A napszél
A napszél a Nap koronájából kilépő elektromosan töltött részecskék áramlata. Nagyrészt elektronokból és protonokból áll. Átlagos sebessége 400-500 km/s . A zilált szerkezetű koronából az ún. koronalyukakon keresztül lépnek ki, amelyek nyitott mágneses mezejű képződmények. A Nap a napszél miatt több mint 1 millió tonna anyagot veszít másodpercenként , amely elhanyagolható veszteség a Nap tömegéhez viszonyítva. A napszél részecskéi 4-5 nap alatt érik el a Földet. Bolygónkat a káros sugárzások és a napszél ellen légköri pajzsok (pl. ózonréteg ) és mágneses mező védi. A napszél száguldó részecskéitől az utóbbi véd meg bennünket. A töltött részecskéket az erővonalak mentén kitéríti, így azok elkerülik a földfelszínt. A napszél részecskéi a pólusok felett férkőznek hozzánk legközelebb, itt ugyanis ún. hasadékok találhatók a mágneses mezőben . Ezek mentén a részecskék behatolnak a Föld légkörébe , és gerjesztik az ott lévő atomokat és molekulákat. Ez a folyamat okozza a sarki fény jelenségét (az északi félgömbön : északi fény, aurora borealis ).
A napkitörések
Napkitörések alkalmával a Napból kidobódott protonok és elektronok száma nagymértékben megnövekszik. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a napszél hevessége fokozódik, aminek több földi hatása is van. A sarki fény gyakrabban villan fel. Mágneses viharok keletkeznek a Föld légkörében , amelyek károsan érintik a számítógéphálózatok és távközlési rendszerek működését. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádióösszeköttetésekben. A protonok miatt felszökik a szívinfarktusok száma. Az időjárás is változékonyabbra fordul.
