Az elrejtés művészete
2013/10/25 15:17
2528 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A titkosírás alkalmazása segít megőrizni titkainkat, de a rejtett szöveg megszokottól eltérő megjelenése egyben fel is hívhatja magára a figyelmet, avatatlan szem számára is látszik, hogy rejtegetünk valamit. A szteganográfia, azaz rejtett írás tudománya pont azt kívánja elérni, hogy ne tűnjön fel a titkosítás.

A kriptogáfia, azaz a titkosírás az üzenetet próbálja értelmezhetetlenné tenni illetéktelenek számára. Ezzel szemben a szteganográfia magát az üzenetet kívánja azonosíthatatlanná tenni, azaz illetéktelenek ne is tudjanak róla, hogy valamit titkolni akarunk vagy máshoz eljuttatni.

A legegyszerűbb módszerek az üzenet elrejtésére valamely ruhadarabra való írásuk. Például az öv belső oldalán, a gomb hátán is lehet üzenni, nem kelt gyanút a szokványos ruhadarabba varrt, a bélés belső oldalára írt üzenet sem. Ha az üzenet kódolt, akkor egy fésű fogain vagy akár egy fogkefén is továbbítható, mint ahogy azt az első világháborúban meg is tették.

elrejtes1

Időszámításunk előtti időkből is fennmaradtak már feljegyzések az elrejtés alkalmazásáról. Hérodotosz példaként írja, hogy Spártát Xerxész terveiről úgy tudták értesíteni, hogy egy viasszal bevont tábláról lekaparták a viaszt, ráírták az üzenetet, majd újra bevonták viasszal, így az üzenet már nem volt észrevehető.

A másik történet szerint amikor Hisztiaiosz felkelést hirdetett a perzsák ellen, az egyik megbízható rabszolgájának fejét leborotváltatta, rátetoválták az üzenetet, majd amikor kinőtt a haja, útjára bocsátották a küldöncöt azzal hogy ott nyírattassa magát meg. Ez a módszer elég lassúnak és elavultnak tűnhet, de meglepő módon még az első világháború idején is alkalmazták, mert nagyon megbízható, mivel a címzett a haj hosszából biztosan megállapíthatja, hogy nem jutott illetéktelen kezébe az üzenet.

elrejtes2

Ezen elrejtési módokat technikai elrejtésnek nevezik. De nem kell kémnek vagy katonának lenni ahhoz, hogy rejtve üzenjünk. A tojás is kiváló üzenethordozó, ahogy az már a középkorban is ismert volt. Ez a módszer később a húsvéti tojáson is bevált. A főtt tojás héjára timsó és ecet keverékével írta fel a lány az üzenetet, ami a héjon keresztül áthatolva átszínezte a tojás belsejét. Ezután kifestették a tojást, amin így végleg nem látszott az üzenet. Már csak arra kellett vigyázni, hogy az a legény kapja a tojást, akinek szólt az üzenet, ami a meghámozás után azonnal láthatóvá vált.

A szöveg elrejtéséhez nem kellenek mindig speciális anyagok. Már az ókorban is használt módszer volt a pitypang tejével való írás, de tejjel, hagyma- vagy citromlével is írhatunk üzenetet egy ártalmatlannak tűnő levél sorai közé. Az írás a száradás után eltűnik, de az üzenet a papír megmelegítésével megjelenik újra, azaz ez a módszer sem kíván magas szintű vegyészi ismereteket. Persze a speciális tinták megbízhatóbbak, a véletlen lelepleződéstől védettebbek. Az interneten pedig ma már minden elérhető: rendelhetünk olyan tollat, amely csak ultraibolya fényben látható tintával ír, ami persze megint nem egy ismeretlen módszer, hisz a bankjegyeinket is ilyen, csak UV-fényben látható elemekkel védjük.

Egri csillagokban is

Klasszikus nyelvi adatrejtésre láthatunk példát Imre levelében, az Egri csillagok lapjain. A nyílt szöveg, azaz maga az üzenet az önmagában is értelmesnek tűnő szöveg, maga a tényleges üzenet a szöveg kezdőbetűiből adódik ki.

elrejtes3

Nem ritkán irodalmi értéke is van azoknak a rejtett üzeneteknek, amelyek egy előre adott, például öt betűnyi távolságra elhelyezett üzenetbetűk vagy szótagok közé írták úgy be a töltelékelemeket, hogy a kész szöveg is értelmes lett.

Egy másik módszercsoportot a számítógépes szövegszerkesztők tettek mindenki számára alkalmazhatóvá, bár korábban a nyomdászok bevonásával már alkalmazták. Az egyik módszer lényege, hogy egy adott szövegben az üzenet betűinek méretét megváltoztatjuk, például 12 pont helyett csak 11,5 pontosak, ami avatatlan szem számára még nem feltűnő különbség. Kifinomultabb módszer, amikor egy fél ponttal lejjebb vagy feljebb igazítjuk az üzenet betűit, vagy a betűközöket növeljük meg egy ponttal az üzenet karakterei után. Tipográfus legyen a talpán az is, aki észreveszi az egymáshoz nagyon hasonló betűtípusok keverésével elrejtett szöveget, ahogy az sem szúr szemet, ha folyóírásban a betűk között az összekötésekkel vagy éppen azok elhagyásával oldjuk meg a megjelölést.

Könyvtárak réme

Pontokkal történő kódolás ötlete is egyszerű: például egy könyv oldalának betűi alá tűszúrásokat helyezve rejtetten lehet üzenetet küldeni. A XIX. század végén divatba jött a közkönyvtárak elterjedésével az egymástól eltiltott szerelmesek közötti ilyetén módon való üzenetváltás. A párnak elegendő volt a könyvet és az oldalt megbeszélni. Kikölcsönözték majd visszavitték a könyvet felváltva. A számos üzenetváltást persze a könyv bánta idővel: a sok lyukasztás tönkretette az oldalakat. A módszert a takarékos britek is alkalmazták, amíg az újságküldésért nem kért pénzt a posta, a levelezést az újságok oldalainak pontozásával oldották meg, így megkerülve a levélküldés díját.

Digitális rejtések

A számítógép megjelenésével az analóg módszerek mellett megjelentek az állományokba beépítő rejtési módszerek is. Ezek egy része továbbra is az üzenet rejtve való továbbítását szolgálja, de a szerzői jog szolgálatában is állnak, mint például a digitális vízjel. Jó tudni, hogy némelyik lézernyomtató minden vele készült oldalba bele tudja írni rejtve az egyedi azonosítóját és a nyomtatás pontos időpontját, így a nyomat később azonosítható.

A kép-, hang-, video- vagy szövegállományokba is elrejthető jelek általában csak olyan változásokat hoznak létre az eredeti médiumban, ami az ember számára nem érzékelhető, így ha nem keressük, fel sem tűnnek ezek az apró módosítások. Például a szemünk nem érzékeny annyira, hogy különbséget tudjunk tenni a #EEEECA és #EFEFCB RBG-kóddal megadott két bézs árnyalat között, de egy program számára a 3 bitnyi eltérés már igen jelentős.

A hangba és képbe rejtéshez számos ingyenes alkalmazás áll a rendelkezésünkre, ahogy azok felderítésére is. Elterjedt közhiedelem, hogy a terroristák is előszeretettel alkalmazzák ezeket a módszereket, de erre eddig perdöntő bizonyítékot még senki nem szolgáltatott.

További érdekes oldalak:

Rozgonyi Borus Ferenc cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk