Az első mikrobiológusok
2014/03/27 09:07
2090 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az apró, parányi élőlényekkel foglalkozó mikrobiológia több mint 300 éves múltra tekint vissza - összegyűjtöttük néhány kiemelkedő alakját.

Mivel foglalkoznak a mikrobiológusok?

A mikrobiológia a biológia mikroorganizmusokkal foglalkozó ága. Ezen szervezetek nem jutottak el a szöveti differenciálódásig, többségük szabad szemmel nem is látható. Legismertebb képviselőik a vírusok és a baktériumok, de számos mikroszkópikus gomba és egysejtű is ide tartozik, utóbbiakat további két csoportra, növényi (alga) és állati (protozoon) egysejtűekre osztják.

hookepic1

Ismeretlen mikrobák

A mikrobákat ugyan az ókorban még kimutatni nem tudták, azonban valamilyen módon mégis tudtak már a létezésükről. Tisztában voltak azzal, hogy bizonyos anyagok, illetve körülmények segítik az erjedést (pl.: alkoholos erjedés, kenyérkelesztés, joghurtkészítés), továbbá azzal is, hogy bizonyos módszerekkel a fertőző betegségek egy része visszaszorítható, pontosabban az "áldozatok" nem kapják el azokat. A különböző tartósítási eljárások sem voltak ismeretlenek, gondolhatunk itt az ecetre, a sózásra, vagy a hőkezelésre.

A sejt fogalma

Az angol származású Robert Hooke 1635. július 18-án született a Wight-szigeten fekvő Freshwaterben.

Egyházi tanulmányait betegeskedése miatt hamar befejezte, majd minden idejét hobbijának, a természet megfigyelésnek szentelte. A helyi iskola befejezését követően, 1953-ban az Oxfordi Egyetem kórusának tagja lesz, ahol számos, korának neves természettudósával ismerkedett meg. Közéjük tartozik a híres fizikus és vegyész Robert Boyle is. Egyes feltételezések szerint a Boyle nevéhez fűződő gáztörvény megfogalmazásában Hooke-nak jelentős szerepe volt. Mikrobiológiai munkásságának mérföldköve, mikor 1665-ben megjelenteti a Micrographia című művét, mely mikroszkópikus megfigyeléseinek gyűjtőmunkája. Szakmailag persze vita tárgyát képezi, hogy kezdetleges mikroszkópját lehet-e már mikroszkópnak nevezni, hisz lencserendszere eltér a később használt mikroszkópokétól, így leginkább nagyítónak lehetne nevezni.

Hooke munkásságának egyik legfontosabb pillére a sejt fogalmának megalkotása, melyet a szerzetesek cellájának analógiájára (cellula) mintázott. Mikroszkópikus munkássága mellett említést érdemel fizikusi és építészeti tevékenységei is. Aktív szerepet vállalt többek közt a Greenwichi Csillagvizsgáló, a Betlehem Királyi Kórház és az Orvosok Királyi Kollégiuma tervezésében. Robert Hooke 1703. március 3-án Londonban halt meg.

A mikrobiológia megteremtője

Erre a titulusra a holland származású Anton van Leeuweenhoek szolgált rá. Leeuweenhoek 1632. október 24-én született a Rotterdam melletti Delftben. Harmincéves koráig kereskedőként dolgozott, főként posztókereskedéssel foglalkozott, mindemellett kitanulta a lencsecsiszolás mesterségét és remek mikroszkópokat készített. Feltehetően Robert Hooke Micrographia című könyve motiválta, hogy elkezdjen tudományos megfigyeléseket végezni. Elsőként vizsgálta meg az állóvizekben megtalálható protozoonokat, de ő tanulmányozta elsőként a hímivarsejtet és írta le a vörösvérsejtet. Hooke-hoz hasonlóan mikroszkópjai (melyekből élete során csaknem ötszázat készített) inkább lencserendszernek tekinthetők. Leeuwenhoek 1723. augusztus 26-án halt meg.

Van_Leeuwenhoek's_microscopes_by_Henry_Baker

Schleiden és Schwann

A két német származású természettudós neve összeforrt. Matthias Jakob Schleiden 1804. április 5-én, Theodor Schwann 1810. december 7-én született. A hamburgi születésű Schleiden előbb Heidelbergben tanult, majd Hamburgban a jogi egyetem hallgatója lett. Schwann tanulmányait előbb Kölnben majd Bonnban végezte.

Schleiden és Schwann elsőként fogalmazták meg, hogy a növényi részek sejtekből épülnek fel, ezek önálló egységként kezelendők. Párhuzamot vontak az atom fogalmára épülő kémia és a sejt fogalmára épülő biológia között. Növénytani kutatásaik során felismerték a sejtmag szerepét, de számos egyéb megfigyelés is az ő nevükhöz fűződik. Schwann különös érdeklődést mutatott az ideg- és izomszövetek vizsgálata iránt, így járulva hozzá az idegsejtek burkával, illetve a harántcsíkolt izmok működésével kapcsolatos vizsgálatokhoz.

Schleiden 1881. június 23-án halt meg, kollégája alig fél évvel élte túl, 1882. január 11-én távozott az élők sorából.

Marsi Zoltán írása

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál

Csoportot ajánlunk