A Kancsendzönga földrajzi vonatkozásai
2013/05/29 15:09
1707 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Erőss Zsolt tragikus végű expedíciója óta a Kancsendzönga név elég ismertté vált Magyarországon is. Milyen földrajzi vonatkozásai lehetnek a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának?

Kancsendzönga-térkép

Földrajzi helyzet

A Kancsendzönga Nepál és India határán fekszik. 8586 méteres magasságával a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. A Himalájának ezt a területét a Magas-Himalájának is nevezik, utalva ezzel a rengeteg hegyóriásra. Ugyanakkor elhelyezkedése, keletibb fekvése miatt a Kelet-Himalájához soroljuk, ezen belül pedig a Sikkim-Himalája legmagasabb régióját alkotja.

Sikkim, India egyik szövetségi állama Nepál és Bhután közé ékelődve, északon Tibet határolja. Nepál legkeletibb területét és Sikkimet a Kancsendzönga uralja. Tiszta időben nagyon messziről is látható. Gangtok, Sikkim fővárosa már messze esik tőle, mégis szép látványt nyújt a hegyóriás. De a Sikkimtől kissé délebbre eső, teájáról híres Darjeelingből is gyönyörű panoráma nyílik erre a hatalmas hegycsoportra. (Darjeeling a magyarok számára még azért is híres, mert itt található Kőrösi Csoma Sándor síremléke.)

A Kancsendzöngának valójában öt csúcsa van, melyek közül a legmagasabb a főcsúcs (8586 m), csökkenő sorrendben pedig a következő csúcsok alkotják: Yalung Kang (8505), Déli-Kancsendzönga (8494), Középső-Kancsendzönga (8482), Kangbachen (7903). A hatalmas hegycsoport délebbi kiszögellésének tekinthető a Kabru (7338) is, nyugatra pedig a Jannu (7710).

Kancsendzonga-Google-Earth

Geológia

Talán nem meglepő, hogy a Kancsendzönga mind a mai napig emelkedik. Ennek pedig az az oka, hogy az Indiai-lemez mozgása nem szűnt meg, továbbra is sodródik a Tibeti-plató alá, a hegységképződési folyamat nem állt meg. Ennek következményeként a régió földrengésveszélyes területnek számít.

A földtörténeti múltban történő intenzív hegységképző erők felgyűrték a tengeri üledéket, de mélységi magmás kőzetek is kialakultak. A nagy mélységben ható erők a kőzeteket gyakran átalakították. Így vannak jelen a Kancsendzönga környékén a mészkővonulatok, továbbá a gránitos és gneiszes kibukkanások. Az átalakult kőzetek amúgy is jelentősek, a roppant erőhatások miatt.

Éghajlat és vízrajz

A Kancsendzönga keleti, nyugati és déli előterében a trópusi monszun éghajlat, illetve annak hegyvidéki változata jellemző. A jól ismert három évszak itt is kialakult, azzal a különbséggel, hogy a forró száraz időszak sokkal elviselhetőbb, cserébe viszont a hűvös száraz évszak (a „tél”) jóval hidegebb. A meleg csapadékos nyár azonban itt is bőséges monszunesőkkel látja el az erdőket, mezőgazdasági területeket. Fentebb természetesen minden másképp alakul és a csapadék nagy része hó formájában hullik, ami hatalmas gleccsereket táplál. Ezek pedig kiinduló pontjai azoknak folyóknak, amelyek végül a Hindusztáni-alföldre érve a Gangesz vagy a Brahmaputra vizét duzzasztják tovább. Az egyik legjelentősebb ilyen folyó: a Teesta.

A hegycsoporttól északra a monszun már kevésbé érezteti hatását ezért a tibetihez hasonló szárazabb, hegyvidéki klíma jellemző.

Népek és vallások

A terület átmenetet képez a hindu és tibeti kultúra között, ezért mindkettő megjelenik. A hinduista és a lámaista (buddhista) hagyományok jól megférnek egymás mellett, sőt, egymás kiegészítői sok helyi lakos szemében.

A magasabb régiókat a serpák lakják, akik arról híresek, hogy az expedíciók teherhordói, de élnek itt tibetiek is, akik egy része a kínai fennhatóság elől menekült Tibetből. Kissé lentebb a völgyekben a limbuk népcsoport él, de a sikkimi oldalon a lepcsák és a bhotiák is jelentősek. Ezek a himalájai népcsoportok a tibeto-burmai nyelvcsalád egy-egy nyelvét beszélik és jól alkalmazkodtak a hegyvidéki viszonyokhoz. Vallásuk többségében tibeti buddhista, sámánista elemekkel.

Védett területek

A Kancsendzönga sikkimi és nepáli oldalán két hatalmas védett terület hivatott arra, hogy őrizze a terület különleges növény- és állatvilágát. A Kancsendzönga Védett Terület (Kanchenjunga Conservation Area) a nepáli, míg a Kancsendzönga Nemzeti Park (Khangchendzonga National Park) a sikkimi oldalon terül el. Az alacsonyabb hegyvidéki részeket elfoglaló rododendron erdők mellett a vörös panda és a hópárduc is a védendő élőlények közé tartozik.

További érdekes oldalak

(Barta Géza cikke)

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk