A higany, a mozgékony fém
2013/10/25 15:52
4090 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Higanyt használtak az elektromos ipar, a mérőeszközök, az otthoni, az ipari, valamint a laboratóriumi és orvosi eszközök gyártásakor. Régebben vegyületeit fertőtlenítő, baktériumölő, gombaölő, vizelethajtó, eufóriát kiváltó tulajdonságai miatt bőrbetegségek (például ekcéma, ótvar) kezelésére, szifilisz ellen, pikkelysömörre, valamint hashajtóként is használták. Az elemi forma és a vegyületei toxikusak, használatukkal így fokozatosan felhagynak.

higany1

Mit fejez ki a neve?

Az ókorban hét fémet, hét égitestet ismertek, és az idő múlását hétnapos egységekkel mérték. Nem csoda, hogy a fémeket és a napokat megfeleltették az égitesteknek. A higany ókori jelképe a Merkúr volt, neve hydrargyrum (vízezüst). A higany, vagyis „híg anyag” szót Schuster János alkotta meg. Lehetett volna a neve szerdany is, amely a szerdára, Merkúr isten napjára utalt volna, de ez nem terjedt el. A hetedik fém, a higany, a római korszakban vált jelentőssé. Ekkor kezdték el felhasználni az arany kivonására. Ezt a módszert máig használják amalgámos eljárás néven.

Aranyásók

A kibányászott és dúsított, finomra porított aranyércet higannyal dörzsölték össze, arany-amalgámot kaptak. A folyékony amalgámot átszűrték, majd a higanyt hevítéssel ledesztillálták,így az arany visszamaradt. A kidesztillált higanyt felfogták és később újra felhasználták. A munkavédelmi módszereket és a korszerű vegyipari módszereket nem ismerték, ezért a munkások a higanygőzök miatt gyakran súlyos nehézfém-mérgezést szenvedtek.

Miért mérgező?

A nehézfémek, mint például a higany, a kadmium, az arzén és az ólom már kis koncentrációban is erősen mérgezőek. A higany csak igen kis koncentrációban van jelen a környezetben, mégis nagyon erősen mérgező, mert a különféle enzimek és fehérjék funkciós csoportjához kapcsolódik, így gátolja vagy megváltoztatja ezeknek a kulcsfontosságú vegyületeknek a működését. A mérgező hatása miatt a higanyos lázmérőket nagyrészt száműzték a közforgalomból.

Ókori lelőhelyek

A fő forrás az Ibériai-félsziget volt, ugyanis a korábbi vulkáni tevékenység vonulatai mentén jelentős a higanyszulfid dúsulás. Innen szerezték be a vörös cinóbert (HgS), amelyből a higanyt előállították. Hevítés hatására már viszonylag alacsony hőmérsékleten a cinóber fémhiganyra és kén-dioxid gázra bomlott: HgS + O2 = Hg + SO2. Ezt az eljárást ma pörkölésnek nevezzük.

higany2

Egyedi tulajdonságok

A higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten is folyékony halmazállapotú. Hőtágulási együtthatója majdnem lineáris, így a hőmérséklettel egyenesen arányosan változik a térfogata. Ez és a széles folyadéktartománya tette alkalmassá a hőmérőkben való használatra. Az üveget és több más szilárd felületet nem nedvesít és igen mozgékony. Ez a tulajdonság Joan Miró világhírű spanyol képzőművész fantáziáját is megmozgatta:

higany3

Higanyszökőkúttól a lázmérőig

Siegler Gábor cikke

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál

Csoportot ajánlunk