A két akadémikus (Kondorosi Éva az MTA levelezős tagja, míg férje, a tavaly elhunyt Kondorosi Ádám az MTA rendes tagja) már korábban megkapták a Széchenyi-díjat, Kondorosi Éva pedig az Államok Tudományos Akadémiának is tagja. Ők teremtették meg a hazai növényi molekuláris biológiát.

Kondorosi Éva komoly eredményeket ért el a növényi fejlődésbiológia területén, majd egy kutatás keretében bebizonyította, hogy a baktériumok is képesek a növényi sejtekben termelődő antimikrobiális, vagyis "mikrobaölő" kis fehérjék, a peptidek hatására differenciálódni. Munkásságát külföldön is elismerik.

Kondorosi Ádám az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársaként kutatást végzett a növény-baktérium nitrogénkötő szimbiózis molekuláris alapjairól. Munkája elismeréseként a 1989-ben a francia Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) megbízta egy új növénytani intézet működtetésével.

Japán egyik városában, Kiotóban rendezték meg a Molekuláris Növény-Mikroba Kölcsönhatás Nemzetközi Társaság kongresszusát, ahol a két tudóst a tudományterület legrangosabb díjával jutalmazták.

A molekuláris biológia a sejteket a molekulák szintjén tanulmányozza. Ez a tudományág összefügg a genetikával, a biokémiával és a sejtbiológiával is. A molekuláris biológia azt vizsgálja, hogy a sejteken belül milyen folyamatok zajlanak illetve ezek között milyen összefüggés van.