A Higgs-bozon már évtizedek óta izgatja a tudósokat, akik úgy tartják, ez a részecske lehet az anyag alapvető szerkezeti eleme, legalábbis a standard modellelmélet szerint. Névadója a 83 éves Peter Higgs már 1960-ban valószínűsítette a részecske létezését. Az Edinburgh-i professzor egyébként nagyon boldog, hogy megérhette tétele igazolását, ő is részt vett szerdán azon a kongresszuson, ahol bejelentették a nagy hírt, miszerint a részecske létezésére erős bizonyítékok utalnak.
A kutatást nem mellesleg a CERN (Európai Nukleáris Kutató Szervezet) végezte, két kutatócsoport is dolgozott az ügyön. A CERN főigazgatója, Rolf Heuer elmondta, hatalmas előrelépés ez a felfedezés a tudomány számára.
Összesen 2100 kutató figyelhette meg azt a szubatomi részecskét, mely nagyban egyezik a Higgs által leírt isteni részecskével.
A részecske hozzásegíthet a világegyetem további és alaposabb megismeréséhez is, ugyanakkor gyökeresen megváltoztathatja mindazt, amit eddig a világegyetemről gondoltunk.
Bár még további kísérletekre van szükség, annyi bizonyos, hogy a tudósok egy bozont találtak, ráadásul az eddigi legnagyobb tömegűt. Most azon dolgoznak, hogy megfejtsék a részecske tulajdonságait, működését és bizonyítékot találjanak arra vonatkozólag, hogy valóban a Higgs-bozonról van-e szó.
A kutatásban Magyarország is részt vesz. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézete, az MTA debreceni Atommagkutató Intézete, a Debreceni Egyetem kísérleti fizikai tanszéke és az ELTE atomfizikai tanszéke is biztosít munkatársakat a kutatói munkához. A két egyetemen tanuló hallgatók közül jó páran vesznek részt a munkálatokban.
A Tudásbázisban érdemes továbbolvasni a téma iránt érdeklődőknek!