Augusztusban születtek
2002/07/29 08:00
2404 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bármennyire is nehezen vesszük tudomásul, elérkeztünk a vakáció utolsó hónapjához.
Ebben a meleg hónapban is születtek nagy matematikusok. Aki elolvassa ezt a cikket, az egy norvég, egy francia és egy ír tudóssal ismerkedhet meg, mindhárman a nyár utolsó hónapjában látták meg a napvilágot.

Már augusztus van, a vakáció utolsó hónapja, de erre még nem is érdemes gondolni. Ebben a hónapban is születtek nagy matematikusok. Egy korábbi cikkünkben két - e hónapban született - magyar matematikusról már írtunk, most hárman a szereplői ennek az írásnak. Mindhármuknak sokat köszönhet az európai matematika.

Niels Henrik Abel

Norvég matematikus. Egy norvég falucska lelkészének fia volt. Egyetemre a fővárosban járt. 1824-ben publikálta a ma Ruffini-Abel-tétel néven ismert eredményt. Ez a cikk egy ösztöndíjat hozott számára, amelynek révén eljutott Németországba, Itáliába és Franciaországba. Munkái közül csak kevés talált megértésre. Életében mindössze öt cikke jelent meg a Crelle Journal-ban. Halála után a többi is publicitást kapott és jelentőségüket is egyre jobban felismerték.

Munkássága az algebrában (Abel csoport) és a függvények elméletében kimagasló. 1924-ben kimutatta, hogy az általános ötödfokú egyenlet képlet segítségével nem oldható meg. Az elliptikus integrálok inverziójának problémájával foglalkozva megalkotta az elliptikus függvények elméletét, és felfedezte ezek kettős periodicitását komplex változó esetében. Az Abel átrendezés, algebrai átalakítások és finom becslések hatásos eszköze.

Vele (is) kapcsolatos web-lapok:

Jean Gaston Darboux

Francia matematikus, Nimesben született 1842. augusztus 13-án. 1877-től 1881-ig maître de conférences volt az école normale-on, 1873-től 1881-ig a párizsi faculté des scienceson az elméleti mechnika és a geometria helyettes tanára, 1881-ben a felsőbb geometria címzetes tanára.

Differenciálgeometriával és differenciálegyenletekkel (Christoffel-Darboux lemma) foglalkozott. Fő műve, a Felületek általános elmélete, differenciálgeometriai tárgyú.

Analízisből ismert tételei aBolzano-Darboux és a Darboux tétel.

Vele is foglalkozó web-oldalak:

Sir William Rowan Hamilton

Az írek legnagyobb matematikusa. Dublinban született és egész életét ott töltötte. Korán árvaságra jutott, de nagybátyja gondos nevelésben részesítette. Tehetsége először a nyelvtanulásban és a versírásban mutatkozott meg. Érdeklődése 15 éves korában fordult a matematika felé, amikor NEWTON és LAPLACE műveit kezdte tanulmányozni.

A kvaternio-elmélet megalapozója, a többdimenziós vektoralgebra egyik kidolgozója.

A mechanika matematikai elméletével foglalkozott, bevezette az erőfüggvény fogalmát, matematikai módszert adott a mechanika és az optika jelenségeinek együttes tárgyalására.

A gráfelmélet Hamilton-köre is az ő nevét viseli.

Hozzá is kapcsolódnak az alábbi web-oldalak:

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk