Napjainkra már jó néhány űrhajós megkerülte a Földet, sőt már a Holdon is megtette az első lépéseket az ember. Mindenki érzi azonban, hogy a fent vázolt elképzelés megvalósíthatatlan.
Nem is oly túl régen azonban biztosan voltak olyan embertársaink, akik elhitték, és kivitelezhetőnek is tartották azt a módját az űrutazásnak, amelyet Jules Verne Utazás a Holdba című regényében írt le, több mint száz évvel ezelőtt.
Óriáságyúval a világűrbe?
A regényben leírt gigantikus ágyú csöve 270 m hosszú, ez a hatalmas méret szükségessé teszi, hogy az ágyúcsövet a hosszának feléig a földbe süllyesszék. Az ágyúcső körülbelül három méter átmérőjű, és a csőbe majd 50 méter hosszon helyezték el a azt a nyolcszáz tonna lőgyapotot, amelyre a nagyméretű alumínium lövedék kerül.
A lövedékben alakították ki a három utas számára azt a kabint, amely alkalmas az életfeltételeket kínál számukra az utazás során. A kabin tömege közel 10 tonnára becsülhető.
A regényben egy sikertörténetet olvashatunk, hiszen a Columbiad nevű ágyúból a kabin-kapszula kilövését eredményesen hajtották végre. A lövedékkel tökéletesen céloztak, és nem találták el a Holdat, így a három űrutazó kivételes élményekkel gyarapodva, karcolás nélkül ért vissza bolygónkra.
Hogyan festene ez a kísérlet a valóságban?
Ahhoz, hogy a lövedék leküzdje a Föld vonzását, és eljusson a Holdra 11,2 km/s sebességre kell gyorsulnia. Ezt nevezzük második kozmikus sebességnek - ezt a sebességet megszerezve a jármű képes elszakadni a Föld, vagy más égitest gravitációjától.
A kilőtt lövedék nem haladhat nagyobb sebességgel, mint a lőporgázok sebessége, ez pedig napjainkban sem igen haladja meg a 6 km/s-ot! A szökési sebesség egy sokkal hosszabbra méretezett, és a ma ismert legjobb minőségű lőpor esetén sem érhető el ágyú alkalmazásával.
Mekkora gyorsulást kell elviselni az utasoknak a kilövésnél?
Az utasok élete nagy veszélyben van akkor, ha a sebességváltozás nagy mértékű. Egy olyan frontális ütközés, amely járművek között történik semmiség ahhoz képest, amit a kabinba zárt utasoknak el kellene viselniük. Akkora erő szorítaná őket a kabin aljához, amit nagyon nehéz még elképzelni is, hiszen a koponyájukra nehezedő erő, egy villanymozdony súlyával egyezne meg. A konkrét gyorsulásérték a középiskolai ismeretek alapján is meghatározható!
Van-e szerepe a súrlódásnak a kabin mozgása során?
A kilőtt lövedék áthaladva a Föld légkörén, a súrlódás következtében (a levegő részecskéivel) olyan mértékben melegedne fel, hogy izzásig hevülni, és nagyon rövid idő alatt el is égne.
A levegőben tapasztalható légellenállás pedig olyan mértékben csökkentené a sebességet, hogy nem is érné el a kívánt mértéket.
Hogyan landol egy ágyú-lövedék?
Mivel a Holdnak nincs légköre, a szokásos fékező eljárások, - pl. ejtőernyő, fékszárnyak-, nem használhatóak, így nincs ami lassítani tudná a kabint zuhanás közben. Így, ha a kilövést még túlélték volna, a becsapódást biztosan nem!
Hogy térnek vissza a Földre?
Ahhoz, hogy haza tudjanak térni, magukkal kellett volna vinni egy olyan lőporral töltött ágyút, amellyel a kilövést is végezték. Ez viszont biztosan teljes képtelenség, így bizonyára űrgyarmatosítóként birtokba vették volna a Holdat!
Verne Gyula hatása a tudományos-technikai fejlődésre
Verne gondolatai nagyon merészek, megvalósíthatatlanok voltak akkoriban. Munkája azonban megmutatta kortársai számára a fejlett technika kínálta lehetőségeket, ösztönözte, és álmai megvalósítására biztatta embertársait. Életműve kiváló példája annak, hogy mekkora érték rejlik a tudományos-fantasztikus irodalomban!
Verne jóslata iránymutató ma is:”Mindaz, ami ma még csak a képzeletemben létezik, egyszer szegényes lesz a valóság mellett, mert előbb-utóbb bekövetkezik a pillanat, amikor a tudomány vívmányai legyűrik a megvalósítás előtt tornyosuló akadályokat.”
További érdekes oldalak:
Zsigó Zsolt cikke
