Cél: figyelemfelkeltés, az iskolai zaklatások fontosságának megértetése, megelőzése, megszüntetése
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A Ground Spark nevű szervezet egy 35 perces dokumentumfilmet forgatott, amely az előítéleteket (bőrszín, vallás vagy kisebbséghez tartozás) helyezi a központba, és ezen keresztül mutatja be az iskolai zaklatáshoz vezető okokat. A filmben maguk a zaklatás áldozatává vált és a zaklató diákok egyaránt megszólalnak, elmesélik történetüket. A filmhez készült a pedagógusok számára egy 130 oldalas útmutató, amelyben különböző gyakorlatokat és ötleteket találhatnak a tanórai feldolgozáshoz (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016).
További információk: https://groundspark.org/our-%20films-and-campaigns/lets-get-real

Hősök tere (Magyarország)
Cél:figyelemfelkeltés, társadalmi közömbösség ellen való fellépés, felelősségvállalás elősegítése
Korosztály:általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: Az alapot az amerikai Philip Zimbardo szociálpszichológus Heroic Imagination Project elnevezésű programja adja, amelynek lényege, hogy az embereknek segít mindennapi hősökké válni. Fő célja, hogy normává váljon az együttérzés, a saját tettekért való felelősségvállalás. Ezen cél elérése érdekében különböző eszközökkel igyekeznek gyakorlati tudást átadni: tréningeket, workshopokat, interaktív előadásokat tartanak pedagógusoknak és szülőknek, iskolai programokat szerveznek diákoknak, médiakampányokat, nemzetközi konferenciákat valósítanak meg⁹.

Cél: konfliktus- és agressziókezelés együttműködéssel
Korosztály: óvodások, általános iskolások
Rövid leírás: A program célja a konfliktus- és agressziókezelő készségek fejlesztése tanárok, diákok és szülők körében, büntetés helyett együttműködéssel. A program Magyarországon 3 óvodával és 3 általános iskolával dolgozott együtt. A program hatására a gyerekek képessé válnak jobban kezelni a konfliktusaikat, az agressziót és a zaklatást. A szülők agresszió- és konfliktuskezelő ismereteket szereznek. A pedagógusok új módszereket, eszközöket kapnak, mellyel hatékonyan tudják kezelni a felmerülő problémákat, és képessé válnak a konfliktusok megelőzésére is. A program keretein belül bővült az intézmények módszertani eszköztára, tréninget szerveztek a szülőknek és a pedagógusoknak, illetve mediátorképzés és gyermekmediációs képzés is zajlott¹⁰.

Cél: prevenció előadásokkal, drámajátékokkal
Korosztály: óvodások, általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: Magyarországon elsőként, 2002-ben indított el a Kolibri Színház egy olyan programsorozatot, amelynek fő célja, hogy a színházi alkotó és gyermek néző párbeszédbe elegyedjen a színház előadásai, a való életből vett emberi problémák alapján. A párbeszédek fókuszába a résztvevők számára valós és érdekes témákat, kérdéseket, problémákat állítanak. A párbeszédet egy dráma- vagy színházpedagógus moderálja, aki nem-formális pedagógiai eszközöket alkalmaz, hogy közös gondolkodásra késztesse a résztvevőket¹¹.

Cél: prevenció, intervenció, bántalmazást el nem fogadó csoportnorma kialakítása
Korcsoport: általános iskolások
Rövid leírás: A Turku-i Egyetem és a finn Oktatási Minisztérium 2006-ban szerződést kötött, amely alapján állami támogatással, de tudományos alapokon, kortársbántalmazás-ellenes programot működtetnek folyamatos felmérésekkel kiegészítve. A programot az ország iskoláiban fokozatosan vezetik be. Mindennek fényében a KiVa program egyedülállónak mondható és hatékonysága kimutatott (Buda, 2015b). 2009–2013 között a finn iskolák kb. 90 százaléka alkalmazza a KiVa-t, ami évente 20-30 százalékkal csökkenti a bántalmazás előfordulását. A programot Christina Salmivalli és Elisa Poskiparta dolgozta ki. Egyszerre prevenciós és intervenciós; a prevenciós programelemek az adott osztályfokon az összes tanulót megcélozzák, az intervenciós lépések pedig az adott esetben érintett diákokra vonatkoznak. A program a teljes iskolát bevonja, annak összes szereplőjét: tanulók, pedagógusok, szülők. 3 szakaszból áll: 7–9 éveseknek, 10–12 éveseknek és 13–15 éveseknek. Az osztályokban a tanárok havi egy alkalommal KiVa-foglalkozásokat tartanak, amelyek során a gyerekek interaktív formában, szituációs feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a biztonságos iskolai környezet jellemzőivel és a bántalmazás elleni fellépés lehetséges eszközeivel. Az iskolában kialakítanak egy 3–4 fős KiVa-teamet is, amelynek a konkrét esetek kezelése a feladata. Először az áldozattal beszélnek, támogatásukról biztosítják, majd a bántalmazóval, vagy konfrontatív (idősebb gyerekek esetén), vagy nem hibáztató (fiatalabb gyerekek esetén) megközelítéssel. A KiVa-team tagjai részletesen dokumentálják az esetet, illetve cselekvési tervet készítenek, vállalásokat tesznek. Csak a későbbi utánkövető találkozón helyeznek kilátásba szankciót, ha szükséges. A megbeszélésekkel párhuzamosan az osztályfőnök diákokat kér fel, hogy az áldozatot támogassák (Jármi, Péter-Szarka és Fehérpataky, 2015).
Készült egy számítógépes KiVa-játék is, amellyel az órákon tanultakat ismételhetik, mélyíthetik el a gyerekek. Fontos továbbá a fokozott (tanári) felügyelet a szünetekben, ezzel megelőzhetők a zaklatások, illetve gyorsan helyben kezelhetők az esetlegesen bekövetkező esetek. A programban részt vevő diákok évente két kérdőívet töltenek ki, egyet év elején és egyet év végén, amelyek segítségével az iskola vezetősége képet kaphat az iskolában előforduló bántalmazási esetek gyakoriságáról, milyenségéről.
További információk: http://www.kivaprogram.net/

Cél: vitarendezés azonos korcsoportú támogatóval
Korcsoport: általános iskolások – felső tagozat, középiskolások
Rövid leírás: A kortársmediáció egy az Egyesült Államokból ismert program és egyben folyamat is. Azzal, hogy a diáktársak és a tanárok is megfelelő szerepmodellt mutatnak be, elérhető egy olyan változás, ahol nő az önbecsülés, mások meghallgatásának és megértésének képessége, a kritikus gondolkodás fejlődik, az iskola légköre javul ezek által, és elérhető, hogy a fegyelmi büntetések csökkenjenek és kevesebb legyen a konfliktus. A kortársmediáció mindkét fél részére önkéntes. A kortársmediátorok nem hoznak döntéseket, win-win (győztes-győztes) megoldásra törekszenek, és arra, hogy elkerüljék a későbbi konfliktusokat. A kortársmediációval kezelhető a közösségi média szabálytalan használata, a kapcsolati nehézségek, a zaklatás, a hírbehozás, a pletykák, a lopás, az etnikai és kulturális konfrontáció, a vandalizmus, az iskolán kívüli viták. A tanároknak és a kiválasztott tanulóknak egy konfliktuskezelési és mediációs képzésen kell részt venniük, a szemléletmód és az igénybe vehető technikák elsajátításához¹²¹³.

Cél: iskolai megfélemlítés megszüntetése
Korosztály: óvodások, általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány 2013-ban indította útjára a MEP-et. Először a budapesti általános iskolákban és középiskolákban került bevezetésre, majd országossá vált, illetve új célcsoportként kiterjesztették az óvodákra is, mert a vizsgálatok azt mutatták, hogy már ott is jelentkező probléma az erőszak, a kortársbántalmazás, a megfélemlítés. A program aktív segítséget és tanácsadást nyújt a diákoknak, a tanároknak és a szülőknek abban, hogyan ismerjék fel a potenciálisan megfélemlítő helyzeteket, és hogyan kezeljék azokat. A program egyik legnagyobb kihívása a vezetők tájékoztatása és álláspontjuk megváltoztatása, abban a tekintetben, hogy a megfélemlítés nem része az egészséges gyermekkornak. Az iskolai megfélemlítés elleni sikeres fellépés csakis és kizárólag a felnőttek közbenjárásával történhet. A MEP két fő pillérje az Intézményesített Megoldások és az Eseti Kezelés. Az Intézményesített Megoldások része: programbevezetés, felmérések, tanulmányok és statisztikák készítése, ABIS Megfélemlítés elleni integrált szoftver asszisztáció (Anti-Bullying Integrated Solution) a szolok.hu működtetésével, partner management, kommunikációs stratégiák kezelése, irányelvek és javaslatok kidolgozása és bevezetése, hatékonyság és monitoring. Az osztályfőnököknek segítséget nyújtanak a tanórák megtartásához. A diákok több szinten vesznek részt: fórumok és előadások révén kapnak tájékoztatást a megfélemlítés felismeréséről és kezeléséről; valamint aktív szereplőként – mint a Megfélemlítés Elleni Diák „Nagykövetek” – képviselik a program céljait különböző diák- és tanulói rendezvényeken, illetve egy „go to” szerepet tölthetnek be. Az Eseti Kezelési módszerek kimondottan a megfélemlítési helyzetekben alkalmazhatók, amikor helybeni, aktív segítséget, tanácsadást és közbenjárást, feltárási lehetőséget nyújtanak az érintetteknek¹⁴.

Cél: online gyűlöletbeszéd elfogadottságának csökkentése
Korosztály: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A No hate speech mozgalom egy nemzetközi ifjúsági kampány, melyet az Európai Tanács indított el. A Keep Calm and Stop Hate Speech című projekt keretében workshopokat tartottak pedagógusoknak a sztereotipizálás és diszkrimináció iskolai kezelésével kapcsolatban, játékos feladatgyűjteményt készítettek 7–17 éves korú diákok számára azért, hogy megfelelően tudják kezelni az online és offline gyűlöletbeszédet, és fel tudjanak lépni ellene. A gyűjtemény korcsoportos bontásban tartalmaz gyakorlatokat. Magyarország 2013 óta tagja a mozgalomnak.

Cél: prevenció, toleranciára, együttműködésre nevelés, védelmi stratégiák kialakítása
Korcsoport: óvodások, általános iskolások – alsó tagozat
Rövid leírás: A program a TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 keretében került kidolgozásra. Segítséget nyújt az óvodáskori és kisiskoláskori kortársbántalmazás felismeréséhez és megelőzéséhez, ismereteket szolgáltat és támogatást nyújt a megfelelő társas környezet kialakításához – mindezt játékkal, mesével, szakmailag megalapozott gyakorlati és elméleti útmutatók alapján. A foglalkozások főszereplője Szepi, akit egy űrből érkezett plüssfigura személyesít meg a gyerekek számára. A gyerekek Szepi segítségével ismerkednek meg a kortársbántalmazással. Öt héten keresztül minden hétfőn levél érkezik Szepitől, melyet az óvónéni felolvas. A levélben Szepi elmeséli, hogy bántalmazás érte, és segítséget kér a gyerekektől. A gyerekeket tehát fiktív esetek megbeszélésével készítik fel a későbbi kortársbántalmazások megelőzésére. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek a Szepivel való beszélgetések segítségével megértsék, hogy aki valamilyen szempontból más, azt is ugyanúgy el kell fogadni és be kell fogadni a csoportba. A gyerekek minden héten egy-egy csoportszabályt is megtanulnak, melyet meg is beszélnek, és a hét többi napján számos formában fel is dolgozzák: drámajátékokkal, rajzolással, kézműves tevékenységgel, ének-zenével, tánccal, nyelvi játékokkal (Türr István Képző és Kutató Intézet, 2015).
További információk: https://www.youtube.com/watch?v=V7SS_0xl3zw
https://www.kurcaovi.hu/irasok/kora-gyermekkori-program-a-megfelemlites-megelozesere

Cél: prevenció figyelemfelhívással, iskolai szabályok kialakításával, védelem- és segítségnyújtás az áldozatoknak
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: Az első kortársbántalmazásra kidolgozott prevenciós és intervenciós program, melyet Dan Olweus dolgozott ki (Buda, Kőszeghy és Szirmai, 2008). Norvégiában és az Egyesült Államokban már több mint 15 éve alkalmazzák eredményesen. A részt vevő iskolákban 50%-kal csökkent a zaklató és más módon antiszociális viselkedésmódok előfordulása, javult az iskolai légkör, és a diákok között a pozitív érzések váltak uralkodóvá (Bacsó, Vida és László, 2017).
Az Olweus (1999) által kidolgozott alapelvek:

• melegséggel, érdeklődéssel, a felnőttek odaadásával jellemezhető iskolai környezet kialakítása;
• az elfogadhatatlan viselkedésnek egyértelműek a határai;
• a szabályszegést ellenségeskedéstől és testi fenyítéstől mentes, következetes szankciók követnek;
• iskolai és iskolán kívüli tevékenységek figyelemmel követése;
• tekintélyelvű felnőtt-gyermek kapcsolat.

Az alapelvek intézkedésekké alakíthatók. A konkrét tennivalók három csoportra oszlanak:

• iskolai szintű intézkedések, pl. bemeneti kérdőív, a tanári jelenlét fokozása főleg a szünetekben, szülői beszélgetőkörök;
• osztályszintű intézkedések, pl. osztályszintű szabályok a zaklatás ellen, rendszeres megbeszélések;
• egyéni szintű intézkedések, pl. elbeszélgetés az érintettekkel, segítségkérés semleges diákoktól, beszélgetőcsoport az elkövetők és áldozatok szülei számára (Bacsó, Vida és László, 2017).

További információk: http://epa.oszk.hu/01500/01551/00045/pdf/915.pdf
https://partnershungary.hu/wp-content/uploads/2017/11/Magyar-orsz%C3%A1gos-jelent%C3%A9s-1.pdf

Cél: iskolai agresszió és zaklatás csökkentése, konfliktusok megelőzése és kezelése, különböző intézmények szorosabb és hatékonyabb együttműködése
Korosztály:általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A Partners Hungary Alapítvány összeállított egy modellprogramot, amely lényegében egy módszertani csomag, és az adott országban már létező tudást és eszközöket tartalmazza, kiegészítve a többi partnerországban és Európában elérhető kiválogatott jó gyakorlatokkal. Emellett helyzetfelmérő kérdőíveket készítenek diákok, iskolai dolgozók és szülők számára az agresszív jelenségekkel kapcsolatban. A kérdőív kiértékelését követően, az iskolával közösen összeállítanak egy olyan akciótervet, amely az összegyűjtött jó gyakorlatokból válogat az adott iskola igényeit és lehetőségeit figyelembe véve. A tesztelés fázisában szorosan együtt dolgoznak az iskolával, mert egy valódi szemléletváltást kívánnak elindítani és végrehajtani, hogy a hagyományos büntető-fegyelmező eszközök helyett az együttműködésen alapuló módszerek kerüljenek előtérbe (Bacsó, Vida és László, 2017).

