Tevékenység alapú tervezés
A tevékenység alapú tervezés pedagógiai folyamatok (órák, projektek) tervezéshez kapcsolódó módszertan, mely az iTEC (Innovative Technologies for an Engaging Classroom) részeként került kifejlesztésre az Európai Bizottság finanszírozásával. A módszertan a Jövő Osztályterme Eszköztár szerves része, amely segít abban, hogy az FCL (Jövő Osztályterme) koncepciót erősítve a tanárok alkalmazkodni tudjanak a 21. századi igényekhez. Ugyanakkor önmagában is jól használható, ha a pedagógusok a tananyag helyett a kompetenciafejlesztésre szeretnének fókuszálni.
Hogyan működik?
A tevékenység alapú tervezés nem a tananyagot vagy a tanár nézőpontját állítja a középpontba, hanem a tanulói tevékenységre fókuszál, így lehetőséget ad a pedagógusoknak arra, hogy a tevékenységek összeállítása során végig a diákokra összpontosítsanak, és fejlesszék tanulóik készségeit, képességeit.
A tanulói tevékenység a tervezési alapegység, amely a módszertan alapját képezi. Egyes tevékenységek egész tanórát vagy akár nagyobb időintervallumot is magukba foglalhatnak, de jelenthetnek rövidebb ideig tartó elfoglaltságot is, így egy tanórán, akár 2-3 tevékenység is megvalósulhat.
A tanulási tevékenységek építik fel a szcenáriókat, de akár egy tanóra (vagy akár tematikus programok, hetek) megtervezésében is segíthetnek. Ezen tevékenységek során meghatározásra kerül mi a tanár szerepe és mit csinálnak a diákok a tanulási folyamat során.
Mit tartalmaz, és hogyan néz ki a tanulási tevékenység leírás?
- Tevékenység neve: egy felszólító módban lévő ige, amely megragadja a tevékenység lényegét
- A tevékenység összefoglalása: ahol részletesen össze van szedve, hogy mi történik a tevékenység során
- Előnyök tanárok számára
- Előnyök tanulók számára
- Előkészületek
- Feladat bemutatásának sajátosságai
- Lebonyolítás sajátosságai
- Értékelés
- Ötletek a technológia használatára
Milyen tanulási tevékenységek léteznek?
Az iTEC projekt során sok pedagógus kipróbálta ezt a módszertant, és számos tanulási tevékenységet hoztak létre. Ezek gyűjteményét ebben a dokumentumban olvashatja. Ha kíváncsi arra, hogy pedagógiai projektek szervezése során hogyan használták mások a módszertant, olvasson bele ebbe a kiadványba.
Hogyan lehet beépíteni a mindennapi óra-/projekttervezésbe?
Érdemes úgy hozzákezdeni, hogy először megismerkedik egy tanulási tevékenységgel, végigolvassa, a leírást, és hogy a fent említett elemek mit jelentenek.
Ezt követően a tartalom helyett a fejlesztendő tanulói készségre fókuszálva kiválasztja a megfelelő tevékenységeket, majd a tananyaghoz kapcsolja a tevékenységsort.
Például az alábbi tevékenységsor szinte bármilyen tantárgynál remekül használható:
Idézd fel! |
előzetes ismeretek gyűjtése vagy annak összeszedése, hogy mit szeretnének tudni |
Fedezd fel! |
anyaggyűjtés, vizsgálódás (iskolán kívüli megfigyelés) |
Álmodd meg! |
alkotói folyamat, de a tervezés is benne van pl. a közös témaválasztás |
Alkoss! |
tanulói produktum létrehozása, a komplex alkotómunka áll a középpontban |
Reflektálj! |
a tanulók rendszeresen reflektálnak a tanulásra, ezáltal képessé válnak arra, hogy saját tanulási folyamatukért nagyobb felelősséget vállaljanak, illetve hogy komplex feladatok során is reális képet tudjanak alkotni az előrehaladásukról |
További ötleteket ebben kiadványban találhat a projektek részletezésénél.
Amennyiben a tematikus napok/hetek tanulási tevékenységsorai kíváncsi, ide kattintva elérheti őket.
Amennyiben többet szeretne tudni a Jövő Osztályterme koncepcióval, és a komplett Eszköztár használatával kapcsolatban az alábbi linkekre kattintva tájékozódhat:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
