Alagút Amerika és Oroszország között
2001/04/24 00:00
3819 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Kész a megvalósíthatásról szóló tanulmány arról az alagútról, amely a Bering-szorosnál a tenger alatt kötné össze Amerikát és Oroszországot. A tanulmány csak alátámasztja az Amerikai Geológiai Hivatal által még 1886-ban végzett munkát, amely szintén megépíthetőnek tartotta az alagutat. Anyagi források hiányában azonban akkor az elképzelés csak terv maradt.


A Franciaországot és Angliát összekötő "Csalagút" építés közben

A tanulmány olyan mélységekig foglalkozik az építés minden vetületével, hogy akár meg is lehetne ennek alapján kezdeni a fúrásokat - állítják az oroszok. "Gyakorlatilag különösebb nehézségekkel nem kell számolni ilyen típusú fúrásnál - nyilatkozta Albert Artiaux francia szakember, aki részt vett a tanulmány elkészítésében - Még olyan, a magas hőmérséklettel kapcsolatos problémák sem lennének, mint a La Manche-csatorna alagútjának építésénél."

Az alagút a Bering-szorosnak azon a részén kötné össze a két kontinenst és egyben a két országot, ahol a távolság mindössze 37 kilométer. Ez a szibériai Csukcs-félszigeten lévő Deznyev-fok és az alaszkai Wales-i herceg-fok között van. Az egész hossz mégis ennek többszöröse lenne, pontosan 96 kilométer, biztonsági okokból, mert a térség geológiailag igen aktív és le kell hatolni a földkéregbe is, olyan mélységbe, amely túl van azokon a töréseken, amelyekből tengervíz szivároghat az építménybe. Ha megépül a teherforgalomra tervezett alagút, mindkét országnak meg kell oldania még a csatlakoztatással kapcsolatos problémákat is. Az orosz oldalon 1600 kilométerre, Magadannál van a legközelebbi vasútállomás és amerikai részen is tovább kellene építeni, ami ellen valószínűleg erősen tiltakoznának a környezetvédők, lévén ez a terület eddig teljesen érintetlen.

A szakemberek szerint a megvalósítás 15-20 évi munkát igényelne és a költségek 50 milliárd dollárra rúgnának. Fedezetként a kormányok saját erőforrásaikon kívül a Világbank támogatását is igénybe vennék. Oroszország évszázadokon át kereste a szárazföldi kapcsolatokat az Újvilággal. Nagy Péter cár már 1725-ben elküldte Vitus Bering kapitányt annak felderítésére, hogy Oroszország távolkeleti csücskéből nem közelíthető-e meg szárazföldi úton Amerika. Ő azonban csak a legkeskenyebb vízi utat, a később róla elnevezett szorost találta meg. Az oroszok ma is igen érdekeltek abban, hogy olyan utat találjanak, amelyen gyorsabban és könnyebben tudják exportálni az ezen a területen bőségesen található ásványi kincseket, többek között, olajat, gázt. Ugyanilyen okokból tárgyaltak a japánokkal egy rövidebb, de szintén jelentős alagút megépítéséről, amely Hokkaidót köti össze Oroszországgal a Szahalin-szigeteken keresztül. Az építkezés már néhány hónapja folyik.
(gnl)

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk