A regény ismétlődő, vissza-visszatérő motívuma (cselekményeleme) Baradlay Kazimir és Baradlayné nagy „túlvilági” összecsapása. A regény szövegében az özvegy egy-egy döntése során kezd el vitatkozni kőszívű férjével az aranyos keretbe foglalt, életnagyságú ...
Jókai: A kőszívű ember fiai - Sorsok és jellemek: Ödön A regény történetének három fő vonala a három fiú sorsa. Hárman soha nincsenek együtt: útjuk össze-összetalálkozik, majd újra elválik egymástól. – Az anya a regény nagyobb részében személyesen nem ...
A legfiatalabb fiú, Jenő is Bécsben élt mint kancelláriai hivatalnok. Gyermekkorától fogva gyenge idegzetű volt, félénk és visszahúzódó, akit még gyámoltalanabbá tett a szüntelen másoktól való függés. Szülei a három testvér közül őt szerették a legjobban. ...
Az osztrák fővárosban él a másik két fiú. A középső, Richárdkönnyelmű, üres szórakozásnak élő, párbajozó katonatiszt. „Hírhedett csábítónak volt kikiáltva”: minden asszonyféle bolondult utána. Két kézzel szórja a pénzt, de nemes szívű is: utolsó két ...
Aggtelek, 1979. április 1. Az aggteleki Baradla cseppkőbarlang hangversenytermében április 1-jén felszabadulási emlékhangversenyt rendeztek. A műsorban fellépett a Szerencsi Művelődési Központ férfikara, a Szerencsi Cukor- és Csokoládégyár férfikara, valamint a tibolddaróci Úttörő Beat-zenekar. A képen: az egyesített munkáskórus műsora a cseppkőbarlangban. MTI Fotó: Bisztray Károly