A higanyszennyezés forrásai
2013/12/17 14:50
2051 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Amerikai tudósok kimutatták, hogy az ázsiai higany hawaii vizekben jelenik meg. A globális méretű higanyszennyezés nemzetközi összefogást sürget, melyet a Minamata Egyezmény próbál összefogni és szabályozni.

higany

A Minamata-öböl ma is kísért

Úgy látszik a katasztrófát és emberéleteket követelő hibák ismétlik önmagukat. 1952-ben a japán Minamata-öbölben már történt egy katasztrófa. A vízbe kerülő higany a táplálékláncba bejutva felhalmozódott a halak szervezetében. A sok halat fogyasztó japánok számára ez katasztrofális következményekkel járt, ugyanis a méreg emberi szervezetbe jutva mozgásszervi és idegrendszeri panaszokat, súlyosabb esetben halált okozott. A higanymérgezés okozta tüneteket a terület lakosaira és a szörnyű eseményekre emlékezve, Minamata-kórnak nevezzük.

Annak ellenére, hogy ma már köztudott a higany emberi szervezetre gyakorolt hatása, a higanyszennyezés egyre fokozódik a világban. A legjelentősebb kibocsátók az újonnan iparosodó, hatalmas ázsiai országok, mint Kína vagy India. A probléma azonban globális méretű.

Ázsiai higany Hawaii halakban

Nem is olyan rég mutatták ki, hogy a Hawaii-szigetek környékén halászott halakban ázsiai eredetű higanyt lehet találni. Az izotópos vizsgálatok ráirányították a figyelmet arra, hogy a probléma globális méretű. A higany úgy tud megtenni ilyen nagy távolságokat, hogy a légkörben utazik. A legfőbb problémát tehát a légkörbe jutó higany jelenti. Az amerikai vizsgálatok szerint a Csendes-óceániai higany a fosszilis erőművekben elégetett energiahordozókból származik. Az égetés során a higany a légkörbe jut és nagy távolságokat tesz meg, míg az esővel kimosódik. Így jelenhet meg több tízezer kilométerre a kibocsátás helyétől.

A légköri higany

A légkörbe jutó higanynak számos forrása lehet. A fosszilis tüzelőanyagok égetésén kívül a második „főbűnös” az aranytermelés. Sajnos már az aranymosásnál is alkalmaznak higanyvegyületeket, ugyanis ezzel a módszerrel könnyű elválasztani az aranyat más anyagoktól. Ha ezt egy folyóban végzik, az aranymosás alatti területek halállománya megszenvedi azt. A folyóból halászók szervezetébe pedig szintén bejut a mérgező elem. De a légkörben is megjelennek a higanyvegyületek az aranybányászat és előállítás során. Érdekes módon a kisipari vagy még kezdetlegesebb körülmények között végzett arany-előállítás szennyezi leginkább higannyal környezetét. Logikus, hogy a higanytartalmú anyagok égetése során könnyen a légkörbe jut az elem, akár szemétégetésről, akár cementgyártásról vagy vegyipari tevékenységről van szó. Kis százalékban ugyan, de a fogászat is felelős a légköri higanyért, a fogtömésekhez használt amalgám vegyületek révén.

Minamata egyezmény

Az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) felismerve a higanyszennyezés globális veszélyeit egy nemzetközi megállapodást hozott tető alá, aminek aláírása 2013. október 10-én kezdődött meg. Az ENSZ tagoknak 2014. október 9-ig lesz lehetőségük ezt aláírni. A kutatók is megerősítik, hogy az egyezményre és annak betartására nagy szükség van, kérdés, hogy kik fogják aláírni, és az aláírók képesek lesznek-e ellenőrizni azt, hogy országuk területén mindenki betartja-e az előírásokat...

Kapcsolódó linkek:

Barta Géza cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk