8 pénzérme
Az euró terveit 1997 nyarán Amszterdamban hagyta jóvá az illetékes Európai Uniós bizottság. Nyolcféle pénzérme került forgalomba 2002. január elején: az 1 és 2 eurós, valamint az 50, 20, 10, 5, 2 és 1 centes.
A pénzérmék egyik oldala az eurózóna minden országában azonos, míg a másik oldalra a 12 tagország más és más szimbólumot nyomatott. A pénzérmék azonban minden országban egyformán használhatók, így előfordulhat az, hogy egy francia, miközben Berlinben üdítőt vásárol, a Spanyol Királyság szimbólumával díszített érmével fizet.
2003 óta a tagországok kibocsáthatnak olyan 2 eurós pénzérmét, melyek valamilyen eseményt örökítenek meg, vagy egy történelmi személyiségre emlékeznek. Ilyen érme készült a 2004-es athéni Olimpiai játékok tiszteletére is.
| átmérő: 23,25 mm , tömeg: 7,5 g anyaga: réz-cink-nikkel ötvözet (gyűrű), réz-nikkel ötvözet nikkel bevonattal (a közepe) |
| átmérő: 25,25 mm , tömeg: 8,5 g anyaga: réz-nikkel ötvözet (gyűrű), nikkel bevonattú ötvözet (a közepe) |
| átmérő: 24,25 mm , tömeg: 7 g anyaga: réz-alumínium-cink-ón ötvözet |
| átmérő: 22,25 mm , tömeg: 5,7 g anyaga: réz-alumínium-cink-ón ötvözet |
| átmérő: 19,75 mm , tömeg: 4,1 g anyaga: réz-alumínium-cink-ón ötvözet |
| átmérő: 21,25 mm , tömeg: 3,9 g anyaga: réz bevonatú acél |
| átmérő: 18,75 mm , tömeg: 3,6 g anyaga: réz bevonatú acél |
| átmérő: 16,25 mm , tömeg: 2,3 g anyaga: réz bevonatú acél |
Hogyan készülnek az euró érmék?
Az érmék alapformáját előbb acélhengerekből vágják ki. Ezek a formák még csupaszak. Ezt követően a nyers érméket elektrolizáló kádba teszik, ahol rájuk kerül a bevonat.
A folyamat lényege, hogy a bevonandó fémet egy olyan só oldatába tesszük, amely tartalmazza a bevonat anyagát, például az acélérméket réz-szulfát oldatba (CuSO4) helyezve kapjuk a rézbevonatot. Az elektrolízis során a bevonandó érméket a negatív pólusra kapcsolva, az oldatban levő pozitív töltésű fémionok (pl. Cu2+) kiválnak a fémfelületen.
Az elektrolízis után az érméket megmossák, szárítják, majd hatalmas gépekkel rányomják a mintákat. Ezt követően jöhet a csomagolás.
a nyers érmék | 
az elektrolizáló kádak |
a rézbevonatú érmék | 
a kétrészes érmék külső gyűrűje |
itt nyomják a formát | 
kész pénz |
Eurók és az egészség
Tudtad-e?
hogy az euró érmékhez felhasznált rezet egy kínai bányavállalat szállítja?
A luoyangi cég 11 vállalatot, köztük amerikai, német és dél-koreai cégeket előzött meg.
Annak ellenére, hogy a tervezők hipoallergén érméket szerettek volna előállítani, egyes vizsgálatok szerint ez nem teljesen sikerült. Számos tudományos folyóiratban olvashatunk olyan kutatásokról, melyek szerint az euró érmék elegendő nikkelt tartalmaznak ahhoz, hogy allergiás reakciót váltsanak ki. Az emberek mintegy 10%-a érzékeny a nikkelre, bőrük kiszárad és viszketeggé válik. Ez főleg akkor jelentkezik, ha valaki hosszabb ideig érintkezik a nikkel tartalmú fémmel, pl. egy ékszerrel.
A legnagyobb értékű érmék (1 és 2 eurós) sárga része olyan ötvözet, mely 5% nikkelt tartalmaz, míg az ezüst színű mintegy 25% nikkelt. Szakértők szerint az új érmékből a szokásosnál több nikkel oldódhat ki az emberi verejték hatására és okozhat problémát. A nikkel okozta allergia főleg pénztárosokat, buszvezetőket, olyanokat fenyeget, akik a zsebükben hordják az aprópénzüket. Szerencsére csak a két legnagyobb értékű érme tartalmaz nikkelt.
Linkek
- Mindent az euróról (Európai Központi Bank)
- Az euró érmék rajzolatai és meg nem valósult tervek
- Az euró érmék (Science Daily)
- A Nature cikke a témáról
- A New Scientist cikke a témáról
Főző Attila László
