népszokás
(18)

  • Két jellegzetes bunyevác népszokás II.
    Anyák napja A nők iránti tiszteletadás szándékával alakult a Materice (anyácskák) anyák napja meghatóan kiemelt ünnepnappá. Az anyák, nagyanyák általában a fehérnép iránti megbecsülés jeleként. Az asszonyok, akik férjhez menésük után a közélettől távol a ...
    2015. október 12.
  • Két jellegzetes bunyevác népszokás III.
    Apák napja Egy héttel a „Matericák" után ünneplik az Apák napját, vagyis az „Oci - Očevi", a családfő ünnepét advent negyedik vasárnapján egész napon át. Ez a karácsony előtti utolsó ünnepnap, amikor szívesen látott vendég a köszöntő. Ekkor is az ...
    2015. október 14.
  • Az „Anyák és apák” napja I.
    Minden népszokás néprajzi jellegzetességétől függetlenül, mely szájról-szájra generációk által öröklődik - társadalmi, kulturális érték. A nép mindennapi életének, szokásainak, viseletének, munkájának megfigyelését és leírását - a XVIII. századig - nem ...
    2015. október 9.
  • Busóvárás Mohácson
    A mohácsi népszokás eredetéről többféle elképzelés él a köztudatban. A legelterjedtebb magyarázat szerint a busójárás a tél elűzésével kapcsolatos ősi pogány szokásból ered; amikor is az emberek rémisztő ruhákba, álarcokba bújtak, s hangos kiáltásokkal, ...
    2003. február 21.
  • Pünkösd
    Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe: a kereszténységben az egyetemes egyház alapítását kötik ehhez az időponthoz. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a ...
    2024. május 16.
  • 7 húsvéti népszokás
    Az egyházi évnek két ünnepköre ismeretes. A húsvéti ünnepkör és a karácsonyi ünnepkör. A húsvéti ünnepkör a régibb, amely a Septuagesima (hetvened), azaz a farsang utolsó vasárnapja előtti vasárnappal kezdődik és a pünkösd utáni szombattal ér véget. A ...
    2013. március 27.
  • Pünkösdölő
    Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe: a kereszténységben az egyetemes egyház alapítását kötik ehhez az időponthoz. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a ...
    2004. május 27.
  • Jó atyafiak
    Elnevezésük szláv eredetű. Néprajzi sajátossságai; sokszínű viselete, építészete, hagyományai, szokásai különböztetik meg a többi népcsoporttól. Nyelvét az illabiális "a" (ajakkerekítés nélkül képzett) és a hosszú, labiális "á" hang teszi sajátossá. A ...
    2003. április 2.
  • Farsangi szokások
    "Adja Isten, így szól, többször is, másszor is, Hogy így megvídúljon közttünk a komor is; Más egészségéért, a magunk hasznára, Eresszük ezt a bort a többek útjára: Adjon Isten sok pénzt, bort, búzát, pecsenyét: Éltesse vármegyénk újj vejét és menyét: ...
    2003. február 19.
  • Karácsony vége, farsang kezdete
    A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből ered, emlékezve Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban. Jézus első csodatétele is ehhez a naphoz fűződik, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A víz és a tömjén megszenteléséből ...
    2013. január 4.