Tevékenység alapú tervezés

A tevékenység alapú tervezés pedagógiai folyamatok (órák, projektek) tervezéshez kapcsolódó módszertan, mely az iTEC (Innovative Technologies for an Engaging Classroom) részeként került kifejlesztésre az Európai Bizottság finanszírozásával. A módszertan a Jövő Osztályterme Eszköztár szerves része, amely segít abban, hogy az FCL (Jövő Osztályterme) koncepciót erősítve a tanárok alkalmazkodni tudjanak a 21. századi igényekhez. Ugyanakkor önmagában is jól használható, ha a pedagógusok a tananyag helyett a kompetenciafejlesztésre szeretnének fókuszálni.

Hogyan működik?

A tevékenység alapú tervezés nem a tananyagot vagy a tanár nézőpontját állítja a középpontba, hanem a tanulói tevékenységre fókuszál, így lehetőséget ad a pedagógusoknak arra, hogy a tevékenységek összeállítása során végig a diákokra összpontosítsanak, és fejlesszék tanulóik készségeit, képességeit.

A tanulói tevékenység a tervezési alapegység, amely a módszertan alapját képezi. Egyes tevékenységek egész tanórát vagy akár nagyobb időintervallumot is magukba foglalhatnak, de jelenthetnek rövidebb ideig tartó elfoglaltságot is, így egy tanórán, akár 2-3 tevékenység is megvalósulhat.

A tanulási tevékenységek építik fel a szcenáriókat, de akár egy tanóra (vagy akár tematikus programok, hetek) megtervezésében is segíthetnek. Ezen tevékenységek során meghatározásra kerül mi a tanár szerepe és mit csinálnak a diákok a tanulási folyamat során.

Mit tartalmaz, és hogyan néz ki a tanulási tevékenység leírás?

  • Tevékenység neve: egy felszólító módban lévő ige, amely megragadja a tevékenység lényegét
  • A tevékenység összefoglalása: ahol részletesen össze van szedve, hogy mi történik a tevékenység során
  • Előnyök tanárok számára
  • Előnyök tanulók számára
  • Előkészületek
  • Feladat bemutatásának sajátosságai
  • Lebonyolítás sajátosságai
  • Értékelés
  • Ötletek a technológia használatára

Milyen tanulási tevékenységek léteznek?

Az iTEC projekt során sok pedagógus kipróbálta ezt a módszertant, és számos tanulási tevékenységet hoztak létre. Ezek gyűjteményét ebben a dokumentumban olvashatja. Ha kíváncsi arra, hogy pedagógiai projektek szervezése során hogyan használták mások a módszertant, olvasson bele ebbe a kiadványba.

Hogyan lehet beépíteni a mindennapi óra-/projekttervezésbe?

Érdemes úgy hozzákezdeni, hogy először megismerkedik egy tanulási tevékenységgel, végigolvassa, a leírást, és hogy a fent említett elemek mit jelentenek.

Ezt követően a tartalom helyett a fejlesztendő tanulói készségre fókuszálva kiválasztja a megfelelő tevékenységeket, majd a tananyaghoz kapcsolja a tevékenységsort.

Például az alábbi tevékenységsor szinte bármilyen tantárgynál remekül használható:

Idézd fel!

előzetes ismeretek gyűjtése vagy annak összeszedése, hogy mit szeretnének tudni
ismeretek, emlékezet, előrehaladás

Fedezd fel!

anyaggyűjtés, vizsgálódás (iskolán kívüli megfigyelés)
tapasztalat, figyelem, kapcsolat a valósággal, gyakorlat, hipotézis

Álmodd meg!

alkotói folyamat, de a tervezés is benne van pl. a közös témaválasztás
alkotás, kreativitás, kritikai gondolkodás

Alkoss!

tanulói produktum létrehozása, a komplex alkotómunka áll a középpontban
alkotás, kreativitás, önkifejezés, szövegalkotás, érvelés, lényeglátás

Reflektálj!

a tanulók rendszeresen reflektálnak a tanulásra, ezáltal képessé válnak arra, hogy saját tanulási folyamatukért nagyobb felelősséget vállaljanak, illetve hogy komplex feladatok során is reális képet tudjanak alkotni az előrehaladásukról
önismeret, kritikai gondolkodás, értékelés, tanulás tanulása

További ötleteket ebben kiadványban találhat a projektek részletezésénél.

Amennyiben a tematikus napok/hetek tanulási tevékenységsorai kíváncsi, ide kattintva (hamarosan) elérheti őket.

Amennyiben többet szeretne tudni a Jövő Osztályterme koncepcióval, és a komplett Eszköztár használatával kapcsolatban az alábbi linkekre kattintva tájékozódhat: