Impresszionizmus
(12)

  • A harsogó napfény mint a természet isteni derűje
    Tér és idő 1872-től a XX. század elejéig hatott. Legnagyobb alkotói és alkotásai Franciaországban születtek, de más európai országokban is megjelent. A hosszú XIX. század utolsó harmadában bontakozott ki az ipari forradalom második szakasza, s ehhez olyan ...
    2014. június 19.
  • Tér és idő II.
    A múlt század elején a klasszicista, majd a század közepétől az akadémikus festészet képviselőinek nagy többsége idealizálva mutatta be a társadalmi jelenségeket. Ezekkel szemben léptek fel azok a művészek, akik a társadalom ellentmondásait a valósághoz ...
    2006. június 26.
  • Monet
    Az impresszionizmus a pillanatnyi benyomás gyors és eleven megragadása, a látvány természethű felületi visszaadása. A természetes fény változásainak illanó képe addig sosem látott színgazdagsággal és könnyedséggel jelenik meg a vásznon vagy papíron. A ...
    2006. november 24.
  • A macskás Vénusz
    Vissza a hétköznapokhoz! Az új irányzat „vezére” Edouard Manet lett, akinek 1863-as Reggeli a szabadban című képe megmutatta, hogy a festészetet miként lehet a valóság megfigyelése révén megújítani. Az impresszionizmus első nagy fölfedezése az egyszerűség ...
    2014. június 23.
  • Egy fikció nyomában
    Degas képei kb. 1895-1910 között A szembeteg festőművészek kálváriája Marmor választása azért esett éppen Degas-ra és Monet-ra, mert az ő szembetegségükről pontos és részletes orvosi dokumentáció maradt fenn. Mindkét művészre igaz, hogy amilyen ütemben ...
    2013. május 15.
  • Szimbólumtár - Az ősz
    Ősz - a szeptemberi bágyadt búcsúzónál utolszor kitárul az ég, s káprázóan kék tükrén lázvörös levelek úsznak. A liget tarlott bokrai közt izzik a piros ruhás galagonya. A lángsugarú nyár még egy utolsó mosolyt küld felénk, s elalvó Föld-gyermekét Napunk ...
    2003. szeptember 25.
  • Az ábrázolás válsága (?)
    Történelmi háttér A századforduló dekadenciát sem nélkülöző hangulata, a „vihar előtti” csend feszült állapota 1914-ig, az I. világháború kitöréséig tartott. A háborút az antant nyerte meg, ami az 1919-es versailles-i békének „köszönhetően” teljesen új ...
    2014. július 30.
  • Mindent a szemnek
    A női mellhez mindig szimbolikus tartalmak kapcsolódnak. Az ősi kultúrákban az anyaság, a táplálás szimbóluma volt. Ennek megfelelően az ábrázolásokon dús keblek jelennek meg, mint a bőség, a jólét kifejezői. A Willendorfi Vénusz, Kr.e 30 000-ből ...
    2003. december 2.
  • A roueni katedrális
    2007. január 16.
  • A hazai vidék
    A hazai táj A hazai táj mindjárt óriási asszociációs láncot is elindíthat. Ha Juhász Gyula, akkor Szeged, ha Szeged, akkor a Tisza. Ha a Tisza, akkor...? Tényleg, hogyan folytatható a sor? Az a sor, ami irodalomtörténeti közhelyként része oktatásunknak. A ...
    2004. április 5.