Cél: felvilágosítás a biztonságos internethasználatról, és arról, hogy probléma, zaklatás esetén kihez lehet fordulni
Korosztály: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: A program az Európai Unió minden országában működik, Magyarországon a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálathoz kapcsolható. Az Európai Bizottság által indított Safer Internet Programban tudatosságnövelő központként a gyermekek, szülők, tanárok és döntéshozók felvilágosítását tűzte ki célul, hogy az országban minél többen internetezhessenek biztonságosan, és probléma esetén tudják, kihez fordulhatnak. Számos eszközzel hívják fel a figyelmet a biztonságos internethasználat fontosságára: konferenciákat, rendezvényeket, kampányokat valósítanak meg, ingyenes előadásokat, foglalkozásokat tartanak diákok, tanárok, szülők számára¹⁵.
További információk: http://www.saferinternet.hu/

Cél: prevenció, intervenció
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: 2009. május 7-én egy kanadai brit Columbia-i általános iskolában történt kortársbántalmazás kapcsán az iskola tanára, Trevor Knowlton indította el a STOP A BULLY-t négy nappal az eset után. Ez egy olyan jelzőrendszer, melynek keretében bármelyik tanuló, aki tanúja az iskolában vagy az interneten való zaklatásnak, bántalmazásnak, biztonságosan jelentheti azt. A STOP A BULLY óriási figyelmet és támogatást kapott a diákok, a szülők, az iskolák, az ifjúsági szervezetek és a rendőrség részéről Kanadában. Segít növelni az iskolákon belüli megfélemlítéssel kapcsolatos tudatosságot és elszámoltathatóságot, ezzel segítve a megelőzést. A beavatkozást pedig az ismeretek közlésével – mind az áldozat, mind a szemtanú részéről – teszi lehetővé a pedagógusoknak, intézményvezetőknek¹⁶.

Cél: iskolán belüli erőszak csökkentése, áldozatokat védő és támogató mechanizmusok alkalmazása
Korosztály:általános iskolások – felső tagozat
Rövid leírás:A Regina Alapítvány és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület a gödöllői iskolákban vezette be a programot, amelynek keretében az iskola, az anyák és nők elleni erőszak hazai és nemzetközi szakértői, aktivistái azon dolgoznak, hogy az iskolákban a lányok elleni fiú erőszak és emellett minden másfajta erőszak, kortársbántalmazás csökkenjen, megszűnjön¹⁷.

Cél: online gyűlöletbeszéd jelenségének csökkentése
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: „A projekt célja az online gyűlöletbeszéd jelenségének csökkentése hatékony, gyakorlati megközelítést alkalmazó, széles körben felhasználható oktatási program kidolgozásával, valamint civil és ifjúsági összefogás kezdeményezése a sikeres fellépés és a hosszú távú eredmények elérése érdekében. A projekt fiatalokkal foglalkozó, fiatalok önszerveződésén alapuló civil szervezetek és oktatási intézmények partnerségén alapul, fiatalokat és a velük dolgozó szakembereket megcélozva. A nemzetközi jó gyakorlatok átvételét követően a célcsoportokra irányuló képzési program kidolgozását, kipróbálását és eredményeinek nyomon követését végzik. A fiatalok által benyújtott mintaprojektek szervezésének támogatásával a képzések elméleti anyagának gyakorlatba történő átültetését segítik.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 32. o.).
További információk: https://docplayer.hu/24790351-Utmutato-az-eloiteletes-alapu-iskolai-zaklatas-megelozesehez-es-kezelesehez-budapest-2016.html

Cél:online kortársbántalmazás formáinak és mértékének felmérése, a jelenség és veszélyeinek megismertetése az érintettekkel és a segíteni tudókkal, a védekezési készségek fejlesztése
Korosztály:általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás:A program célja a kortárs online bántalmazás formáinak és mértékének felmérése, a jelenség megismertetése a pedagógusokkal, a szülőkkel és a diákokkal. Célja egy olyan pedagógusok és diákok által is alkalmazható eszköz létrehozása, amelynek segítségével azonosíthatók a kockázati tényezők, felmérhető az online bántalmazás, és amellyel az érintettek megelőző lépéseket tehetnek saját maguk és mások védelmére. A „Tabby” elnevezésű kockázatfelmérő kérdőív tesztelése és az eredmények kiértékelése párhuzamosan zajlik öt különböző EU-tagállamban annak érdekében, hogy olyan módszert dolgozzanak ki, amely nem csak egyes iskolák vagy országok számára hasznos, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában alkalmazni lehet¹⁸.

Cél: helyreállítás, kortársbántalmazás megismétlődésének megakadályozása
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: E módszer alkalmazásakor a gyermekek, szülők és szakemberek együtt beszélik meg a történteket és a lehetséges jóvátételt, illetve tanulságokat (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016). A tettes-áldozat mediáció egy resztoratív, azaz jóvátételre apelláló konfliktusmegoldó eljárás. Lényege, hogy a konfliktusokat az abban érintettek oldják meg, erőszakmentesen, valamennyi fél érdekeit és igényeit tiszteletben tartva. A program kulcsfogalma a helyreállítás. A nem megfelelő viselkedést elítéli, ugyanakkor támogatja az elkövető belső értékeinek kiemelését. A tettes-áldozat mediációs megbeszéléseken a facilitátor minden érintettet bevon a helyreállítás, vagyis a jóvátétel folyamatába. A facilitátor koordinálja, nem befolyásolja a beszélgetést, nem hoz döntést, hanem lehetőséget nyújt arra, hogy az érintettek maguk találják meg saját megoldásaikat¹⁹.

Cél: konfliktusok kezelése konstruktív kritikával, kommunikációval
Korcsoport: általános iskolások, középiskolások
Rövid leírás: „Az incidens elkövetőjét és az áldozatot elkülönítve hallgassuk meg nyugodt körülmények között. Az áldozatot biztosítsuk róla, hogy intézményünkben semmilyen formában nem toleráljuk a zaklatást. Kérjük meg, hogy mondjon el mindent az esetről, illetve, hogy mit érez a történtekkel kapcsolatban. Semmiképp ne tanácsoljuk, hogy álljon ki magáért, vagy védje meg magát. Ajánljunk fel neki jogi és/vagy pszichológiai segítséget. Kérjük meg, hogy abban az esetben is értesítsen minket, ha mással történik hasonló eset. Az elkövető meghallgatásánál kerüljük el, hogy az áldozatot árulkodó szerepben tüntessük fel. Kezdjünk el beszélni a történtekről például úgy, hogy „megfigyeltelek és úgy vettem észre…”. Tegyünk fel sok kérdést, dicsérjük meg, ha őszintén válaszol. Kérdezzük meg, mit gondol, miért volt helytelen a viselkedése, illetve, hogy mit akart a viselkedésével megoldani. Érdeklődjünk, hogy legközelebb hasonló probléma esetén milyen megoldást fog választani. Emlékeztessük a diákot az iskola szabályzatáról, az elvárásokról, személyes felelősségéről. Értesítsük a tantestület egészét a történtekről, hogy minden tanár odafigyeljen az áldozat biztonságára, a biztonságos környezet fenntartására.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 29. o.).
További információk: https://www.dupageroe.org/wp-content/uploads/Bullying_Protocol.pdf

James H. Burns zaklatásellenes gyakorlata – „Wrinkled Wanda” Gyűrött Gyopárka
„Minden diák kapjon egy üres papírlapot. Kérjük meg őket, hogy rajzolják rá egy lány, Gyopárka kontúrját, majd írjanak köré rosszindulatú, degradáló mondatokat, például »lúzer vagy«, »mindenki utál«. Minden tanuló gyűrje össze, majd simítsa ki a rajzát. Tűzzük ki őket az osztályteremben. Magyarázzuk el nekik, hogy ezek a rajzok példázzák, miként tépázzák meg az ember önbecsülését a negatív megjegyzések. Újra osszunk szét üres lapokat és kérjük meg a diákokat, hogy ismét rajzolják le Gyopárkát. Ez alkalommal kedves, dicsérő mondatokat írjanak köré, mint »nagyon ügyes vagy«, »örülök, hogy a barátod lehetek«. A rajzok kiállítása utána beszélgessünk a pozitív megjegyzések hatásairól, és a két rajz közötti különbségről.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 34. o.).

