A vörös rák mint indikátor
2014/03/07 10:31
2224 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Karácsony-szigeten élő különleges színű rákok szaporodási viselkedése újabb adalék a globális klímaváltozás ökológiai hatásaihoz.

Indikátorszervezetek

A környezeti tényezők változására kevéssé érzékeny élőlényeket tágtűrésűeknek nevezi az ökológia, de elég gyakori, hogy az élőlények egy-egy tényező szempontjából szűktűrésűnek bizonyulnak. A szűktűrésű faj nem tudja tolerálni a számára kedvezőtlen környezeti tényező mennyiségi növekedését, illetve az életéhez fontos ökológiai tényezők csökkenése vagy hiánya szintén a kipusztulással vagy megváltozott viselkedéssel jár. Az indikátorszervezetek bizonyos környezeti hatásokra szűktűrésűek és jelenlétük, hiányuk vagy megváltozott viselkedésük fontos információ lehet a kutatók számára. A legismertebb indikátorszervezetek a zuzmók, melyek az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott kén-dioxidra szűktűrésűek, ezért a szennyezett levegőjű nagyvárosok központjában alig, vagy egyáltalán nem találunk zuzmókat.

rák1 A Karácsony-sziget elhelyezkedése Ausztráliától északnyugatra

A Karácsony-szigeti vörös rák

A keresztény Európától távol eső sziget furcsa nevét az egyik első brit felfedezőtől kapta, aki éppen Karácsony napján érkezett a szigetre, 1643. december 25-én. Korábban a Brit Birodalomhoz tartozott, ma azonban a „közeli” (900 km) Kókusz-szigetekkel együtt az „Ausztrál Indiai-óceáni Területek” része. Mivel a sziget távol esik a szárazföldektől, különleges, endemikus élővilága van, ami egyedülállóvá teszi.

A Karácsony-szigeten él egy vörös színű, különleges szárazföldi rákfajta, mely a tarisznyarákokhoz hasonlít. A rákok életük nagy részét az erdőben töltik és a lehulló leveleket, gallyakat rágcsálják, továbbá az elhullott állatok tetemeit is ők fogyasztják el. Nem finnyásak, mert a számukra ehető emberi szemetet is megeszik. Fontos szerepük van tehát az erdő és általában a sziget ökoszisztémájában.

Az ivarérett egyedek azonban egyszer egy évben felkerekednek és egy hatalmas vándorlás keretében a tengerpartra vonulnak, ahol addigi szárazföldi életüket egy sekélytengeri életforma váltja fel. A fő cél a szaporodás. A hímek a parton kis lyukakat ásnak, ahová a nőstényeket várják, és folyamatosan a többi hímtől védik azt.

Párzás után a hímek visszamennek a szárazföldre, míg a nőstények a hímek által ásott lyukakban maradnak, majd nagyjából két hét után lerakják a petéket. A nőstények mindig dagálykor és a Hold telihold előtti fázisában (utolsó negyed) térnek vissza az erdőbe. A petékből kikelő lárvák próbálnak a partvidéken maradni, de rengeteg kisodródik a nyílt vizekre is. 3-4 hét alatt a lárvák kisrákokká alakulnak, és az 5 mm-es apróságok megkezdik első útjukat az erdőbe (ez nagyjából 9 napig tart), ahol 4-5 év alatt válnak ivaréretté. Ekkortól már ők is elmennek a többiekkel minden évben a partvidékre szaporodni.

rák2 A Karácsony-sziget elhelyezkedése az Indiai-óceánban

Globális klímaváltozás és a vörös rák

A Princeton Egyetem kutatói hosszú ideig végeztek vizsgálatokat a karácsony-szigeteki vörös rákokkal kapcsolatban. Az állatok viselkedését figyelve kimutatták, hogy a rákok vándorlásának kezdete egyértelműen függ az eső mennyiségétől. Normális években a rákok mindig az esős évszak kezdetén (október-november) kezdték el a vándorlást.

Ez óriási esemény a sziget életében, mert ilyenkor mindenhol rákok vándorolnak. Mivel az utakat is elborítják, különösen kell figyelni rájuk. Szerencsére könnyű volt meggyőzni a helyieket az állatok védelmének fontosságáról, ugyanis a kemény rákpáncél az autók gumiját is kilyukaszthatja, ha a vándorló rákokra ráhajtanak a gépkocsikkal. Ma már kerítések vannak az utak mellett, melyek a rákokat terelik a helyes irányba, az utak alatt pedig rákalagutak.

Sajnos azonban az 1990-es évek óta megszaporodtak azok az évek, amikor nagy a szárazság. Ilyenkor a rákok késve indulnak, és ami még rosszabb, egyáltalán nem. Ez tehát azt jelenti, hogy abban az évben nem szaporodnak, nincsenek utódok. A mérések azt mutatták, ha az esős évszak kezdetén, nincs legalább 22 milliméteres csapadék, akkor a rákok nem indulnak el a tengerpart felé.

A rákok hiánya nem csak a szárazföldi, hanem a tengeri ökoszisztémának is rossz. A rákok lárváit a nyíltabb vizeken élő planktonevő cetcápa vagy bálnacápa és a ráják közé tartozó manta is eszi, nem beszélve a partvidék halairól.

A karácsony-szigeti vörös rák így vált a globális klímaváltozás indikátorszervezetévé: ha nem esik elég eső, nem szaporodik, ami hosszabb távon igen komoly következményekkel jár a környék szárazföldi és tengeri ökoszisztémái számára.

rék3 Vörös rák a Karácsony-szigeten (Forrás: Wikimedia Commons; eredeti leírás: Gecarcoidea natalis auf Christmas Island (Indian Ocean); szerző: Dragon 187; licence: Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported)

Kapcsolódó link:

Barta Géza cikke

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál

Csoportot ajánlunk