Jegesmedve
A jegesmedve az északi sarkvidék legnagyobb testű ragadozója. A kifejlett hímek tömege elérheti a 750-800 kg-ot, testhosszuk pedig a 2,5 m-t. A nőstények jóval kisebbek. Kitűnően úszik, de könnyedén mozog a szárazföldön is. Hófehér bundájának különleges a szerkezete, legbelső szőrrétege hosszú ideig nem ázik át a vízben sem. Halakkal, fókákkal táplálkozik. Zsákmányát mancsának erős ütésével teríti le. A jegesmedve talpát is szőr fedi. A szőrszálak úgy helyezkednek el rajta, hogy az állat ne csússzon meg a jégen. Hóba vájt odúkban pihen. Magányosan él. A nőstények kétévente 1-4 bocsot hoznak a világra.
Fókák
Elefántfóka A fókák vízi életmódhoz alkalmazkodott emlősállatok. Végtagjaik uszonnyá alakultak. Hosszú, megnyúlt ujjaik között úszóhártya van. Testük orsó alakú, szőrzetük rövid. Orr- és fülnyílásaik elzárhatók. Bőrük alatt különösen vastag a hőszigetelő szalonnaréteg. A sarki tengerekben szerzik zsákmányukat, de kikapaszkodnak a szárazföldre is, pihenni, sütkérezni. Itt párzanak, a nőstények itt hozzák világra borjaikat. Az elefántfóka a legnagyobb testű fóka. A hímek tömege 3000 kg, a nőstényeké “mindössze” 1000 kg. A Déli-sarkkör közelében élnek.
Pingvinek
A pingvinek a déli félgömb lakói. Ragadozó állatok, halakkal táplálkoznak. Testfelépítésük életmódjuknak megfelelően alakult. Szárnyuk evezőként működik. Lábukkal kormányoznak, ujjaik közt úszóhártya feszül. Tollazatuk nem ázik át, jó hőszigetelő. Jellegzetes fekete-fehér „frakkjuk” valójában rejtőszín. A vízben úszó állatok sötét hátoldalát a levegőben köröző ragadozó madarak, fehér hasoldalukat az alattuk úszó, zsákmányként szolgáló halak nehezebben veszik észre. Legnagyobb képviselőjük, a császárpingvin a sarkkörön túl él. A pingvinek között a legnagyobb termetű, magassága elérheti a 120 cm-t. Csoportosan él, a jól szervezett pingvintársadalomban az egyedek közösen birkóznak meg a zord körülményekkel.
Sarkvidéki állatok