Online gyűlöletbeszéd gyakorlat
„A feladat kezdete előtt átbeszéljük a gyűlöletbeszéd fogalmát. Ezek után a diákok csoportokban (…) fórumkommenteket (kapnak), (…). Megbeszélik, hogy érezné magát egy (…) fiatal, ha ezeket olvasná. Közösen megbeszéljük a gondolataikat. Ezek után a diákok ismét csoportokban dolgoznak: ötleteket gyűjtenek, hogyan lehetne fellépni az online gyűlöletbeszéd ellen. Az ötleteiket felírják egy flipchart papírra, amit utána fel lehet ragasztani a terem falára.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 34. o.).

Ragaszd rám!
„Minden diák annyi post­itet (öntapadós címkét) kap, ahányan rajta kívül vannak a csoportban. Mindegyikre ráírja egy társa nevét és egy (esetleg több) olyan jó tulajdonságot, amit az illetőre jellemzőnek tart. Miután mindenki megírta a céduláit, felállnak és minden cédulát annak a diáknak a hátára ragasztják, akiről szól. A játék végén a diákok leszedik magukról a cédulákat és elolvassák a nekik adott visszajelzéseket.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 36. o.).

Névkör másképpen
„A diákok körben ülnek. Az első diák megkezdi a kört azzal, hogy mondja a bal oldalán ülő nevét és egy pozitív tulajdonságot, ami szerinte az illetőt jellemzi (pl. »ő Ruben és nagyon jószívű«). Az ő jobb oldalán ülő diák megismétli az állítást (»ő Ruben és nagyon jószívű«) és hozzátesz egyet az ő bal oldalán ülőről, vagyis arról, aki az előző állítást mondta (»ő Eszmeralda és nagyon jól sportol«). A kör tovább halad jobbra, mindenki megismétli az összes előző nevet és tulajdonságot és hozzátesz még egyet. Miután a nevek és tulajdonságok körbeértek, megkérhetünk egy vállalkozó szellemű diákot, hogy az összeset mondja végig.” (Béres-Deák, Bognár, Boros, Daróczi, Dombos, Liska és Majoros, 2016, 36. o.).

Andóné Nagy, Petik és Kéri (2009), illetve Kígyóssy (2009) általános iskola alsó tagozatán alkalmazható gyakorlatokat ismertet:

Kedvesség napló
„…teremthetünk időt arra is, hogy saját kedvességről szóló történeteiket leírják, kitalálják, lerajzolják a gyerekek, egy külön erre készített füzetbe” (Andóné Nagy, Petik és Kéri, 2009, 153. o.).

Meglepetés
A tanulók apró rajzot, könyvjelzőt készítenek, amit köszönetképpen elrejtenek annál, aki kedves volt velük (Andóné Nagy, Petik és Kéri, 2009).

Kedvesség-kutató
A tanulók az osztályon kívül is kedvességeket keresnek, nyomozóként járják az udvart, az ebédlőt kedvességek után kutatva (Andóné Nagy, Petik és Kéri, 2009).

Add tovább a mosolyt
„A gyakorlat azokra a személyes és társas kompetenciákra fókuszál, melyek a kapcsolatok kezeléséhez, a közösségi léthez elengedhetetlenek. Fejleszti az odafigyelést, az empátiát, az önbizalmat, a pozitív énkép kialakulását. Garantálja a közösségi részvételt, hiszen mindenki részt vesz benne. Bizalomteli viszonyulást, légkört teremt; a közös felelősség érzését adja.” (Andóné Nagy, Petik és Kéri, 2009, 154. o.).

Háromfejű sárkány
„A gyermeknek bemutatunk egy háromfejű sárkányt, akit a jó és a bátor gyermekek tudnak legyőzni. Minden gyermekkel megbeszéljük, hogy neki mit kell tennie ahhoz, hogy legyőzze a sárkányt. Ez pedig annak a magatartáshibának vagy rossz szokásnak a felszámolása, ami a legfőbb panasz velük kapcsolatban. Ekkor rajzolunk a gyermeknek egy hétfejű sárkányt. Minden nap, amikor jó, levághatja a sárkány egy fejét (a szülőkkel együttműködve a hétvégén is). Ezt addig ismételjük, amíg egy teljes héten keresztül le nem vágja minden fejét a rajzolt sárkánynak. Ezután harcba szállhat az igazi, háromfejű sárkánnyal is, amely harcot az iskolapszichológus közreműködésével vívja meg. A győzelem után megkapja a jól megérdemelt sárkánygyőző-jelvényt. …ha több héten keresztül fent tudja tartani az új, megfelelő viselkedésformát, akkor nevét beírjuk a kifejezetten erre a célra alkotott Aranykönyvbe ünnepélyes ceremónia közepette.” (Kígyóssy, 2009, 205. o.).

Aáry, T. L. és Aronson, J. (2010): Iskolai veszélyek. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest.
Andóné Nagy K., Petik Á. és Kéri J. (2009): „Ez már tűrhetetlen! Nyúl Elek elviselhetetlen!”. In: Oktatáskutató és fejlesztő Intézet (szerk.): Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 147–155. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://mek.oszk.hu/12900/12926/12926.pdf
Bacsó F. (2015): Iskolai konfliktuskezelés? – A resztoratív gyakorlatok iskolai bevezetésének nemzetközi tapasztalatai. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://moderniskola.hu/2015/07/iskolai-konfliktuskezeles-a-resztorativ-gyakorlatok-iskolai-bevezetesenek-nemzetkozi-tapasztalatai/
Bacsó F., Vida J. és László Zs. (2017): Asap országos jelentés Magyarország. Közösségi alapú komplex iskolai agresszió és zaklatásmegelőző program. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://partnershungary.hu/wp-content/uploads/2017/11/Magyar-orsz%C3%A1gos-jelent%C3%A9s-1.pdf
Béres-Deák R., Bognár Z., Boros I., Daróczi G., Dombos T., Liska M. és Majoros K. (2016): Útmutató az előítéletes alapú iskolai zaklatás megelőzéséhez és kezeléséhez. Háttér Társaság, Romaversitas Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, Tett és Védelem Alapítvány, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://docplayer.hu/24790351-Utmutato-az-eloiteletes-alapu-iskolai-zaklatas-megelozesehez-es-kezelesehez-budapest-2016.html
Borsos L. (é. n.): Kortársoktatás-segítés, mint egészségnevelési módszer. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://iszosz.org/downloads/NEA_Kortarsoktat%C3%A1s_segites.pdf
Brokés-Hadházi L. és Földes P. (2008): A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534
Buda M. (2008): Iskolai erőszak, iskolai zaklatás. Fordulópont, 3, 11–25. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.fordulopont.hu/FP-41_buda.pdf
Buda M. (2009): Közérzet és zaklatás az iskolában. Iskolakultúra, 19(5–6), 3–15. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.epa.oszk.hu/00000/00011/00138/pdf/2009-5-6.pdf
Buda M. (2015a): Az iskolai zaklatás – a kutatások tükrében. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Buda M. (2015b): Online kutatás – értelmezési kísérlet hazai és nemzetközi kontextusban. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://docplayer.hu/16274232-Buda-mariann-online-kutatas-ertelmezesi-kiserlet-hazai-es-nemzetkozi-kontextusban.html
Buda M. (2005): Tehetünk ellene? A gyermeki agresszió. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.
Buda M., Kőszeghy A. és Szirmai E. (2008): Iskolai zaklatás – Az ismeretlen ismerős. Educatio, 3, 373–386. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://epa.oszk.hu/01500/01551/00045/pdf/915.pdf
Coloroso, B. (2014): Zaklatók, áldozatok, szemtanúk: az iskolai erőszak – Óvodától középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szülő és a pedagógus az erőszak körforgását? Harmat Kiadó, Budapest.
Dambach, K. E. (2001): Pszichoterror (mobbing) az iskolában. Akkord Kiadó, Budapest.
Downes, P. (2011): Community Based Lifelong Learning Centres: Developing a European Strategy Informed by International Evidence and Research. Commissioned Research Report for European Commission, NESET (Network of Experts on Social Aspects of Education and Training)
DuPage County Anti-Bullying Task Force Best Practices Committee (2011): Model protocol for bullying in DuPage County Schools. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://www.dupageroe.org/wp-content/uploads/Bullying_Protocol.pdf
Figula E. (2004): Iskolai zaklatás – iskolai erőszak pszichológusszemmel. Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Kuratóriuma, Nyíregyháza.
Figula E., Margitics F. és Pauwlik Zs. (2010): Családi szocializáció és iskolai erőszak. Élmény ’94. Bt., Nyíregyháza.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (2010): Alternatív konfliktuskezelés az ifjúsági munkában. A mediáció és a helyreállító szemlélet. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.unp.hu/sites/default/files/imuk/pdf/alternativ_konfliktuskezeles_az_ifjusagi_munkaban.pdf
Földes P. (2001): Segítő kortársak – kortárs segítők. Új Pedagógiai Szemle, 51(10), 84–88. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://ofi.hu/tudastar/segito-kortarsak
Fried, S. és Fried, P. (1996): Bullies & Victims: Helping your child through the schoolyard battlefield. M. Evans and Company Inc., New York.
Gedő Á. és Parrag B. (2016): Az iskolai agresszió megelőzési, megoldási lehetőségei – a Békés iskolák program. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://fejermepsz.hu/teszt/wp-content/uploads/2016/11/agresszio_gedo_parrag.pdf
Győrfi É. (2002): Konfliktuskezelés szemtől szembe – a resztoratív szemlélet érvényessülésének egy lehetséges módja. Család, gyermek, ifjúság, 4, 65–78. http://epa.oszk.hu/03400/03457/00034/pdf/EPA03457_csalad_2002_4_065-078.pdf
Gyurkó Sz. és Virág Gy. (2009): Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben. Kutatási zárótanulmány. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://www.okri.hu/images/stories/kutatok/viraggyorgy/isk_eroszak_2009.pdf
Hajdú G. és Sáska G. (2009): Iskolai veszélyek. Az oktatási jogok biztosának vizsgálata. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://www.oktbiztos.hu/ugyek/iskolai_agresszio_jelentes.pdf
Hörich B. és Bacskai K. (2018): Az iskolai lemorzsolódás intézményi jellemzői. Magyar Pedagógia, 118(2), 133–156. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.magyarpedagogia.hu/document/Horich_MPed20182.pdf
Iványi B. (2008): Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság szakmai tevékenysége az iskolai, iskolakörnyéki erőszak megelőzésével kapcsolatban. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/ivanyi_b_080527.pdf
Jármi É. (2018): Az ENABLE Antti-bullying Program hazai bevezetése. Előadás a Tavaszi Pedagógiai Napokon 2018. április 17-én. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/tpn2018/ENABLE_hazai_bevezetese_Budapest_Jarmi.pdf
Jármi É. (2015): Iskolai bántalmazás megelőzésére és bántalmazást elutasító csoportnorma kialakítására irányuló gyakorlatsor és alkalmazási útmutató. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://docplayer.hu/9632502-Iskolai-bantalmazas-megelozesere-es-bantalmazast-elutasito-csoportnorma-kialakitasara-iranyulo-gyakorlatsor-es-alkalmazasi-utmutato.html
Jármi É., Péter-Szarka Sz. és Fehérpataky B. (2015): A KiVa-program hazai adaptálásának lehetőségei. Oktatás-kutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/kiva_adaptacios_tanulmany.pdf
Kígyóssy Zs. (2009): Tudással az agresszió és a diszkrimináció ellen. In: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (szerk.): Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 201–207. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://mek.oszk.hu/12900/12926/12926.pdf
Klement M. (2009): Az iskolai konfliktusok eredményes kezelésének egy lehetséges metódusa: a Szemtől szembe módszer. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2009/nyar/03.pdf
Kozéki B. (1991): Az iskolaethosz és személyiségstruktúra kölcsönhatása. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lendvai L., Horváth L., Dóczi-Vámos G. és Jozifek Zs. (2018): Benne vagy? A színházi nevelés alkalmazási lehetőségei a bullyinggal kapcsolatos tudatosság növelésére. Nyitott Kör Egyesület, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://ruinproject.eu/wp-content/uploads/2018/04/Benne-vagy_pdf.pdf
Liska M. és Szőcs M. (2014): A like-tól a cyberbullyingig. TaníTani Online. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.tani-tani.info/jovateteli_eljaras
Margitics F., Figula E. és Pauwlik Zs. (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény ’94. Bt., Nyíregyháza.
Mayer J. (2008): Frontvonalban. Gyorsjelentés az iskolai agresszivitás néhány összetevőjéről. In: Mayer J. (szerk.): Frontvonalban. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Budapest, 9–70.
Mihály I. (2003): Az iskolai terror természetrajza. Új Pedagógiai Szemle, 9, 75–80. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://epa.oszk.hu/00000/00035/00074/2003-09-vt-Mihaly-Iskolai.html
Monori Zs. É. (2016): Zaklatás-e a cyberbullying? Az internetes zaklató magatartásának büntetőjogi szankcionálásának dilemmái. In Medias Res, 5(2), 246–261. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://media-tudomany.hu/wp-content/uploads/sites/13/2017/11/media-tudomany-zaklatas-e-a-cyberbullying-cikk-125.pdf
Nagy I., Körmendi A. és Pataky N. (2012): A zaklatás és az osztálylégkör kapcsolata. Magyar Pedagógia, 112(3), 129–148. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.magyarpedagogia.hu/document/1_Nagy_MP1123.pdf
Németh Á. és Költő A. (2014, szerk.): Egészség és Egészségmagatartás Iskoláskorban. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf
Németh Á. és Költő A. (2011, szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://docplayer.hu/2849283-Serdulokoru-fiatalok-egeszsege-es-eletmodja-2010.html
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (2009): Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért. A „Biztonságos iskoláért” programban meghirdetett pályázat nyertes pályaművei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://mek.oszk.hu/12900/12926/12926.pdf
Olweus, D. (1999): Iskolai zaklatás. Educatio, 4. 717–739. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://epa.oszk.hu/01500/01551/00087/pdf/EPA01551_educatio_1999_4_717-739.pdf
Paksi B. (2010): Az iskolai agresszió előfordulása, intézményi percepciója. Új Pedagógiai Szemle, 1–2. 119–134. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00139/pdf/EPA00035_upsz__2010_1-2_119-134.pdf
Parti K. (2016): A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön. In Medias Res 13(1),114–146. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://media-tudomany.hu/wp-content/uploads/sites/13/2017/11/media-tudomany-a-megfelemlites-bullying-szabalyozasa-magyarorszagon-es-kulfoldon-cikk-115.pdf
Pyhältö, K., Soini, T. és Pietarinen, J. (2010): Pupils’ pedagogical well-being in comprehensive school—significant positive and negative school experiences of Finnish ninth graders. European Journal of Psychology of Education, 25, 207–221. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://www.researchgate.net/publication/225660642_Pupils'_pedagogical_well-being_in_comprehensive_school_Significant_positive_and_negative_school_experiences_of_Finnish_ninth_graders
Ranschburg J. (2011): Az áldozat. Tanítás-tanulás, 8(7), 5.
Ranschburg J. (2001): Félelem, harag, agresszió. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Rácz J. (2008): Bevezetés. In: Rácz J. (szerk.): Az esélyteremtés új útjai: Kortárs és sorstárs segítséggel szerzett tapasztalataink. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 7–9. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://demetrovics.hu/dokumentumok/Kutatasok_9_RaczJ_konyv.pdf
Rácz J. és Lackó Zs. (2008): Kétféle modell: A diák és a sorstárs segítés egy kvalitatív kutatás alapján. In: Rácz J. (szerk.): Az esélyteremtés új útjai: Kortárs és sorstárs segítséggel szerzett tapasztalataink. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 97–130. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://demetrovics.hu/dokumentumok/Kutatasok_9_RaczJ_konyv.pdf
Rácz J. és Szabó G. (2008): A kortárs és a sorstárs segítés módszere. In: Rácz J. (szerk.): Az esélyteremtés új útjai: Kortárs és sorstárs segítséggel szerzett tapasztalataink. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 12–52. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://demetrovics.hu/dokumentumok/Kutatasok_9_RaczJ_konyv.pdf
Rose, I. (2010): Az iskolai erőszak. Oriold és társai, Budapest.
Sinai Jewish Primary School (2014): Anti-Bullying Policy. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.sinaischool.com/wp-content/uploads/Anti-Bullying-policy-20141.pdf
Simon D., Zerinváry B. és Velkey G. (2015): Zárótanulmány a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 „Iskolai agresszió, online és hagyományos zaklatás vizsgálata az iskolai közérzet alakulásával és az alkalmazott pedagógiai és konfliktuskezelési eszközökkel összefüggésben” c. projekthez. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/iskolai_agresszio_es_bantalmazas_kutatas_zarotanulmanya.pdf
Swearer, S. M., Espelage, D. L., Vaillancourt, T. és Hymel, S. (2010): What can be done about school bullying?: Linking research to educational practice. Educational Researcher, 39, 38–47. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://www.researchgate.net/publication/235220424_What_Can_Be_Done_About_School_Bullying_Linking_Research_to_Educational_Practice
Szabó É. és Lőrinczi J. (1998): Az iskola légkörének lehetséges pszichológiai mutatói. Magyar Pedagógia, 98(3), 211–229. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.magyarpedagogia.hu/document/Szabo_MP983.pdf
Szabó K. (2000): A tanítási klíma mérése. Új Pedagógiai Szemle,3, 61–70. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00036/2000-03-ta-Szabo-Tanitasi.html
Sz. n. (2017): Korai iskolaelhagyás? Van megoldás, mert „minden gyerek számít”. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://moderniskola.hu/2017/05/minden-gyerek-szamit/
Tabby Projekt (2011): Online bullying: Kézikönyv pedagógusoknak. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://docplayer.hu/1952122-Online-bullying-kezikonyv-pedagogusoknak.html
Türr István Képző és Kutató Intézet (2015): NyugiOvi Program. Kézikönyv óvodapedagógusok részére. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.zknp.hu/wp-content/uploads/2017/05/M%C3%B3dszertani-k%C3%A9zik%C3%B6nyv.pdf
Takáts E. (2015): A kortárssegítés, mint önkéntes tevékenység. 2021. 03. 22-i megtekintés, https://prezi.com/w0zq1e8ffjp2/a-kortarssegites-mint-onkentes-tevekenyseg
Várnai D. és Fliegauf G. (2007): Az iskolai bántalmazás és összefüggései. Fejlesztő Pedagógia, 16, 73–78.
Várnai D., Németh Á. és Zakariás I. (2009): Kortárs bántalmazás és verekedés a magyar iskoláskorúak körében. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.
Várnai D. és Zsiros E. (2014): Kortársbántalmazás és verekedés. In: Németh Á. és Költő A. (szerk.): Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 95–107. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf
Várnai D., Zsiros E. és Németh Á. (2016a): A kortársbántalmazás (bullying) mint népegészségügyi probléma. Egészségfejlesztés, 57(4), 12–24. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes&page=article&op=view&path%5B%5D=84&path%5B%5D=pdf
Várnai D., Zsiros E. és Németh Á. (2016b): A kortársbántalmazás tágabb kontextusa: néhány iskolai és társadalmi változó szempontjából. Metszetek 5(4), 65–79. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://metszetek.unideb.hu/a_kortarsbantalmazas_tagabb_kontextusa_varnai_zsiros_nemeth_2016_04
Virág A. (2008): Szakmai összefoglaló konfliktuskezelési és mediációs tréningről. Humán Kompetencia Központ Kft., Budapest. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.legeartis.hu/download/szakmai_osszefoglalo.pdf
Zelenák J. (2011): „Fiatalok a fiatalokért” kortárssegítő – egészségfejlesztő program. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.ksma.hu/ikepzes.html
Zsiros E., Arnold P., Huhn Zs., Költő A., Simon D. és Németh Á. (2013): Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban: Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában. Kapocs, 12(4), 22–39. 2021. 03. 22-i megtekintés, http://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2013/124/news
Zsiros E. és Örkényi Á. (2011): Iskola és kortárskapcsolatok. In: Németh Á. és Költő A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 103–113.
http://agora.non-profit.hu/kortarssegitok-kepzese/
http://bekesiskolak.hu/
http://bekesiskolak.hu/bekes-iskolak/a-program/
https://docplayer.hu/969313-Stop-iskolai-eroszak.html
http://enable.eun.org/
https://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52012IP0027&from=ES
https://franklincovey.hu/
https://franklincovey.hu/eletrevalo-oktatas/
https://groundspark.org/our-%20films-and-campaigns/lets-get-real
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/kezdodik-az-enable-pilot-az-iskolakban
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/enable
https://kef.gyor.eu/kortarssegito-kepzes-es-utogondozas
https://kolibriszinhaz.hu/
https://kolibriszinhaz.hu/a-szinhazrol/szinhazpedagogia/
http://kossuthgyor.hu/pressley-ridge-magatartasmodosito-program
http://mek.oszk.hu/12900/12926/12926.pdf
https://moderniskola.hu/2017/05/minden-gyerek-szamit/
http://nelegyelaldozat.hu/kepzesek/tettes-aldozat-mediacio-facilitator-kepzes/
https://new.rothszki.hu/
http://ofi.hu/alternativ-vitarendezes-projekt
https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=107
https://partnershungary.hu/
https://partnershungary.hu/cee-preventnet-projektkozep-kelet-europai-halozat-az-intolerancia-es-a-csoportok-elleni-gyulolet-megelozesere/
https://partnershungary.hu/innovativ/
https://partnershungary.hu/mediacio/kortars-mediacio/
https://partnershungary.hu/ovodai-iskolai-konfliktuskezeles/
http://tabby.eu/
http://tabby-hun.weebly.com/a-tabby-projekt.html
https://todomejora.org/
https://unicef.hu/ezt-tesszuk-itthon/aktualis-programjaink/ebreszto-ora/
https://zoldkakas.hu/oldal/resztorativ-szemlelet/
http://www.antibullying.eu/
http://www.bepatyciu.lt/
http://www.bokay.hu/
https://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+IM-PRESS+20060901IPR10236+0+DOC+PDF+V0//HU&language=HU
https://www.hamogelo.gr/gr/en/collaborations/eiropako-diktio-kata-tou-scholikou-ekfovismou-ean/
https://www.helena-romanes.essex.sch.uk/?s=bullying
https://www.isb.ro/About-Us/Our-Policies.aspx
http://www.jaszoktatas.hu/index.php/jaszdozsa-palyazat-10
http://www.kivaprogram.net/
https://www.kurcaovi.hu/irasok/kora-gyermekkori-program-a-megfelemlites-megelozesere
https://www.megfelemlites.hu/home
https://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&fid=176&id=508
https://www.pressleyridge.org/
http://www.reginakozpont.hu/
http://www.saferinternet.hu/
http://www.sananton.edu.mt/seniorsector/BuddySystem/default.html
https://www.shimnaintegratedcollege.org/
http://www.stopabully.ca/
https://www.youtube.com/watch?v=V7SS_0xl3zw
http://www.zknp.hu/wp-content/uploads/2017/05/M%C3%B3dszertani-k%C3%A9zik%C3%B6nyv.pdf
http://www.zoldkakas.hu/

