Furcsa hírek
A Csendes-óceánban felfedezik a világ legnagyobb vulkánját, az alaszkai Mt McKinleyről kiderül, hogy nem is olyan magas, a Bükk legmagasabb pontja pedig nem is az Istállós-kő, ahogyan azt eddig hittük. Ezek a legújabb térképészettel kapcsolatos felfedezések 2013 végéről és 2014 elejéről. Az talán még nem furcsa, hogy az óceánok mélyén felfedeznek valamit, de az mindenképp érdekes, hogy a jól feltérképezett és megfigyelt USA-ban vagy Magyarországon újabb adatok derülnek ki hegyekről, magassági pontokról.
Magassági mérések, tengeri középszintek
Korábban nehéz dolguk volt a magasságméréseket végző szakembereknek, ma azonban a nagy pontosságú GPS készülékek segítségével könnyebben meghatározhatóak a felszín magassági pontjai.
Nem mindegy azonban, hogy mihez viszonyítunk, ugyanis a tengerszint nem egységes az egész Földön. Magyarországon például korábban az Adriai-tenger középszintjéhez viszonyítottak, de 1960-tól a Balti-tenger (Kronstadt) középszintjéhez viszonyították a magassági értékeket, ami 64,47 cm-rel feljebb van, mint az Adriai-tenger, így minden magassági pontunk ennyivel kisebb lett. Közben kialakították az Egységes Országos Magassági Alaphálózat (EOMA) rendszerét, aminek segítségével könnyebb volt a mérés, továbbá a hibalehetőségek is minimálisra csökkentek.
Az új, európai egységes rendszerhez való csatlakozás újabb változást igényel. Magyarország több környező országgal együtt az amszterdami középtengerszinthez tartozik, ami 14 cm-rel a Balti-tenger középszintje alatt van, így ennyivel növelni kell a magyarországi magassági adatokat.
McKinley és Tamu Massif
Az újabb felfedezések érdekes adatokkal szolgálnak a világ és Magyarország számára.
2013 szeptemberében Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsáról (Mt McKinley vagy Denali) kiderült, hogy egy kicsit kisebb, mint amennyit korábban gondoltak. Az új mérések pontosabbak voltak, más technológiát alkalmaztak.
A Japántól 1600 km-rel délre fekvő csendes-óceániai terület mélyén felfedezték a világ leghatalmasabb vulkánját, melynek mérete a Marson található Mons Olympussal vetekszik. A Tamu Massifról korábban nem sejtették, hogy vulkanikus eredetű, szerkezetével és kiterjedésével sem voltak tisztában, de mára kiderült, hogy egy döbbenetes méretű tengeralatti vulkánról van szó.
Kettős-bérc, Szilvás-kő
A magyarországi Bükk-hegység legmagasabb pontjának meghatározása nem a sok középtengerszint-átállás miatt vált problémássá. Az Istállós-kő (958 m) környékén vannak még hasonlóan magas hegyek, de azokról eddig megfeledkeztek, illetve ellentmondásos adatok voltak feltüntetve régebbi térképeken. Kiderült, hogy többen sejtették már, hogy az Istállós-kő nem a legmagasabb csúcs, mégis 2014 januárjáig kellett várni arra, hogy valaki ezt minden kétséget kizáróan be is bizonyítsa. Nagy pontosságú GPS műszer segítségével Regős József és társai (Haffner Gábor, Kesztler Ádám, akik a mérést végezték) bebizonyították, hogy az Istállós-kőtől nem messze lévő Kettős-bérc déli csúcsa a Bükk legmagasabb pontja. Az új adat: 960,715 m, és az eddig névtelen magassági pontot Szilvás-kőnek nevezték el.
Ha a Google Föld nevű programon megpróbáljuk ezt leellenőrizni, valóban azt kapjuk, hogy nem az Istállós-kő a legmagasabb. A Google Föld az Istállós-kőnél 952 métert mutat, míg a Kettős-bércnél 957-et. Persze a Google Föld nem a kronstadti tengerszinttel dolgozik, tehát valójában nem a konkrét adatok, hanem az eltérés az érdekes, ami ebben az esetben is egyértelműen alátámasztja a legújabb magyar eredményeket.
Kapcsolódó linkek:
- A Bükk hegység legmagasabb csúcsa: a Szilvás-kő
- A Mt McKinley kisebb lett újra
Barta Géza cikke