Az alapítvány a gyermekkori erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak megsegítésére vállalkozott pszichoterápiás kezelés, szociális segítés, jogvédelem formájában. Protokollokat dolgoz ki a kormányzati szervek számára, valamint speciális tréninget szervez és számos kutatásban részt vesz a témához kapcsolódóan. Koordinálja Magyarországon a T.A.B.B.Y. az interneten (Threat Assessment of Bullying Behaviour in Youth Online) projektet.

A magyar áldozatsegítő szervezet 1989. december 21-én alakult és 1992 óta tagja az Európai Áldozattámogató Szervezetnek (Victim Support Europe). Budapesten és 13 vidéki nagyvárosban (Paks, Békéscsaba, Dombóvár, Győr, Ózd, Tapolca, Tamási, Szeged, Keszthely, Szekszárd, Veszprém, Siófok, Kecskemét) működtetnek irodát. Az egyesület meghallgat, információt és segítséget nyújt akár az ügyintézésben is díjtalanul, ha indokolt, akár csekély összegű anyagi támogatást is ad.

Az alapítvány számos dolgot tesz, amelyek vagy rövid, vagy hosszú távon az iskolai megfélemlítés megszüntetését célozzák. Ezek: irányelvek és házirend kidolgozása, intézményesített megoldások a törvényhozásban, tanácsadás, krízisvonal és anonim chat, trénerképző tréningek, honlap. Mindezek átfogó ismereteket adnak az iskolai, munkahelyi, kapcsolati, családon belüli és internetes megfélemlítésről, arról, hogy hogyan ismerhető fel, mi a teendő ilyen helyzetben, mivel előzhető meg.

A Haver Alapítvány oktatóstábját önkéntesek teszik ki, akik középiskolásoknak és egyetemistáknak tartanak interaktív órákat a zsidósághoz kapcsolódó specifikus témákban. Az érték, amit közvetítenek, hogy a világ sokszínű és minden embernek kijár a tisztelet. Foglalkozásaikon mindig a párbeszéd megteremtésére és elősegítésére törekszenek. A résztvevők szabadon oszthatják meg tapasztalataikat, élményeiket, mert vallják, hogy a valós tanulás csak párbeszéd segítségével történhet, tapasztalás és aktív részvétel útján.

Az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség működteti. Egy ernyőszervezet, koordinál, összefog, szakmai hátteret biztosít. Céljuk egy színvonalas, mindenki számára elérhető lelkisegély-szolgáltatás biztosítása gyerekek, serdülők és fiatal felnőttek számára, lelki egészségük védelmében, krízishelyzeteik kezelésében, az öngyilkosság megelőzésében. A tagszolgálatok: Győri Szolgálat – Mikulás Birodalom Alapítvány, Pécsi Szolgálat – Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány és a Veszprémi Szolgálat – Kapcsolat 96 Mentálhigiénés Egyesület.

Az INDIT Baranya és Somogy megyében több intézménnyel segíti a bármiféle függőséggel küzdő fiatalokat. Ez egy szolgáltató rendszer, mely a megelőzéstől az értelmes szabadidős programokig, az elérő-, ártalomcsökkentő szolgáltatásoktól a rehabilitációig, reszocializációig terjedően kínál szolgáltatásokat, programokat intézményi és szakmai háttérrel, szakembergárdával.

Az alapítványt 1993-ban hozták létre gyermekvédelemben dolgozó szakemberek azzal a céllal, hogy a gyerekeket meg kell hallgatni, és a felnőtteket segíteni kell abban, hogy erre képesek legyenek. Ennek támogatását többféle módon valósítják meg: telefonos segélyvonal működtetése, kortárssegítő program alkalmazása és képzések szervezése a gyermekekkel szembeni bántalmazás megelőzésére.

A színház színházi nevelési programjával 2002-ben egy olyan új programot indított el, ahol kamasz korosztállyal egy interaktív osztályteremszínház formájában kapcsolat teremt, párbeszédet kezdeményez az előadást megelőző felvezető beszélgetéssel és az előadást követő feldolgozó foglalkozással. Ezek az előadások rendszerint tabutémákat feszegetnek – kiközösítés, kamaszcsoporton belüli erőszak, szülők válása, tanár-diák háború, rasszizmus, függőség. Az előadások különlegessége, hogy osztályteremben valósítható meg, a fiatalok saját közegében.

1993-ban készült el az alapítvány programja, amelynek lényege, hogy kortárssegítőket képeznek, akik a serdülőkor különböző problémáinak megoldásában segítik a szakembereket, mintegy kapocsként funkcionálva a fiatalok és felnőtt szakemberek között. Ide sorolva a kortársbántalmazással kapcsolatba hozható témákat is, mint például az erőszak mindenfajta formájának kezelése és megelőzése, etikai és erkölcsi értékek megerősítése, kommunikációs készség fejlesztése. Az alapítvány rendezvényeket szervez, segítők klubját működtet, egyéni esetkezeléssel próbálja támogatni a fiatalokat.

Az egyesület 2003-ban alakult Debrecenben. Célja, hogy a fiatalokat segítse egyéni és csoportos formában a problémák megoldásában, a konfliktusok, krízishelyzetek megelőzésében és kezelésében. Kiemelten foglalkoznak a pszichiátriai, szenvedélybeteg és a fogyatékkal élő fiatalok mindennapi életének segítésével. Négy szociális ellátást működtetnek: Kikötő (pszichiátriai betegek számára), Kulcs (szenvedélybetegek számára), Támpont (fogyatékkal élők számára), Ajtó (szenvedélybetegek számára). Rendezvényeik, képzéseik (kortárssegítő-képzés), előadássorozataik, szakmai programjaik nyitottak, bárki részt vehet rajtuk.

Az egyesület 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szemben fellépjen. Több területen és sokféle tevékenységgel látja el ezt a feladatot. 2005 óta a Patent Egyesülettel közösen működtetnek személyes és telefonos ügyfélszolgálatot, ahol jogi segítséget nyújtanak, illetve pszichológiai és szociális tanácsadást tartanak az erőszak áldozatainak. Anonim és ingyenes segélyvonalat működtetnek a bántalmazott nők és gyerekek számára. Képzéseket és prevenciós foglalkozásokat tartanak intézmények számára. Az egyesület tevékenységei között szerepel továbbá az önkéntesképzés (segélyvonalas ügyelő, aktivista) rendszeres szupervízióval és továbbképzési lehetőséggel, támogató és önsegítő csoportok működtetése, civil szervezetek szakmai képzése, szupervíziója és fejlesztése országosan, könyvkiadás, figyelemfelhívó és társadalmi tudatformáló megmozdulások (például nyári fesztiválokon), tájékoztató, figyelemfelhívó és oktató rövidfilmek, reklámok készítése, tájékoztató honlapok üzemeltetése, együttműködések és projektekben való részvétel, lobbitevékenység és monitorozó tevékenység (jelentések, áttekintések készítése).

Az alapítvány olyan csoportokat karol fel, amelyeket valamilyen okból hátrányos megkülönböztetés ért, konfliktusaik vannak és ez ellen tenni akarnak. A békés megoldások hívei, mediációs szolgáltatásokat, facilitátorral folytatott megbeszéléseket, érdekérvényesítést, vezetői tanácsadást, mentorálást és esetmegbeszélő csoportokat szerveznek. Tréningeket tartanak és több programot működtetnek, több nemzetközi projektben vesznek részt, melyek témái között szerepel: intolerancia és a csoportok elleni gyűlölet megelőzése (CEE PreventNet projekt), a nehéz körülmények között élők érzelmi-szociális jóllétének és egészségének javítása (Social and Emotional Education and Development: upscaling awareness and skills in ECEC practice – Szociális és Érzelmi Nevelés és Fejlesztés: tudatosság és készségek terjesztése a korai nevelésben), agresszió- és konfliktuskezelés, Partnerség az iskolai agresszió ellen – közösségi alapú komplex iskolai program, Innovatív eszközök és módszerek a minőségi oktatásban program, civil szereplők között párbeszéd indítása a társadalmi értékalapú konfliktusokról, és azok lehetséges megoldási formáiról (European Network for Nonviolence and Dialogue).

Az egyesület elsődleges célja az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogok érvényesülésének elősegítése és védelme. Fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a gyermekjogok nem a felnőtteket megillető alapjogok degradált megfelelői, hanem a gyermekek életkorából, testi, szellemi adottságaiból következő sajátos helyzet szerinti különös jogok. Ennek alátámasztására és érvényesítésére számos szabadidős gyerekprogramot (művészeti, sporttevékenység vagy játék) és egyéb eseményeket szerveznek partnerintézményeikben, vagy fesztiválokon, családi napokon, önkéntesek segítségével. Nagy hangsúlyt fektetnek az internetbiztonságra, ezen belül elsősorban a cyberbullying, sexting, gyermekpornográfia, trollkodás, online behálózás (grooming) ellen emelnek szót. Különféle oktatásokat, képzéseket, műhelyfoglalkozásokat szerveznek az emberi jogi oktatás népszerűsítése érdekében gyerekeknek és fiataloknak egyrészt a jogsértések megelőzése, másrészt a problémák fel- és elismerése végett. Projekteket indítanak, mint például a No Hate Week Budapest. A csatlakozott fiataloknak lehetőségük van akár új, saját projekteket és háttérkutatásokat is indítani, amihez a szervezet teljes szakmai támogatást nyújt.

Az alapítvány célja a nők lelki, szakmai, munkaerőpiaci megerősítése. Ennek érdekében igyekszik támogató és önsegítő közeget kialakítani, fejleszteni. Továbbá munkaerőpiaci reintegrációs képzéseket, tanfolyamokat és közösségi programokat is szervez. A közösségépítés alapja a női szolidaritás és összefogás.

A szolgálat 1992-ben jött létre a német karitász támogatásával. Célja: a szenvedélybetegek, hozzátartozóik és környezetük megsegítése, a prevenció. Hazánkban nyolc városban működik: Budapest, Szombathely, Székesfehérvár, Eger, Debrecen, Győr, Kecskemét és Szekszárd. A szolgálat segít az érintetteknek a függőségtől való megszabadulásban, a hozzátartozóknak támogatni a szenvedélybeteget a gyógyulás folyamatában. Prevenciós tevékenységet végez. Mindezt multidiszciplináris teamben, vagyis szociális munkás, szociálpedagógus, pszichiáter, pszichológus, teológus, mentálhigiénés szakember, lelkigondozó, pár- és családkonzulens, pár- és családterapeuta, pszicho- és bibliodramatista dolgozik együtt.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség 2012 novemberében hívta életre az alapítványt, mely a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépés mellett kíván új alternatívát nyújtani. Üzemeltetnek egy forró drót vonalat, illetve egy online felületet, ahol be lehet jelenteni az antiszemita jelenséget. A párbeszéd, az ismeretterjesztés fontosságának hangsúlyozására iskolai előadásokat tartanak.

Az alapítvány 1999-ben alakult és 2006 óta Zuglóban működik, a különböző függőségekkel küzdőket segíti ingyenesen, anonim módon és önkéntes alapon. Szolgáltatásai közt szerepel gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakrendelés (szerhasználati problémák esetén), elterelés (megelőző-felvilágosító szolgáltatás), kezelés és rehabilitáció szervezése, prevenciós programok szervezése, információnyújtás, csoportos szabadidős programok szervezése (pl. street workout, graffity, jóga) és közösségi tér biztosítása a fiataloknak internettel, játékokkal. Az egyénnel és családjával folytatott konzultációs és terápiás munkán túl a közösségépítés módszertanával és eszközrendszerével indirekt formában törekszenek a drogprevenciós feladatok hatékony ellátására, valamint az integrációs folyamatok elindítására.

Az alapítvány küldetése, hogy lehetőségeket teremtsen a roma és nem roma fiatalok közti párbeszédre. Ezzel a cél elsősorban az, hogy csökkentsék a társadalomban a romákkal kapcsolatos tévhiteket és előítéleteket, ezáltal egy befogadóbb és nyitottabb világot teremtsenek. A programjuk kiindulópontja az a gondolat, hogy az elfogadás hiánya leggyakrabban az ismeretek hiányából ered.

1975 óta (több szervezeti átalakulással) az UNICEF hazai képviselőjeként ugyan helyi humanitárius programot nem valósít meg, de adományokat gyűjt az UNICEF gyermekvédő programjaihoz, valamint küzd a gyermekjogok magyarországi érvényesüléséért. A Gyermekjogi Civil Koalíció 2015 óta létezik azzal a céllal, hogy párbeszédet, együttműködést teremtsen civil szervezetek és szakértők között a gyermekek védelmében, a gyermekjogok érvényesítésében. Kutatásokkal és különféle programokkal kívánják felhívni a figyelmet a gyermekeket érintő negatív hatásokra, például a kortársbántalmazásra.